Lázár János még mindig nem érti, vagy érti, csak nem érdekli, hogy az oktatási rendszer átalakítását a kormány alapjaiban rontotta el. Van olyan, hogy valami nem jön össze teljesen, csak részben, ilyenkor lehet korrigálni, kiigazítani, az azonban ritka, hogy egy nagyszabású kormányzati program minden egyes eleme kudarcot valljon a gyakorlatban, így a részenkénti javítgatására nincs mód. Az oktatásban éppen ez történt: a KLIK-től a tankönyvellátásig, a mindennapos testneveléstől az életpályamodellig semmi sem működik jól. A rendszer nem vált be. Stop. Tessék abbahagyni. Stop.
Közel két hét alatt több mint 100 oktatási intézmény csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amelyet a miskolci Herman Ottó Gimnázium tantestülete indított el kétségbeesett levelének megfogalmazásával. A köznevelési törvény 2011-es elfogadása óta ez az első olyan tiltakozás a közoktatásban, amely nem néhány oktatási szakértőre vagy progresszív szakmai műhelyre korlátozódik, hanem a pedagógusok széles tömegeit vonja be a kormányzati politika bírálatába. Figyelemre méltó, hogy a levél megfogalmazói elsősorban nem több pénzt követelnek. Nyilván az elmúlt években levezényelt masszív forráskivonással is gondjuk van, melynek köszönhetően hazánk az utolsó helyek egyikére került az oktatásra fordított költségvetési pénzek tekintetében a fejlett országok között, de a kritikájuk ennél általánosabb: a nyílt levélben felsorolt kifogások az orbáni oktatáspolitika tartalmára vonatkoznak az értelmetlen központosítástól a rosszul összeállított tananyagig. Hatalmas változás ez a közoktatást eddig uraló csodavárás, enerváltság, félelem (időrendi sorrend) után, nem véletlen, hogy a kormány egyelőre nem is tud mit kezdeni vele.
És valóban. Ha csak pénzt követelnének a pedagógusok, akkor lehetne alkudozni, valahol félúton megállapodni, aztán elégedett sajtótájékoztatót tartani a „magyar reformok működnek” feliratú plakát előtt, de miről lehet tárgyalni, ha a tiltakozó pedagógusok gyakorlatilag az Orbán-féle oktatási modell felszámolását akarják.
Czunyiné marad – szögezte le heti sajtótájékoztatóján Lázár János, az általános elégedetlenségre reagálva, és végül is igaza van: a közoktatási államtitkár leváltása pontosan annyit érne, mint amikor a rossz irányba navigált és közben léket kapott gyorsnaszádból a kapitány helyett a hatos számú matrózt dobják ki. Nevezett államtitkár helyettese csütörtökön egyeztetést tartott a „pedagógusok több érdekképviseletével” aktuális kérdésekről. Megszoktuk, hogy a hivatalos közlemények igazságtartalma viszonylag csekély, ebben az esetben is költői túlzás pedagógusok érdekképviseletét emlegetni, ugyanis sem a Pedagógusok Szakszervezete, sem a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nem volt ott az eseményen. Velük ellentétben megjelentek a minisztérium által létrehozott Nemzeti Pedagógus Kar képviselői, nyilván azért, mert az aktuális kérdésekről sokkal tapintatosabban tud a kormány saját magával diskurálni. Miért kellene a matrózokat leváltani? Álbeszélgetéseket folytatni az udvari érdekvédelmi szervezettel aztán álsajtótájékoztatót tartani álproblémákról remekül tudnak. Amúgy sem múlik rajtuk semmi.
Ezt a pedagógusok is tudják, nem valószínű, hogy személycserékkel megelégednének. Nekik üzente azt Lázár sértődötten, hogy nem tehetnek úgy, mintha a magyar diákok tanulási teljesítményének folyamatos csökkenéséhez nem lenne közük. Na, most azt a kérdést, hogy a pedagógusok mennyiben tehetnek erről a romlásról, bárki felteheti, kivéve Lázár János. Mert a kormány hat éve minden egyes intézkedésével azt a hagyományos, a magolásra és a számonkérésre építő pedagógiai szemléletet erősíti, amely ehhez a romláshoz vezetett. És minden egyes intézkedésével azt a pedagógiai szemléletet gyengítették, amely a gyerekek egyediségéből indul ki, amely a frontális oktatás helyett az együttműködésben és a jutalmazásban hisz, amely nem betörni akarja a diákokat a rend és fegyelem nevében, hanem a képességeiket akarja kibontakoztatni.
A sikeres országokban így csinálják. A rendszer bevált. Stop. Tessék elkezdeni. Stop.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
