Önmegvalósítanék, szabad?!

Azóta öt év telt el, most heti hatszor három órát gyakorol, már több fellépése is volt, és mint azt széles mosollyal megjegyzi, édesanyja a legnagyobb rajongója. Épp a napi balettórája előtt találkoztunk, mikor arról beszélt: felnőttkorban iszonyú küzdelem elkezdeni ezt a mozgásformát, de neki megváltoztatta az életét. Fogyott 28 kilót, egészségesen étkezik, koncentráltabb a munkájában, és boldog ember.

Foglalkozását tekintve Rátkai Mihály a Music FM promóciós igazgatója, és sokáig ismerősei, munkatársai sem tudták, hogy egy felnőtt, amatőr balett-társulatban táncol. Mikor kiderült, kapott néhány negatív hozzászólást a Facebookon. Volt, aki gúnyosan megjegyezte, hogy „átállt a sötét oldalra”, vagy „mindig is tudtuk…”, de 99 százalékban inkább bátorító és elismerő szavakat kapott ismerőseitől. A többivel meg nem foglalkozott.

A felnőtt amatőr balett mint műfaj mostanában egyébként rendkívül népszerű, sorra nyílnak a stúdiók. A balett ugyanis komoly fizikai és mentális erőfeszítést kíván az embertől.

Balettos férfi meleg férfi?

„A saját tapasztalataimból és az utóbbi hetekben a Billy Elliot kapcsán kirobbant felfordulásból is az látszik, hogy még mindig vannak, akik úgy gondolják: ha egy fiú/férfi balettozni tanul, akkor valószínűleg homoszexuális. Egyrészt ez egyáltalán nem igaz, de ha valakire mégis, akkor sincs hozzá senkinek semmi köze. A Billy Elliotot évek óta játsszák már, jómagam négyszer is láttam. Sőt a filmet is megnéztem. Semmi bajom nem lett tőle” – jegyzi meg Rátkai Mihály, aki ezzel utalt a Magyar Időkben megjelent irományra.

Néhány hete a kormány közeli lap közölt egy anyagot, mely szerint komoly veszélybe kerültek hazánk fiai, ugyanis már itthon is terjed a melegpropaganda, méghozzá a Magyar Állami Operaház jóvoltából, egy közpénzből finanszírozott darabnak hála. (Amit egyébként második éve játszanak, és tavaly semmi baj nem volt vele.) Az írás szerint a Billy Elliotban a homoszexualitást népszerűsítik, hiszen egy szegény angol bányászfiú akar boksz helyett balettozni, és nyilvánvaló, hogy csak meleg lehet. Erre több utalást is felfedezni vél a cikk írója. Szerinte a darab tudat alatt hat a gyerekekre is akkor, mikor még befolyásolni lehet az irányultságukat.

És akkor itt most álljunk meg egy szóra és szögezzük le: a homoszexualitás nem egy fertőző betegség, nem lesz valaki az egy színdarabtól. Azonban, ha a gyerekek azt látják, hogy elfogadják és szeretik őket, legyenek bármilyenek, az nem jobb a lelki egészségük szempontjából, mintha szoronganának? A darab alapvető üzenete az, hogy ha egy fiú boksz helyett balettozni akar, mert ez a szíve vágya, azzal semmi baj nincsen. Egyébként meg nem meleg, de nem ez a lényeg. Előfordulhat persze, hogy az előadásmód egyeseknek túlzó és szirupos, de hát kérem, ez egy musical, azoknál ez szinte alapkövetelmény.

A cikkre az Operaház igazgatója, Ókovács Szilveszter is válaszolt, és míg első körben határozottan vitába szállt, később közölte, hogy a negatív sajtókampány (egyetlen cikk) miatt visszaestek a jegyeladások, és a 44-ből 15 előadást lemondanak. Azóta sem derült ki egyértelműen, hogy a döntés mögött valóban a számok, a sajtóbotrány vagy politikai nyomásgyakorlás áll-e. Érdekes azonban, hogy a most elmaradó 15 előadást a tervek szerint jövő júniusban pótolják, vagyis arra számítanak, hogy ha idén kevés jegyet is adnak el, ez jövőre megváltozik.

