Oligarchák bőröndjei – hová menekülnek Ciprusról az oroszok?

Az orosz fővárosból a ciprusiba igyekvők tűnhetnének turistának is, de feltűnő, milyen hanyagul tologatják maguk előtt a bőröndöt. Nem kell félniük a megerőltetéstől. Mert a bőröndök üresek. Épp azért igyekeznek az oroszok Ciprusra, hogy megtömjék őket. Pénzzel persze, mivel mással? Feltéve, hogy kinyitnak végre a ciprusi bankok, és feltéve, hogy megvan még az a pénz, amit az ottani számlákon elhelyeztek. De félő, ami eddig sok gazdag orosznak (adó)paradicsom volt, most (pénz)temetővé válhat.

A Szovjetunió felbomlása után nem sokkal oroszok ezrei fedezték fel és gyorsan meg is hódították Ciprust: akik tehették, éltek a lehetőséggel, és vagyonuk jelentős részét odamenekítették, vagy éppen onnan nyerészkedtek – egyes adatok szerint csak az elmúlt néhány évben 50 milliárd dollárnál is több, Cipruson megfürdetett pénz érkezett vissza oroszországi befektetésekbe. A ciprusi gazdaság élénkítését szolgálta az a mintegy 150 ezer orosz turista is, akik csak tavaly látogatták meg az országot, talán nem meglepő módon többségük üzletember volt. Utazni pedig igen egyszerű – elég egy internetes kérdőívet kitölteni, és máris megvan a vízum. A kedvező feltételek eredményeképp igen sok orosz vásárolt az utóbbi években (luxus) villát magának.

Ciprus pedig igyekezett megfelelni a látogatók igényeinek. Az éttermekben sózott hering és vodka várja a betérőket. Limassolnak, Ciprus második legnagyobb városának parkjában szobrot állítottak az oroszok legnagyobb költőjének, Alekszandr Puskinnak, de van helyi orosz rádióállomás, orosz újság, orosz ortodox templom, elit iskola orosz gyerekeknek, sőt, a cirill betűs utcatáblák sem ritkák. Az oroszoknak szinte otthon érezhették magukat, miközben biztonságban tudhatták vagyonukat Cipruson.

Hogy mekkora vagyonról beszélünk? A Spiegel német hetilap szerint az orosz betéteseknek 26 milliárd, az orosz pénzintézetek pedig körülbelül 40 milliárd dollárnyi hitelt helyeztek ki a szigetországban. Valójában még ennél jóval nagyobb összegek is megfordulhatnak a helyi bankszámlákon – az EU-ban már régóta él az gyanú, hogy az orosz maffia és az oligarchák itt mossák tisztára a pénzüket. Még tavaly látott napvilágot a német titkosszolgálat (BND) jelentése, amely szerint nem kevesebb, mint 80(!) orosz oligarcha szerzett ciprusi állampolgárságot, és így jogot arra, hogy szabadon folytathasson üzleti tevékenységet az EU-ban. Ha állampolgárságot nem is szereztek, de vélhetően más oligarchák is előszeretettel rejtegetik vagyonukat Cipruson: közéjük tartozhat például a Chelsea-tulajdonos, Putyinnal már-már apa-fia kapcsolatot ápoló Roman Abramovics, és az előző választásokon Putyin nagy ellenfelének tartott, de egyes feltételezések szerint valójában a Kremlből mozgatott, Oroszország harmadik leggazdagabb embereként számon Mihail Prohorov a maga 4000 milliárd(!) forintnyi vagyonával. De még nála is gazdagabb, így valószínűleg több pénzt is tartogathat(ott) Cipruson az alumíniumkirálynak becézett, visszahúzódó természetű Vlagyimir Liszin is. Sokan sejteni vélik, hogy az oligarchák mögött pedig maga Vlagyimir Putyin áll, aki a minap erős szavakkal kelt ki a ciprusi bankbetétek megadóztatásának terve ellen.

Putyin és a Cipruson (is) érdekelt orosz oligarchák ködös viszonya az egyik lehetséges magyarázata a német kormány és személyesen Merkel kancellárasszony keménységének a mentőcsomag ügyében. Nem pusztán arról van szó tehát, hogy a német adófizetőkkel érthető okokból nehéz lenne lenyeletni – különösen nem a választások évében –, hogy az ő euróikból orosz dollármilliárdosok vagyonát mentse az EU – Ciprus immár nagyobb globális játszmák terepe.

Mindenesetre még van pár napjuk az orosz oligarcháknak, hogy a ciprusi bankok nyitásáig elmajszolják a maradék heringet és leöblítsék egy kis vodkával, miközben nézegethetik Puskin szobrát a parkban. Ha meg is találják a pénzüket ott, ahol hagyták, kereshetnek neki új helyet. – A legígéretesebb Belize – nyilatkozta a minap az „Üzleti Oroszország” szövetség társelnöke, Anton Danyilov-Danyiljan. És bár a kis közép-amerikai országban a lakosság 30 százaléka írástudatlan, az idelátogatókat négy reptér segíti a megérkezésben. Ja, és a Belizében bejegyzett társaságoknak egyáltalán nem kell adót fizetniük külföldről származó bevételeik után. Ugyan Puskin-szobor ott még nincs, nem lennénk meglepve, ha hamarosan feltűnne az egyik helyi parkban.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!