A történet még 2012 júniusában kezdődött, amikor A Város Mindenkié (AVM) csoport tagjai megtudták, hogy a kőbányai önkormányzat fel akarja számolni a Terebesi erdőben élő hajléktalanok saját építésű otthonait. Ötven ember maradt volna végképp fedél nélkül, ám az AVM tárgyalásba kezdett az önkormányzattal, és megpróbálták megoldani mindenki lakhatását. A városvezetés ígéretet tett arra, hogy addig, amíg nem sikerül mindenkinek otthont biztosítani, nem dózerolja le az erdőben lévő otthonokat. A Baptista Szeretetszolgálat átmeneti szállói, illetve munkásszállók fogadták be az embereket, ám még így sem sikerült mindenkinek új helyet biztosítani. Ekkor keresték fel a helyi önkormányzatot. Végül Weeber Tibor alpolgármester segítségével sikerült találni két, rossz állapotban lévő házat a X. kerületben. A megállapodás pedig úgy szólt: ha sikerült május 31-ig lakhatóvá tenni őket, két pár, Valéria és Albert, illetve Julianna és Ferenc beköltözhetnek.

Betonozás, ácsolás, csiszolás, glettelés, vakolás, parkettázás – rengeteg feladat várt segítő kezekre. Az AVM megkereste a Szociális Építőtábor Egyesületet, melynek tagjai önkéntesek segítségével már több helyen végeztek hasonló munkát. Kádár Ági, a Szociális Építőtábor egyik szervezője meglep a mondattal: szerinte egyáltalán nem nehéz önkénteseket találni. Elég néhány helyen meghirdetni a lehetőséget, és jönnek. Hogy kik? Főleg fiatalok, egyetemisták, de általában véve a legkülönbözőbb emberek. Most éppen elég vegyes a társaság, az ELTE logika tanszékén oktató pedagógustól a történelem szakos hallgatóig terjed a skála. „Jó ideje szerettem volna valamilyen önkéntes munkából kivenni a részem. És ennél jobb dolgot nehéz lett volna találni – magyarázza Krusovszky Dénes költő, aki az elmúlt két napban kipróbálta már a glettelést, a szigetelést és a vakolást is. – Szerencsére van, aki megmutatja a dolgokat, aztán ha valamit elrontunk, kijavítja.” Ez az ember Endre, a művezető, aki fáradhatatlanul instruál. Így lesz alig néhány hét alatt a nemrég még düledező házból otthon. Otthon két ember számára, akik az elmúlt tizenhárom évben az erdőben éltek. Valéria és Albert is kiveszik a részüket a munkából, ám amikor körbevezetnek minket a házon, látszik, maguk sem igazán hiszik még el, hogy hamarosan igazi lakásba költözhetnek. Egyelőre még az erdőben laknak, de Julianna a párjával már áthurcolkodott a közelben lévő, másik házba. Az egyszobás lakásban „csak” meszelni, néhol betonozni kell egy kicsit, de valójában már most lakható. Került bele a matrac, az ébresztőóra, néhány megsárgult könyv és egy-két kis emléktárgy. Nem sok, de nekik az egész életük. Ami gyökeresen megváltozik hamarosan, hiszen igazi fedél lesz a fejük felett. Hogy miből fogják fenntartani? Julianna párja már dolgozik egy kertészetben, ő is ott vállal majd csomagolási munkát, amikor egészségi állapota lehetővé teszi. Kettejük fizetéséből pedig már futja az önkormányzat által igen kedvezményesen megszabott, 6000 forintos bérleti díjra és a rezsire.

Most két hajléktalan párnak épült otthon. De csak Budapesten jelenleg több mint kétezer önkormányzati bérlakás áll üresen. Önkéntes pedig mindig akad a felújításra.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!