A tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatással a háromgyerekes családmodell elterjedését ösztönzi a kormány. A demográfiai trend megváltoztatása a Fidesz régóta hirdetett célja. Már eddig is számos intézkedéssel próbálták a családokat gyerekvállalásra buzdítani, természetesen a középosztályra fókuszálva. Az ösztönzés elsősorban anyagi juttatás vagy kedvezmény formájában valósult meg. Ide tartozik a gyermekek után igényelhető adókedvezmény vagy a gyed-extra, de ötleteltek már a kormányzati körökben arról is, hogy felemelik az egyszeri szülési támogatást közel háromszázezer forintra (ezt aztán elvetették). Mindezek ellenére a várt demográfiai fordulat elmaradt.
A CSOK logikája ugyanaz, mint a korábbi eszközöké: pénzzel próbálnak kedvet csinálni, csak az eddigi kudarcok után, jelentősen emelik a tétet.
„Két kormányzati szándék húzódik meg a CSOK mögött. Az egyik, hogy szülessen több gyerek. A másik gazdasági jellegű, a támogatásként adott tízmillióból és a hozzá felvehető kedvező kamatozású másik tízmillióból mesterségesen lehet pörgetni a gazdaságot” – elemzi az intézkedést Kiss Ambrus. A Policy Agenda vezető elemzője ez utóbbira már csak azért is szükség van, mert a Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint 1200 milliárd forinttal kevesebb uniós támogatás jön be idén a gazdaságba, ennek következtében a beruházások csökkennek majd. „Vagy zuhan egy nagyot az építőipar, vagy megpróbálja valahogy az ágazatot talpon tartani a kormány. Viszont csak akkor épül Magyarországon több új lakás, ha megjelenik egy új, a piacon most még nem jelen lévő vásárlóréteg. A CSOK ehhez lehet egy eszköz” – fogalmaz, hozzátéve: az egy másik kérdés, hogy születik-e majd ettől több gyerek.
Kiss Ambrus, a KSH egy 2012-ben megjelent elemzésére hívja fel figyelmet, amely a CSOK elődjéről, a lakásépítési kedvezmény („szocpol”) hatásairól szól. E tanulmány is arról szól, hogy a szocpol egyszerre kívánt szociálpolitikai feladatokat megoldani és gazdaságélénkítő funkciót betölteni.
„Hatásai azonban vitathatóak voltak” – így a tanulmány. Egyfelől azért, mert a rászoruló családoknak nem jelentett megoldást, másfelől „torzította a piaci folyamatokat azzal, hogy alacsony lakáspiaci árszínvonalú településeken is ösztönözte az új lakások építését, árfelhajtó hatású volt, nem utolsósorban pedig súlyos visszaélésekre is lehetőséget adott”. Kiss Ambrus egy másik elemzést is említ. Annak egyik legfőbb megállapítása az volt, hogy „a lakásépítési kedvezmény összegének és reálértékének növekedése, valamint a kedvezmény által megvalósult újlakás-vásárlás és -építés darabszámának változása között nincs érdemi korreláció”. Vagyis a családok döntéseit nem a felvehető szocpol motiválta, hanem „a jövedelmi viszonyok alakulása, a kedvező devizahitel lehetőségek és a lakáskínálati piac összetett hatásrendszere”.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt is kimutatta, hogy a gyerekvállalást nem befolyásolta a felvehető szocpol nagysága. „Kérdés, hogy a tízmillió forint van-e akkora összeg, ami szempont lehet a gyerekvállalásnál” – veti fel Kiss Ambrus. A CSOK költségvetési hatásait vizsgálva azt mondja, a kormány a 2015-ben életbelépett rendszer kapcsán éves szinten 12 ezer családdal és 9-10 milliárd forintos költséggel számolt. Az év eleji változtatás nyilvánvalóan növeli a költségeket, és akár az igénybe vevők számát is. Kiss Ambrus ennek mérlegelésekor is az ÁSZ-jelentésre utal vissza: korábban a szocpol kedvezménnyel élők mindössze 23 százaléka volt két- vagy többgyerekes család, még abban az időszakban is, amikor nagy volt a hitelfelvevő kedv. „Meg kell jegyezni, hogy 2014-ben nyolcezer új lakás épült Magyarországon, vagyis kicsi az új lakások piaca. Amíg épülnek a CSOK hatására az új ingatlanok, addig nem terhelik a költségvetést – fejti ki. – A harmadik gyerek megszületését eddig sem valószínű, hogy a lakáshelyzet akadályozta meg. A korábbi kedvezmények tapasztalatai egyértelműen azt mutatták, hogy a jövedelmi helyzet stabilitása fontosabb a mérlegelésnél.” Kiss Ambrus a féléves munkaviszony előírását és a kétéves biztosítási jogviszony feltételét nem tartja problémának, szerinte ugyanis nem baj, ha az állam megpróbálja a visszaéléseknek elejét venni. Ráadásul azoknak a családoknak, amelyek nem tudják teljesíteni a támogatásért cserébe bevállalt gyerekszámot, vissza kell fizetniük a felvett CSOK teljes összegét kamatokkal terhelve. „Jelenleg a piacról 4-5 százalékon lehet hitelt felvenni.
Az államilag támogatott hitel 3 százalékos, vagyis a költségvetésnek 1-2 százalékot kell ehhez hozzátenni, ez nem nagy tétel. Akkor emelkedhet ez a kiadás, ha emelkedik majd a jegybanki alapkamat” – jegyzi meg, hangsúlyozva, hogy még ha az előre tervezettnél népszerűbb lesz is a CSOK, akkor sem kell attól tartani, hogy 15–18 milliárdnál többe kerülne az első években.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
