Exhumálta a Gárdát a Fidesz; mégsem csináltak alfelet Pintér Sándor belügyminiszter és a Miniszterelnökséget vezető Lázár János szájából – ebben a két mondatban sűrűsödik össze a „városligeti állami pankráció” tanúsága.

 
Összecsapás a Városligetben - Fotó: Balogh Zoltán, MTI

A pankráció szó nem elütés – sem a „rendőri intézkedés”, sem az „őrzővédői szolgálat” kifejezéssel nem írható le az, ahogy a hatalom próbálja eltakarítani a ligetvédőket – a még álló platánok árnyékában az erőszak az úr, pontosabban az állami erőszak.

Emlékeztetőül: a 2010-es kormányváltás után Pintér és Lázár egyaránt amellett tett hitet, hogy az erőszakszervezetek működtetése állami monopólium. Azaz kizárólag az állam véd, oszlat, torol – senki más. E logika alapján (ami tényleg jogállami, hiszen az önbíráskodásnak, az ököljognak veszi elejét) seperc alatt szüntetett be a kormány féltucat félkatonai szervezetet 2013 tájékán. Az „utódgárdákat” – az „elvi kifogásokon kívül” azért nem tűrte meg a hatalom, mert ellenőrizhetetlenek voltak, nem lehetett tudni, ki pénzeli azokat, hány tagjuk van, honnan toboroznak.

Mára megfordult a helyzet: a rendőrséget épp azért kell „kiiktatni”, de legalábbis háttérbe szorítani, mert ellenőrizhető és számon kérhető, illetve nemzetközi normák szorítják keretek közé működését. A szervezet helyett így az állam kopaszszabadcsapatokat vet be, amelyek mozgását senki sem követi. És hiba lenne azt gondolni, hogy Lázárt vagy Pintért cáfolta az állam. Az erőszak ugyanis állami monopólium maradt, csak az egyenruhát vetette le. Ezt bizonyítja, hogy a Liget kopaszai egyrészt parancsolgathatnak a helyszínen lévő rendőröknek, másrészt bánthatják őket – következmények nélkül. Az egyik erőember például gázsprével inzultált egy rendfenntartót, míg egy tüntetőt, aki előállítása közben véletlenül lábbal illetett egy rendőrt (az igazsághoz hozzátartozik, hogy négyen cipelték és végtagjait kifacsarták), gyorsított eljárásban ítélt felfüggesztett börtönre a bíróság.

De nem véletlen a kopaszok érinthetetlensége – egy jól kitapintható folyamat következménye. Emlékeztetőül: 2013-ban, amikor a Fideszszékház kertjébe látogatott néhány tüntető, a kormánypárt ugyanúgy (ha nem is ugyanezekkel) a kopaszokkal védte meg főhadiszállását. Aztán a kopaszkommandó akadályozta meg, hogy az MSZP beadja a vasárnapi boltzár eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezését (a Nemzeti Választási Bizottság „előszobájában” történteket ugyan hónapok óta vizsgálja az ügyészség, ám nem történt semmi). Végül pedig a Városligetben vetették be az ütőembereket – a Fidesz egyértelműen jogon kívüli eszközökkel oldja meg azokat a konfliktusokat, amikben a jog nem a kormánypártnak „fütyül”. Vagy ahol a puszta megfélemlítés kevés. Jó példa erre a „norvég pénzekből” működő alapítványok ügye, amikor hiába tartott a rendőrség látványos házkutatást, a civilek nem hátráltak, és a bíróság végül azt mondta ki: nekik van igazuk, nem követtek el semmilyen bűncselekményt, a kormány téved.

És ha úgy tetszik, ez a „baj” a rendőrséggel: működjön bárhogy, hivatalos, szerves része az igazságszolgáltatási folyamatnak, így a többi szereplő (leginkább a bíróság) képes ellensúlyozni túlkapásait, hibáit. Ám az izombrigádok esetében erre nincs lehetőség. Nem véletlen, hogy csak informálisan lehet „mozgatni” őket, pletykák szerint ugyanis több kormánytag jelezte: ezt így tovább nem. Leghatározottabban Pintér Sándor opponál, mivel erősen aggódik a rendőrség reputációjáért. Állítólag ennek az ellenérzésnek köszönhető, hogy a Városligetben esetleg konszolidálódhat a helyzet, ugyanis ritkulhat a „kopaszsűrűség”.

„Nem számítottunk rá, hogy elfajulnak a dolgok. Voltak hibák, de az őrző-védők alapvetően nem jártak el jogszerűtlenül. Ezzel együtt azt tudom mondani, hogy a tömeges biztonsági jelenlét napokon belül meg fog szűnni. Továbbra is lesz őrzés, de közel sem ilyen kiterjedésben”, mondta a Lokálnak adott interjújában Sághi Attila.

Ám hogy valóban béke lesz-e a platánfák alatt (utoljára kedden tűztek össze a ligetvédők és a biztonságiak), az azon múlik, tartja-e a Városliget Zrt. műszaki igazgatója a szavát, miszerint a ligetvédők győztek, ugyanis nem vágnak ki több egészséges fát, ha más mód nincs, hát átültetik őket. Csakhogy itt két tétel is hibádzik. Az első, hogy a szakemberek szerint (lásd interjúnkat Megyeri Szabolccsal) a fák többségét nem lehet átültetni egyrészt méretük, másrészt a megfelelő előkészítés hiányában.

Illetve az is kérdés, mi alapján határozzák meg egy fa egészségi állapotát. (Például a Képviselői Irodaháznál kivágott óriás platánnak hivatalosan szét volt rohadva a belseje, ám miután kidöntötték és feldarabolták, láthatóvá vált, hogy kutya baja.) Mindenesetre a ligetvédők nem hisznek Sághi Attilának. Maradunk, amíg a Liget-projektet le nem fújják – mondta Csák Gergely, a ligetvédők szóvivője. Szombatra pedig – a folyamatos tömegnyomást fenntartandó – fáklyás felvonulást szerveztek.


Áldozati technikával próbálják legalizálni a brutalitást a Városligetben: amikor egy rendőr vagy egy erőember „megfenyít” valakit, akkor az akció után rögvest kiabálni kezd, hogy megtámadták. Így esett ez a Közlekedési Múzeum előtt, amikor a rendőrök épp egy „ligetvédőt” hurcoltak el, aki kifacsart lábával „arcba rúgta” az egyik rendőrt. És ez a színjáték zajlott akkor is, amikor az egyik kétajtós szekrény méretű kopasz úgy lökött fel egy tüntetőt, hogy az a segítségére sietőket is leverte a lábáról – ám támadója ekkor már javában azt visította: megütöttek.


17 millió
forintért
őrzik a kopaszok a volt Kertem nevű kocsma területét, ahol a Magyar Zene Háza épül fel.


Itt a kopasz, hol a kopasz?
A ligeti ütőemberek vezére feltűnt korábban az MLSZ biztonsági cégénél, volt a Fradiban a biztonságiak első embere, néha, saját bevallása szerint, a Honvédnél látja el a biztonsági igazgatói feladatokat, ő járta be a terepet az Omega felcsúti koncertjén a Pancho Arénában.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!