Ketrec, éhbér, erőszakolás - Ön maradna ilyen országban?

Jelmagyarázat
- Magyarországon 2015-ben menekültstátuszért folyamodott állampolgárok száma
- Egy főre eső bruttó hazai termék (GDP, vásárlóerő-paritáson számolva, USA-dollár)
- Emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI): az ENSZ Fejlesztési Programja által kidolgozott mutatószám, amely nemcsak a GDP alapján méri egy állam fejlettségét, hanem olyan szempontokat is figyelembe vesz, mint a várható élettartam és a tanulási lehetőségek. Minél magasabb a 0 és 1 közötti érték, annál jobb az ország helyzete.
- Születéskor várható élettartam (év)
- Bukott államok rangsora (Fragile States Index, FSI): a Fund For Peace független amerikai kutatóintézet minden évben összeállítja a működésképtelen országok listáját. Ehhez olyan szempontokat vizsgálnak meg, mint hogy mennyire megbízható az igazságszolgáltatás, hogy teljesít a gazdaság, mekkora a közbiztonság, hányan menekülnek el az országból vagy milyen mértékben megosztott a politikai elit. Minél előrébb van egy ország a listán, annál kevésbé látja el az állam a funkcióit.

SZÍRIA  
2011 óta legalább 215 ezer halálos áldozatot követelt a szíriai polgárháború. Ebből 20 ezer gyerek volt, és csak idén 110 ezer ember vesztette életét. Komplett városokat és antik romokat tettek a földdel egyenlővé az összecsapásokban. Több mint 9 millió szíriai hagyta el otthonát a háború kezdete óta. 6,5 millióan az országban maradtak, 3 millióan a környező államokba – Törökországba, Jordániába és Libanonba – menekültek. Európáig csak pár százezren jutottak el. Az országot az 1960-as évek óta irányító, alavita kisebbséghez tartozó katonai elit relatíve békés és nemzetközileg elfogadott diktatúrát tartott fenn. Hafez al-Asszad elnök 2000-ben bekövetkezett halála után fia, Bassár politikai reformokat is indított. Azonban a puha diktatúra helyett liberális demokráciára vágyó szírek az arab tavasz hatására fellázadtak a kormány ellen. Az Asszad-rezsim kegyetlenkedéseit a nemzetközi közösség tétlenül nézte. A lázadók között idővel az al-Kaidához tartozó al-Nuszra Front tört előre, majd tavaly az anarchiát kihasználva az Iszlám Állam is elkezdett terjeszkedni az országban. Az Egyesült Államok egy éve Szíriában is légitámadásokkal igyekszik visszaszorítani a szunnita terrorszervezetet, de az Asszad-rezsimhez fűződő kapcsolatai miatt eddig csak néhány állam támogatta az akciókat. Törökország a múlt héten csatlakozott a koalícióhoz, amitől a szakértők jelentős előrelépést várnak.

*A polgárháború előtt, 2011-ben.

KOSZOVÓ  
A 2015-ös statisztikákban még nagy számban jelennek meg a koszovóiak, de a magyar kormány kommunikációjában csak „megélhetési menekültnek” titulált balkáni állam fiainak mára híre-hamva sincs itthon. Hogy a februárban tetőző menekülthullámot mi idézte elő, csak találgatni lehet, ám a kivándorlás a volt Jugoszlávia területén élők számára évtizedek óta bevetett gyakorlat. Az év eleji tömeges koszovói exodusban szerepet játszhatott a politikából való mély kiábrándultság, hiszen decemberben Hashim Thaci miniszterelnök bravúros módon hatalomban maradhatott, és az is, hogy nincs jövőképe a Szerbiától 2008-ban elszakadt állam lakosainak. Noha a Thaci állítja, az információs kampánnyal meg lehet előzni az újabb exodust, ha a fiatalok körében továbbra is 60-70 százalék marad a munkanélküliség, könnyen lehet, hogy ismét komplett középiskolai osztályok és egyetemi csoportok tűnnek el valahol Szabadka közelében.

*A nemzetközi statisztikák Koszovót Szerbia részeként kezelik, ezért a szerb adatokat tüntettük fel.

