Mást hall az iskolában, mást otthon

Az előző kormányok idején közoktatási államtitkárként dolgozó szakember szerint kérdés, hogy az egyházi fenntartók mennyire kapkodnak azokért az iskolákért, ahová cigánygyerekek járnak.

– „A közoktatás államosítása annak biztosítása, hogy az állam mondja meg, az iskola hol, kit, mit és hogyan tanítson. A kiválasztott rétegek gyermekei messze elkerülik majd az állami iskolákat. Vagy külföldre viszik őket, vagy az állam által száz százalékig finanszírozott, minden korlátozás alól mentesített egyházi iskolába iratkoznak be.” Az ön blogbejegyzése alapján az egyházi iskolák valódi alternatívát jelenthetnek majd.

– Nagy gond az iskolák kiemelése az önkormányzati közegből. Nagyon nehéz egy iskolát hatékonyan úgy működtetni, hogy az adott településhez s++emmi köze nincs. Az egyházi fenntartású iskolák a tervek szerint saját kerettantervet, tananyagot dolgozhatnak ki, eltérhetnek az állami elvárásoktól, például az intézményvezető megválasztásánál. Úgy tűnik, hogy az egyházi intézményeknek nagyobb mozgásterük lesz, mint az önkormányzati, állami iskoláknak.

– Az új fenntartók komplett tanári karokkal veszik át az iskolákat. A gyerekek észre sem veszik majd a változást?

– Mást mutatnak az átvétellel kapcsolatos viták például Kecelen, ahol elő akarják írni, hogy mindenkinek részt kell venni a különböző vallási gyakorlatokon, még azoknak is, akiknek más a vallásuk, vagy éppenséggel nem kötődnek valláshoz. Vannak toleráns és kevésbé toleráns egyházak, de önmagában fennáll a lehetőség, hogy megköveteljék a hitelvekhez való kötődést. Még akkor is, ha pont most, amikor átveszik, kevésbé kemények, mint ahogy az a későbbiek során alakulhat. Ez azért eléggé személyfüggő, hogy mennyire kérnek számon valamely hitelvet.

– Kecelen felajánlották, hogy húsz-huszonöt kilométer buszozás után a gyerekek egy világnézetileg semleges iskolába járhatnának, de mindenki maradt. Ez azért jelenthet valamit.

– A mai törvény szerint akkor adhatnák egyházi kézbe az iskolát, ha a többi gyerek esetében aránytalan pluszterhek nélkül meg tudnák oldani az oktatást. Hogy egy húsz-huszonöt kilométeres utazás aránytalan teher-e vagy sem, ezen érdemes elgondolkozni.

– De miért olyan nagy probléma az, hogy egyházi iskolába járnak a gyerekek? Otthon ettől még hallhat mást, mint az iskolában, az erkölcstan, vagy a hittan pedig nem szokott senkinek a hátrányára válni.

– Az el nem kötelezett intézmény lényege, hogy a különböző ismereteket sokszínűen adja át. Példának okáért minden iskolától elvárás az öt világvallás tanainak megismertetése. Az sem biztos, hogy szerencsés, ha mást hall a gyerek az iskolában és mást otthon. Nem kéne visszatérni ahhoz a gyakorlathoz, ami a Kádár-rendszer alatt volt, hogy a szülők suttogva merik megmondani, hogy ők mit gondolnak. Ez azért egy kisgyereknél igenis okozhat konfliktust.

– A pedagógusnak mekkora mozgástere van?

– A keceli példa alapján úgy tűnik, hogy két választási lehetősége van: vagy elfogadja a helyzetet, vagy másik munkahelyet keres. Ez egy kis településen megoldhatatlan problémát jelent, de látva a kialakult gyakorlatot, még a fővárosban is nehézséget okozhat, hiszen mindenkinek utána lehet „nyúlni”. Vannak aggasztó előjelek: tudomásunk szerint az egyházi iskolákban nem működhetnek a szakszervezetek, illetve nem nézik jó szemmel a jövőben, ha ezekben az intézményekben valaki szakszervezeti tag. Ráadásul jelenleg csak a bizonytalanság biztos. Az önkormányzatok már nem tudnak, vagy nem akarnak tenni semmit, hiszen nem tudják, hogy az övék marad-e az ingatlan. Számos példa van arra, hogy megpróbálják az ingatlanok jelentős részét értékesíteni, kivonni az államosítás alól.

– Elbocsátások is várhatóak?

– Igen, most az a megoldás, hogy megpróbálják ott, ahol van három-négy iskola legalább, az egyiket kiüríteni, és azt piacra dobni.

– Az egyházak sem tudnak annyi intézményt átvenni, mint ahányat az önkormányzatok szeretnének átadni nekik. Ők is válogatnak.

– Nem tudom, mi a válogatási szint, gondolom az intézmény típusa, a feltöltöttségi szintje, az, hogy rentábilisan lehet-e üzemeltetni. Nem tudom, mennyire kapkodnak azokért az iskolákért, ahová cigánygyerekek járnak, ezt majd meg kell nézni, amikor ez a folyamat véget ér. Akkor ki lehet elemezni, hogy hány olyan iskolát vettek át az úgynevezett történelmi egyházak, ahová kifejezetten szegény családok gyermekei járnak.

– Mit jósolna?

– Egyelőre nemigen lehet látni, milyen iskolaszerkezetet és -rendszert akarnak kialakítani. Mivel az új alaptörvény lehetőséget ad a tanítás szabadságának korlátozására, nem lehetetlen az iskolaválasztás szabadságának megszüntetése sem. Ez azt vetíti előre, hogy a szegény családok gyermekei túlnyomórészt vagy kilépnek a rendszerből 15-16 éves korban, vagy legjobb esetben a szakmunkásképzésbe tudnak majd bekapcsolódni. Nagyon kevés esélyük lesz arra, hogy érettségit tegyenek, és eljussanak a felsőoktatásba.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!