Ökörségek, hamisságok

„A  pedagógus  továbbképzések  között  alig találni  olyanokat,  amelyek  az  iskolákban nap  mint  nap  fellépő  égető  problémákra adnának választ, mint például a hátrányos helyzetű  gyerekek  integrációjának  kérdé- se.  A  továbbképzési  rendszer  jellemzően nem reflektál a jelen legnagyobb pedagó- giai kihívásaira, ezen a területen is elsza- kadt egymástól az élet és az íróasztalok mö- gött kigondolt elmélet” – mondja L. Ritók Nóra művész-pedagógus, a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány és Művészeti Iskola igazgatója, aki nemrégiben megjelent Lát- hatatlan  Magyarország  című  könyvének egyik  fejezetében  is  felhívja  a  figyelmet: furcsa szemléletváltás történt ezen a terü- leten az utóbbi években. Találkozott olyan továbbképzésekkel, ahol a pedagógusok a kárpát-medencei  magyarság  vallástörté- neti  és  jogi,  népi  orvoslási  vagy  harcmű- vészeti hagyományairól vagy éppen a csa- ládi  életre  nevelésről  tanulhatnak,  és  azt is  megtudhatják:  hogyan  kell  „szabályos szexuális életre” nevelni a gyerekeket. De most is találni olyan képzést, amely példá- ul a „hazafias és honvédelmi nevelés mód- szertanáról” szól, és céljai között szerepel: a pedagógusok „megismerjék mindazokat a nemes történelmi hagyományokat és ér- tékeket,  amelyekkel  felvértezve  megértik a hazafiság lényegét, azt, hogy az egyes ál- lampolgár szintjén mit jelent ma ez a foga- lom”. Illetve: „fedezzék fel a honvédelmi is- meretek és tevékenységek közvetítésében rejlő közösségfejlesztési lehetőségeket”.

Ezekkel az ideológiailag erősen átszőtt képzésekkel  párhuzamosan  a  szakér- tők szerint egyre kevesebb az olyan, ahol együttnevelésről,  integrációról,  kompe- tenciafejlesztésről  hallhatnak  a  pedagó- gusok, pedig ezek azok a módszerek, ame- lyek  a  21.  században  elengedhetetlenek lennének  az  oktatás  korszerűsítéséhez. „Az utóbbi években gyakorlatilag bezárult a kapu azok előtt a piaci alapon működő továbbképző  cégek  előtt,  amelyek  2010 előtt az uniós pályázatoknak köszönhető- en színessé és korszerűvé tették a tovább- képzési  palettát”  –  teszi  hozzá  L.  Ritók Nóra,  aki  szerint  manapság  a  képzések inkább  arról  szólnak,  hogy  a  pedagógus megszerezze  az  előírt  pontmennyiséget (7 év alatt 120 kreditpontot kell megsze- rezniük az 55 évnél fiatalabbaknak), amit a törvény előír, de a képzés hasznossága, értelme háttérbe szorult.
A fő probléma, hogy a tankönyvpiachoz hasonlóan  a  továbbképzési  rendszert  is gyakorlatilag  állami  irányítás  alá  vonták, a  piaci  szereplőket  kiszorították,  és  ezzel tönkretették – mondja Puskás Aurél okta- tási szakértő. Az ország uniós csatlakozá- sa után az onnan áramló pályázati pénzeknyomán  fellépő  fokozott  igény  hatására számos cég alakult, amelyek valódi szakmai tudás mellett, az európai direktívákban is hangsúlyos, kompetencia-, projekt- és csa- patmunka-alapú,  informatikai,  oktatásra készítették  fel  a  pedagógusokat,  amelyek fontosságát nemzetközi szinten már szinte senki nem vonja kétségbe. A piac ekkor fel- lendült, új képzőhelyek alakultak, amelyek hatékonyan egészítették ki és támogatták a modern pedagógiai célokat. Bár nyilván voltak  kevésbé  hasznos  továbbképzések, tanfolyamok is, az iskolák és pedagógusok könnyedén találtak a céljaiknak, érdeklő- désüknek megfelelőeket.
A  Fidesz  államosítási,  központosítá- si  szándékai  azonban  ezt  a  területet  is elérték, és 2010 után már csak az állami képzőhelyek szervezhettek továbbképzé- seket, így kiszorították a magánképzőhe- lyeket,  pedig  a  korszerű  oktatások  több mint 70 százalékát ők fejlesztették ki és működtették.  Az  állami  pedagógiai  inté- zeteknek nem volt elegendő ilyen jellegű képzésük, és nem is tudták kielégíteni az igényeket.  Ezért  másfél  éves  huzavona után  az  állami  szolgáltatók  mégis  szer- ződhettek olyan magáncégekkel, amelyek képzéseire  szükség  volt.  „Ekkor  félig- meddig fű alatt a baráti cégek újra munká- hoz jutottak, nagyra nőttek, de a többiek feladták és tönkrementek” – mondja Pus- kás Aurél, aki szerint ma már alig vannak, akik  ezeket  az  egyébként  létfontosságú oktatásokat nyújtanák, mert az államnak mások  voltak  a  prioritásai.  Miközben  a jórészt EU-s pénzből kifejlesztett képzé- sek,  szakemberek  –  akik  képesek  voltak a  többieknek  átadni  a  tudásukat  –  gya- korlatilag  eltűntek  és  nem  kívánatossá váltak az iskolák környékén. Közben meg- jelentek az új oktatási céloknak megfele- lő,  ideológiailag  átszőtt  továbbképzések, amelyeket nem csak azért választanak az iskolák,  mert  alig  van  más,  hanem  mert sok esetben ingyenesek is. „Hamis, rossz  emlékű  történelemkép  kialakulásához adja a nevét például az állam, amikor fél- revezető,  már-már  áltudományos  képzé- seket akkreditál, erre pedig számos példa volt az elmúlt években. A történelem mel- lett  jellemzően  az  etikát  és  erkölcstant tanítók  továbbképzéseinek  egy  részében jelennek meg ilyen ideológiai túlkapások és szakmai hibák” – mondja Puskás Aurél, elismerve, hogy ezek mellett lehet találni olyanokat is, amelyek korszerűek és a gye- rekek vitakészségének, gondolkodásának fejlesztésére  irányulnak,  de  sajnos  ezek vannak kevesebben.
Az állam emellett teljesen beszüntette azokat  a  forrásokat,  amelyeket  az  iskola saját meggyőződésből képzésre fordíthat, csupán eseti pályázati pénzekből gazdál- kodhatnak, de ezek a lehetőségek is beszű- kültek. Így maradnak az állam által kínált képzések.
„A kínálat szűkössége mellett alapvető probléma,  hogy  az  intézményeknek  már nincs továbbképzési kerete. Régebben el lehetett  dönteni,  hogy  mi  az,  ami  az  in- tézménynek is érdeke, és az érintett pe- dagógusokat is érdekli, de most már csak az ingyenesek maradnak, ezek között vi- szont nincs nagy választék” – erősíti meg Nagy  Erzsébet,  a  Pedagógusok  Demok- ratikus  Szakszervezetének  (PDSZ)  pécsi ügyvivője,  aki  szerint  ráadásul  ezeket  a kurzusokat  sok  esetben  nem  a  legjobb szakemberek tartják, és tényleg csak arra jók, hogy meglegyenek a pontok. Ráadá- sul a mostani rendszerben a túlterheltség mellett a pedagógusoknak nincs ideje, se lehetősége, se motivációja arra, hogy újat tanuljanak. Pedig egy a lapunknak nyilat- kozó tanár azt mesélte: 2010 előtt nagyon jó képzéseken vett részt, és az ezeken ta- nultakat  a  mai  napig  alkalmazza,  most viszont csak „ökörségek” vannak a kíná- latban,  amit  „nevenincs  szakemberek” tartanak.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!