IRAK 
A fiúk és férfiak brutális kivégzése, kislányok és terhes nők megerőszakolása, gyerek katonák besorozása – áll az Iszlám Állam (IS) bűnlajstromán az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának márciusban nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A terrorszervezet feltett szándéka, hogy megsemmisíti az Irakban élő vallási kisebbségeket, illetve azokat, akik nem hódolnak be neki. Az USA fél éve még rendkívül optimista volt az azzal kapcsolatban, hogy 2015 végére sikerül az IS-t kiűzni Irakból. Most egyre kevesebb esélyt látni erre, pedig az USA és szövetségesei rendszeresen bombázzák az IS bázisait, és sokat költöttek az iraki hadsereg felfegyverzésére is. Szaddám Huszein több mint húsz évig tartó diktatúrája alatt a szunnita kisebbség került vezető szerepbe az iraki politikában. A síitákra támaszkodó 2003-as amerikai beavatkozás utáni években a polgárháborúhoz közeli konfliktus bontakozott ki a két irányzat hívei között. A 2010-ben alakult síita kormány nyíltan diszkriminálta a másik felekezetet. Ezért a szunniták lakta területek jó részén tárt karokkal fogadták az Iszlám Állam katonáit. Bár azóta új, megbékélést szorgalmazó kormány alakult, ma is megesik, hogy szunnita törzsi vezetők dacból visszautasítják a Haider al-Abádi miniszterelnök által ajánlott fegyvereket. 

 

IRÁN  
Tömegek vonultak utcára Iránban, hogy megünnepeljék az atomprogramról szóló megállapodást, amely véget vethet az országot évek óta sújtó gazdasági szankcióknak. Az Európába igyekvő irániak viszont nem az anyagi helyzet miatt hagyják el a világ – hamarosan ismét dollárra váltható – olajtartalékainak 9 százalékával rendelkező országát, hanem azért, mert az erősen konzervatív állam korlátozza az emberi jogokat. Naponta három emberen hajtanak végre halálbüntetést. A törvény engedi, hogy a pubertáskort elért gyermekeket – az ő olvasatukban lányoknál 9, fiúknál 15 éves kortól – is kivégezzenek. Továbbra is halálra kövezéssel büntethetik a házasságtörőket. A kormány élesen fellép az ellenzékiek ellen, még a bloggereket is korlátozza. 

 

AFGANISZTÁN 
Nemrég békét ajánlott az afganisztáni kormány a táliboknak, amivel egyes vélemények szerint elismerte a vereségét. Közben lassan már nem is él olyan afgán, aki még emlékezne rá, milyen a valódi béke. 1979 óta egymást érik a háborúk az országban. Először a szovjet megszállók küzdöttek az ellenálló mudzsahedekkel, aztán a hadurak egymással. Majd jöttek a tálibok, akik valamiféle stabilitást hoztak, melynek ára az iszlám jogrendszer, a saría bevezetése, a stadionok közönsége előtt végrehajtott kivégzések és a nőkre kényszerített burka volt. Majd a szeptember 11-i terrortámadás után az amerikai katonák és szövetségeseik harcoltak a „gonosszal”, de hiába: a nemzetközi támogatással felállt afgán központi kormányok sohasem tudtak az ország teljes területe felett ellenőrzést gyakorolni. A helyzet csak romlani fog, mert tavaly az utolsó amerikai harcoló alakulat is elhagyta az országot. A gazdaság gyakorlatilag nem működik. A nehéz természeti adottságokkal küzdő gazdák inkább választják a jövedelmező máktermesztést, mint a kockázatos búzát: a világ ópiumtermelésének 90 százaléka Afganisztánból származik.

 

BANGLADES  
Arra, hogy Banglades a modernkori rabszolgaság egyik fellegvára, csak azután figyelt fel a világ, hogy 2013 áprilisában összeomlott egy nyolcemeletes gyár a fővárosban és több mint 1100 ember meghalt. Az üzemekben foglalkoztatott munkások 80 százaléka nő volt, akik napi 13 vagy 14 és fél órás műszakokat vittek, havi két pihenőnappal. Egy gyakorlott varrónő óránként átszámítva 67 forintot keresett, egy kevesebb tapasztalattal rendelkező munkás 62 forintot, a segédek pedig 34 forintot. Bizonyos gyárakban akár 19 órán is dolgoztatták őket, kevesebb mint napi 900 forintért, és az is megesett, rájuk zárták az ajtót, hogy ne tudjanak hazamenni. A dolgozók 2010 és 2013 között nem kaptak béremelést egy olyan országban, ahol két számjegyű az infláció. A Rana Plazában történt tragédia, a sorozatos tüntetések és a nemzetközi nyomás hatására a bangladesi kormány 77 százalékkal, havi 19 ezer forintra emelte a minimálbért, amelyért hivatalosan heti hat nap, napi 8 órát kell dolgozni, így már majdnem 100 forintra jön ki az órabér. Papíron. Banglades 1990 óta demokratikus berendezkedésű, de nagyon ingatag a politikai helyzet, gyakoriak az erőszakba torkolló tüntetések. Egyre erősödnek a szélsőséges iszlamista szervezetek. Az országot földrajzi helyzete miatt gyakran sújtják árvizek és ciklonok. 