Táncosok nélküli nemzet

A helyzettel kapcsolatban érdemes rávilágítani egy eddig kevéssé boncolgatott problémára is, mely szerint idővel nem lesznek magyar fiúk, akik Billy Elliotot táncolhatnak, ugyanis évről évre egyre kevesebben döntenek úgy, hogy a balettet választják hivatásuknak. Rátkai Mihály szerint ez akár veszélybe is sodorhatja a hazai balettélet jövőjét.

„Ott voltam a Magyar Táncművészeti Egyetem záróvizsga-előadásán, a végzettek között, úgy tudom, összesen három balettművész fiú volt, és egyikük sem magyar. Ez riasztó. Pedig a nézők igenis kíváncsiak a balettre, ez nem egy kihalófélben lévő művészeti ág. Többnyire telt házzal futnak itthon a klasszikus és a modern darabok is Pécsen és Szegeden. De Budapesten is, legyen szó a Trafóról vagy a Nemzeti Táncszínházról. Persze nem annyira nehéz itthon jegyet szerezni egy előadásra, mint Oroszországban a Bolsoj esetében, ahová hónapokkal korábban is csak a karzati helyek vannak szabadon, és azok is 25-30 ezer forintba kerülnek. Mégis, nem szabadna, hogy gond legyen az utánpótlás” – mondja Rátkai Mihály.

Egyre kevesebb a férfi balett-táncos, pedig ez igenis lehet férfias műfaj – ezt már Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett Kossuth-díjas művészeti vezetője állítja a Vasárnapi Híreknek. „Mikor én felvételiztem az Állami Balettintézetbe ezerből vettek fel húsz embert, most nagy öröm, ha ötvenen jelentkeznek, így nem tehetik meg, hogy olyan szigorú szelektálás legyen, mint régen.”

Kerestük a Magyar Táncművészeti Egyetemet is, hogy megtudjuk, az elmúlt öt évben hány fiú végzett balettművészként az egyetemen és közülük mennyien voltak külföldiek, de nem reagáltak kérdéseinkre.

Gyönyörű nőkkel körbevéve

Könnyedén azonosulni tudott Rátkai Mihály Billy Elliot karakterével is, ugyanis 1979-ben, kilencévesen felvételt nyert az Állami Balettintézetbe. Azonban éppen akkor még dübörgött hazánkban a kommunizmus, és hitelt adtak olyan begyöpösödött sztereotípiáknak, hogy egy fiú minden bizonnyal meleg vagy majd az lesz, ha balettozik.

„Nem emiatt persze, de mikor gyerekként elkezdtem nyafogni a szüleimnek, hogy mégsem szeretnék a balettintézetbe járni, ők nem erőltették, inkább gyorsan belenyugodtak a helyzetbe. Kicsit még meg is könnyebbültek talán, hiszen így nem kellett azzal törődni, mit szólnak a szomszédok, hogy a gyerek balettozik. Rendkívül szomorú, hogy közel 40 évvel később Európa közepén még mindig itt tartunk” – sajnálkozik Rátkai Mihály.

Azt javasolja azoknak, akik úgy vélik, a balett pusztán harisnyában táncolás, hogy csak egyetlen órára menjenek el. Rá fognak döbbenni, milyen nehéz mozgásforma ez. Arról nem is beszélve, hogy férfiként menynyivel jobb mindennap gyönyörű nők között lenni, mint egy edzőteremben 15 büdös férfi között izzadni.

„Életemben olyan fáradt nem voltam és olyan izomfájdalmakat sem éltem át, mint az első hónapokban, mikor elkezdtem balettozni. Ahhoz, hogy egy mozdulatsorban szép legyen a kivitelezés, legalább hetvenféle dologra kell odafigyelni egyszerre! Ez persze felnőttkorban már nem megy, de ha törekszünk rá, az is elképesztő koncentrációt igényel” – foglalja össze Rátkai Mihály.

A megtanult koncentráció azonban az élet más területein is hasznosulhat, Rátkai Mihály a balett óta a munkájában is sokkal precízebb, pontosabb. A balett tehát inkább pozitív, mint negatív hatással lehet egy férfi életére, a Billy Elliot célja pedig nem a gyerekek nemi identitásának befolyásolása, hanem az önmegvalósítás fontosságának kiemelése. Kérdés, hogy a jelenlegi Magyarországon ilyet szabad-e egyáltalán.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!