Még mindig nem lehet sokat tudni a közoktatási tervezetről. Lassan szivárognak ki az információk az olyan típusú intézkedésekről, mint például a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás, vagy az etika- és hitoktatás, a KRESZ és a pénzügyi ismeretek beillesztése a tantervbe.
A Széll Kálmán-terv bemutatása után várható volt, hogy lesznek változások a tervezetben, mivel a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) elképzeléseiben az oktatásügyi megszorítások is nagy szerepet kaptak (nem támogatják például a mindenki számára ingyenes tankönyvek ötletét sem).
Bizonytalanná volt az iskolák és oktatóik helyzete is: a költséghatékonyság jegyében sorra születnek az olyan ötletek, melyek az oktatási intézmények felülvizsgálatát (rosszabb esetben bezárását) vonják maguk után. A jelenlegi tervek szerint szinte biztos, hogy az állami, önkormányzati és az egyházi fenntartású iskolák pedagógusai és kisegítő személyzetei a jövőben állami alkalmazottak lesznek. Az iskolaigazgatók kinevezése a továbbiakban a kormány feladata lesz, az önkormányzatok csak rábólinthatnak a választásra (az NGM szerint véleményezhetik, a NEFMI szerint egyetérthetnek vele). Az alapítványi, egyesületi fenntartású iskolák pedagógusainak bérét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem finanszírozná, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár pedig az ilyen típusú iskolák működési engedélyének kiadását és ellenőrzését szigorítaná. Mindkét variáció nehéz helyzetbe hozná ezeket az intézményeket. De szigorodnak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működési feltételei is, és külön szabályokat írnak elő az egyházi iskolák számára.
A korábbi tervekkel ellentétben nem javul a pedagógusok helyzete sem. A pedagógus-életpályamodell bevezetésére legalább 2014-ig kell majd várni. Emellett drasztikusan nőhet a pedagógusok heti óraszáma: Matolcsy 28 óra megtartására kötelezné őket. Mindez valóban hatalmas különbség, főként, ha figyelembe vesszük Hoffmann Rózsa elképzeléseit, aki a mostani 22 óráról csökkentette volna 21-re a heti óraszámot. Az önkormányzatoknak megtiltják a fizetéskiegészítéseket, a tanároknak pedig a „szabadidős munkákat”.
Két hete van az oktatási államtitkárnak arra, hogy újraírja a felsőoktatási törvény koncepcióját. A döntés egyik oka az, hogy Orbán Viktor hiányolta a hatástanulmányokat és háttérszámításokat a tervezetből (a korábbi koncepciót többen is bírálták emiatt). A kormányfő szerint az sem lenne baj, ha összesen három állami egyetem maradna, a többi oktatási intézmény fennmaradása, avagy bezárása pedig attól függene, van-e rájuk igény. Januárban egyszer már újra kellett kezdeni a koncepció kidolgozását, az akkori indoklás szerint ugyanis nem volt elég „színvonalas az anyag”. Az év elején mindössze néhány hetet kaptak a korrekcióra, mégis három hónapot késtek az előkészítéssel. Már most biztos, hogy a nyári szünet előtt nem születik döntés, a tervezet várhatóan szeptemberben kerül az Országgyűlés elé. A felsőoktatási törvény hatályba lépésének tervezett időpontja azonban nem változik, így a rendelkezéseket várhatóan 2012 szeptemberétől vezetik majd be.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
