Ismét tudományosan bizonyított ténnyé vált: nekünk a legrosszabb. Az OECD (Gazdasági Együttműködési Szervezet) éves elégedettség-felmérésén Magyarországé az első hely. Hátulról.
Az OECD kutatói szerint a „Bruttó Nemzeti Boldogság” (GNH) jobb és eredményesebb mutatója egy társadalom gazdasági állapotának, mint a GDP, ezért a világszervezet a mutatószám meghatározásának módszerének fejlesztésére jelentős erőforrásokat mozgósít. Ebben a munkában kiemelkedő tevékenységet végez a két Nobel-díjas közgazdász: Joseph Stiglitz és Amartya Sen. Stiglitz két évvel ezelőtt megjelentett írásában amellett állt ki, hogy a GDP-mutatók nem elégséges mérőszámok, és a mutatót kiegészítendő az Európai Bizottság és az OECD is kutató munkába fogott. Az OECD közleményében kiemeli, nem feltétlenül a leggazdagabb országok a legboldogabbak, különösen fontos a szociális háló, a bizalom és a biztonság is.
A „jobb életnek” elnevezett indexen tizenegy szempont szerepelt, ahol mindenki egyesével elmondhatta: számára melyik mennyire fontos.
A rendszer ezek után ezzel az értékekkel súlyozta a statisztikákból, illetve közvélemény-kutatásokból kijövő adatokat. Magyarország „Bruttó Nemzeti Boldogság”-át a szervezet 4,7-re teszi, ami azt jelenti, hogy 100 emberből csupán 47 gondolt elégedetten saját helyzetére. A kutatók figyelembe vették a lakáskörülményeket, a bevételeket, a munkaerőpiacot, a közösségi összetartást, az oktatást, a környezet állapotát, a kormányzás minőségét, az egészségügy helyzetét, a közbiztonságot, a munka és a magánélet egyensúlyát. Mi pedig a szavazatok alapján úgy véljük: ha más nem is, de a környezetünk és – meglepő módon – oktatási rendszerünk adhat okot némi elégedettségre.
Nem úgy, mint a dánok, akik megőrizve első helyüket, kicsattannak a boldogságtól. Náluk az érték 7,8, de a legboldogabb országok közé sorolható Kanada, Norvégia, Hollandia és Svájc is. A felmérés viszont jelentős visszaesést mutat Görögország és Spanyolország tekintetében, ami egyértelműen a súlyos nemzetgazdasági problémákkal magyarázható. Az elkeseredésre okot adó index Görögország kapcsán 5,8, Spanyolország esetén pedig 6,2. Smith Conal az OECD statisztikai osztályának vezetője elmondta: számos fejlődő ország boldogságindexe jelentősen meghaladja az OECD-országok listájának végén kullogó nemzeteket: az 5,1-es indexet produkáló Észtországot, a 4,9-es Portugáliát és a sereghajtót, Magyarországot. Ezek szerint India súlyos nyomortól szenvedő tömegei is boldogabbnak érzik magukat nálunk. Hozzánk hasonlóan rosszul csak a kínaiak élnek: az ő elégedettségi, pontosabban elégedetlenségi pontszámuk szintén 4,7.
Angel Gurría, az OECD főtitkára szerint a mutatóban tükröződő állapotokat is figyelembe kell vennie a gazdaságpolitikának. Hogy megteszik-e, nem tudjuk, viszont a kampányban lassan újra elő lehet venni a 2006-os plakátot: rosszabbul élünk, mint…
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
