Egykulcsos, a gyereknevelést támogató adórendszert terjesztett tegnap a kormány a parlament elé. Külön jogszabályban rendezik a válságadókról.
A szuperbruttó a javaslat szerint 2012- ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik. Az adójóváírás megmarad, mértéke azonban 2011-től csökken: a bér és adóalap- kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 (jelenleg 15 100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni. A javaslat már az első gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezet be, amely az összevont adóalapot csökkenti. Egy és két eltartott esetén 62 500 forintot, három eltartottól 206 250 forintot lehet eltartottanként havonta levonni. Ez az első két gyermek után havi 10 ezer forint, a háromgyerekeseknél gyermekenként 33 ezer forint támogatást jelent. A családi kedvezmény megosztható a házaspárok, élettársak között. A személyi és őstermelői kedvezmény változatlan feltételekkel, de jövedelemkorlát nélkül érvényesíthető a javaslat szerint, az egyéb, áthúzódó kedvezményeket (tandíj halasztott kedvezménye, lakáscélú hiteltörlesztés áthúzódó kedvezménye) pedig utoljára a 2015. évi adó terhére lehet elszámolni. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj-előtakarékossági számlára (NYESZ) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség, amit a javaslat az szja csökkenésével magyaráz, azaz azzal, hogy indokolatlan lenne a befizetett összegek adótartamát jóval meghaladó mértékű visszatérítés. Átalakul a nem pénzbeli juttatások adózása is az egyes jövedelmek adóterhelésének egységesítése érdekében, a természetbeni juttatás, mint adójogi kategória megszűnik. A nem pénzben történő juttatások fő szabály szerint az összevont adóalap részeként adókötelesek, a juttatás utáni szja-t a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt járulék/ hozzájárulás-fizetési kötelezettség is terheli. A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt szja és járulék/hozzájárulás- fizetési kötelezettség is terheli. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága, a nem társasági adó alany által nyújtott reprezentáció, az üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel és a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része. A juttatások további köre kedvezményezett béren kívüli juttatás, amely után szintén a kifizető fizet szja-t, de más közteher (járulék-, ekho-) kötelezettség nem terheli. Ide tartozik 2011-től az üdülési csekk, az üdülési szolgáltatás, a meleg étkeztetés, a nyugdíj-előtakarékossági, önkéntes pénztári támogatások, az internethasználat juttatása, és új elemként a megújulási kártya számlára történő munkáltatói hozzájárulás. A megújulási kártya a törvényjavaslat szerint egy olyan készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók. A megújulási kártya működését, felhasználhatóságának körét kormányrendelet szabályozza majd. A jelenlegi természetbeni juttatások közül 2011-től a sportszolgáltatás, a személyszállítás, a munkavállalóknak egységesen vagy szabályzat alapján történő juttatás, a jelenleg kedvezményesen adózó helyi bérlet, az iskolarendszerű képzés átvállalt díja és az iskolakezdési támogatás után a magánszemélynek kell megfizetnie az adót. Jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg- szabályok, bővül azoknak a köre, akiknek nem kell bevallást benyújtaniuk. Ezt segíti azon új szabály, amely szerint nem kell bevallást benyújtania annak a magánszemélynek, aki munkaviszonyból, személyes közreműködésből származó jövedelemmel rendelkezik, vagy esetenként 100 ezer forint alatti bevételt szerez, ha a kifizető az adóelőleget pontosan, vagy csak kis eltéréssel állapította meg, és a magánszemély nem számol el tételesen költséget, más bevallásköteles jövedelmet nem szerzett, és adókedvezményeket nem, vagy csak az adóelőlegnél érvényesítettel azonosan vesz igénybe. Az egyszerűsített vállalkozói adóról (eva) szóló törvény módosítására beterjesztett javaslat nem tartalmaz komolyabb változtatásokat 2011. január elsejétől, a változtatásokat maga a beterjesztő is csak jogtechnikainak nevezi. A jelenleg érvényes szabályozás szerint az eva-körbe tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése idején is fenn kell tartania pénzforgalmi számláját. A most benyújtott törvényjavaslat-módosítás lehetővé teszi, hogy a tevékenyégét szüneteltető evás egyéni vállalkozónak a szüneteltetés ideje alatt ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie. Apróbb technikai módosításokat javasol a kormány az illetéktörvényben a közösen kezdeményezett eljárások, az építési telkek illetékfizetése és a cégek utólagos bírósági illetékfizetése területén. Egy módosítás ahhoz kötődik, hogy aki lakótelket vásárol, örököl vagy kap ajándékba, annak négy évre felfüggeszti az illeték megfizetését az adóhatóság. Az illetéket akkor törli a hatóság, ha a négy évet követő 15. napig jogerős használatba vételi engedélyt mutat be a telek tulajdonosa. Ellenkező esetben meg kell fizetnie a telek után az illetéket. Kisebb módosításokat javasol a kormány az általános forgalmi adó (áfa) törvényben, így például külföldi adomány esetén a kedvezményezettnek visszatérítik az áfát, ha a közösségi beszerzések árában azt elszámolták. Ugyancsak beterjesztette a kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslatot, amely a két szervezet összevonásával létrejövő egységes adóés vámhivatal működését hivatott szabályozni.
FORGATÓKÖNYVEK A PÉNZKÖLTÉSRŐL
A most bejelentett rendkívüli intézkedések olyan költségvetési mozgásteret biztosítanak a kormánynak, amit nem indokolnak a korábban ismertetett reformtervek, ezért csak tippelni lehet, hogy mire költik az extra bevételeket. Komoly tételekről van szó, hiszen jövőre 360 milliárd megmarad a magán-nyugdíjpénztári utalások visszatartásából, 200 milliárdot hoz a bankadó, s további 161 milliárdot a szektorális különadó, vagyis 721 milliárdos költségvetési játéktérhez jut a kormányzat. A legreálisabb forgatókönyv az állami-önkormányzati nagyvállalatok adósságrendezésére irányulhat. Amint azt a Magyar Nemzeti Bank elemzéséből tudni lehet, ez a régóta görgetett adósságtömeg a GDP 2,7 százalékát teszi ki, amiből legalább a GDP 1,5 százalékát kitevő részt törleszteni kellene, hogy stabilizálódjon az érintett cégek (mint a MÁV, a BKV) helyzete. Nos, ha az szja-reform bevezetése fokozatos lesz, vagyis jövőre még marad a szuperbruttó, 2012-ben „félig” marad, 2013-ban pedig eltűnik a rendszerből, s még a közszférában a központi szerveknél is sor kerül 4 százalékos költségmegtakarításra, akkor az idén 200 milliárddal, jövőre pedig 300 milliárddal csökkenhetne az állami-önkormányzati nagyvállalatok adósságállománya a hiánycélok tartása mellett. Egy másik lehetséges forgatókönyv szerint nem csökkentik a közszféra kiadásait, ami ugye rögtön leköt 150-200 milliárdot az extra bevételből, s az szja-reformot egy ütemben bevezetik jövő januártól. Végül, harmadik lehetőségként az is elképzelhető, hogy az államadósság csökkentésére fordítanak nagyobb összegeket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!