Minden korhatár előtt nyugdíjba vonuló járandóságát megadóztatni tervezi a kormány – ez derült ki a kormányzati nyilatkozatokból és a rendvédelmi szakszervezetekkel folytatott tárgyalásokról kiszivárgott értesülésekből. Ennek az sem mond ellent, hogy a miniszterelnök szóvivője szerint nyugdíjat adóztatni nem fognak. A korhatár előtt folyósított járandóságot ugyanis átnevezik, nem nyugdíjnak hívják, így arra kivethető a 16 százalékos szja.
Fordulatokban bővelkedett a kormányzat e heti véleménye a korkedvezményes nyugdíjakat illetően. A rendvédelmi szakszervezetek hetek óta tartó tüntetése után kedden Pintér Sándor belügyminiszter még azt javasolta: az általános nyugdíjkorhatár a rendvédelmi dolgozóknál is 65 év legyen, de a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése nem vonatkozna azokra, akik idén töltik be 57. évüket. Ekkor még arról volt szó, hogy mivel a nyugállományban maradó egykori rendőröket, katonákat, tűzoltókat a jövőben csak 65 éves koruk fölött illetné meg a teljes nyugdíj, addig az általános szabályok szerint a nyugdíjukból fizetnének 16 százalék adót, a levonással terhelt nyugdíj összege pedig nem lehet kevesebb a mindenkori bruttó minimálbér 1,5-szeresénél. A hét végére már változott a helyzet és a tárca ajánlata: a szolgálati nyugdíj januártól megszűnik, a 65. év betöltése előtt folyósított szolgálati járandóság keresetpótló juttatásnak minősül. Ezért az, aki korkedvezményes nyugdíjas, de nem akar dolgozni, a 65. év betöltéséig a szolgálati nyugdíja helyébe lépő szolgálati járandóság 16 százalékát köteles lesz személyi jövedelemadóként befizetni, igénybe vehetik viszont az adójogszabályokban biztosított gyermekkedvezményeket, ha azt más címen addig nem vették igénybe.
A miniszterelnök szóvivője szombaton pedig azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának koncepciójáról már régóta tárgyalt a kormány, ám az ügy összetettsége miatt még legalább kétszer a kabinet elé kerül a téma, mielőtt bármilyen döntés születik. Hátravan még a nyugdíjakkal kapcsolatban több kérdést is tartalmazó szociális konzultáció lezárulta és az eredmények kiértékelése is – mondta Szijjártó Péter. A nyáron elkészülő törvénytervezetet – amely Orbán Viktor keddi nyilatkozata szerint sarkalatos, azaz kétharmados lesz, akárcsak az adórendszer és a költségvetési gazdálkodás alapvető szabályait rögzítő jogszabályok – valószínűleg ősszel tárgyalja az Országgyűlés. Szijjártó közölte: Magyarországon nem lehet megadóztatni a nyugdíjakat, és nem is fogják. Viszont azok az 57 év alatti, szolgálati nyugdíjban lévő rendvédelmi dolgozók, akik nem térnek vissza dolgozni, nem nyugdíjat, hanem valamilyen más, az adózás hatálya alá eső, nem a nyugdíjkasszából finanszírozott juttatást kapnak majd.
Mindezt színesíti a tűzoltók szakszervezeti vezetőjének nyilatkozata. Árok Kornél ugyanis elárulta: csütörtöki egyeztetésükön a miniszterelnök azt mondta, hogy amit a rendvédelem területén kialakítanak, az minden más szakma esetében irányadó lesz. Ezt azóta sem korrigálta senki a kormány részéről.
Szijjártó beszélt arról is, hogy „az emberek nyugdíját biztonságba kellett helyezni” a nyugdíjpénztári rendszer átalakításával, ám az egész nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében más lépésekre is szükség van. Mindez azért érdekes, mert éppen a héten tette közzé gyorsjelentését a Stabilitás Pénztárszövetség, amely szerint az 1998. és 2010. közötti időszakban – a kormány álláspontja szerint az emberek pénzét eltőzsdéző – pénztárak összességében 220 milliárd forint körüli reálhozamot termeltek. A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő, volt magán-nyugdíjpénztári tagok számára kifizetendő összeg meghaladhatja a 260 milliárd forintot.
Szintén a héten publikálták az Aviva felmérését, amely szerint Magyarországon a lakosság csaknem háromnegyede véli úgy, hogy nyugdíja nem lesz elég megszokott életszínvonalának fenntartásához, de még a negyede sem kezdett el nyugdíj célra félretenni. Ahelyett, hogy aktív korukban rendszeresen félretennének, a lakosság többsége arra számít, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozhat (74 százalék), nyugdíját külön munkával egészítheti majd ki (64 százalék), illetve ingatlanvagyonából fedezheti a különbözetet (43 százalék). Magyarországon az öngondoskodás szempontjából leginkább érintett korosztály, a 25-34 évesek kétharmada elutasítja a havi rendszeres nyugdíj célú megtakarítást.
A Generali Biztosító kutatásából kiderült: a nyugdíjra takarékoskodók 60 százaléka havi 5-10 ezer forintot tud félretenni, negyedük 10-20 ezer közötti összeget spórol meg, havi 20 ezer forintnál többet csak 16 százaléknyian tesznek félre. Ahhoz, hogy a nyugdíj havi 50 ezer forinttal egészüljön ki, a nyugdíjba vonuláskor 10 millió forint megtakarítással kell rendelkezni: aki 20 éven át havi 10 ezer forintot takarít meg, körülbelül ennek a negyedét tudja összegyűjteni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