 

PAKISZTÁN  
Omár molla, a tálibok vezetője már két éve halott – hozta nyilvánosságra a héten az afganisztáni titkosszolgálat. De hogy mennyire jól működnek az Afganisztánból átszivárgott terroristák vezető nélkül is, jól mutatja, hogy havonta legalább három-négy merényletet követnek el a lakosság ellen, ami minden alkalommal többtucatnyi életet követel. Az állandósult támadások már nem ütik meg a nemzetközi sajtó ingerküszöbét. Legfeljebb akkor, ha olyan kegyetlen akciót hajtanak végre a tálibok, mint tavaly decemberben, mikor egy pesavári katonai iskolában 132 nyolc és tizennyolc év közötti gyereket és további 13 ott dolgozó felnőttet öltek meg. Pakisztán gazdasági növekedése elmarad a régió többi államához képest, a rúpia 2007 óta 40%-kal gyengült a dollárhoz képest. A politikai instabilitás és a tálibok biztonsági fenyegetése miatt esély sincs arra, hogy felzárkózzanak. Az 1947-ben Indiával egy időben függetlenné vált állam vezetését a 2000- es évekig a déli szomszédjával folytatott ellenségeskedés foglalta le. A sorozatos háborúk és az erőltetett atomprogram kizsigerelte az országot, és bebetonozta a katonai elit hatalmát. A vitatott Kasmírban ma is előfordulnak összecsapások. A pakisztáni kormány 2001-ben csatlakozott az USA afganisztáni háborújához. Néhány évvel később az intervenció elől menekülő tálibok átvették az uralmat az ország Afganisztánnal határos részén. Észak-Vazirisztánt most is befolyásuk alatt tartják, hiába hirdetett a kormány többször is háborút ellenük.

(Malala Juszufzai
2012 októberében tálib fegyveresek rontottak az iskolabuszon ülő Malalára, hogy megbosszulják, amiért a diák internetes naplójában tiltakozott az ellen, hogy a tálibok uralma alatt a lányok nem tanulhattak. A határvidéki Swat-völgyében élő lány iskolaigazgató apja biztatására kezdett el blogot írni a BBC urdu nyelvű oldalán 2009-ben. A történet az egész világot bejárta, két évvel később nemzetközi és hazai díjakkal is kitüntették. A támadók fejbe lőtték, súlyos sérüléseiből Nagy-Britanniában épült fel, ám ezután is rendületlenül küzdött a lányok oktatáshoz való jogáért. 2014-ben megosztott Nobel-békedíjjal tüntették ki a fiatal pakisztáni aktivistát.)

ERITREA  
A többi bevándorlóhoz képest elenyészik a Magyarországra érkező eritreaiak száma, de a rendőrség által letartóztatott illegális határátlépők között az utóbbi hetekben egyre többször lehetett az apró kelet-afrikai állam népéről hallani. Az ország négy évtizedes polgárháború után, 1993-ban vált ki hivatalosan Etiópiából. Az egykori szabadságharcos Isiais Afwerki elnök a világ egyik legkeményebb diktatúráját építette ki az országban. Egy ENSZ-es vizsgálóbizottság június végén publikált jelentéséből kiderül, hogy a rendszer nem tűri a kritikát. A másként gondolkodókat bírói ítélet nélkül tartják fogva ketrecekben és konténerekben. A kínzások mindennaposak. A Riporterek Határok Nélkül nemzetközi szervezet sajtószabadságot vizsgáló rangsorában Eritrea az utolsó helyezést érte el: még Észak-Koreában is szabadabb a sajtó, mint Eritreában. A polgárháborúban kimerült és egyébként is rossz természeti adottságokkal rendelkező ország nemzetközileg teljesen elszigetelődött, így mára a világ egyik legszegényebb államává vált. Az Olaszországba tengeri úton érkező menekültek jelentős része innen kel útra, azt is kockáztatva, hogy a határra kirendelt sorkatonák lelövik őket. Megpróbáltatásaik később sem érnek véget: a vízbe fulladt menekültek közül az eritreaiak vannak a legtöbben. Az ENSZ 350 ezerre teszi az eritreai menekültek számát a világban. 

 

A legfontosabb afrikai kibocsátó országok
Magyarországon 2015-ben menedéket kért (fő) 

 

MAGYARORSZÁG ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATAI: 

 

FORRÁSOK: