Maga a stílus

Szégyen – reagált a német kormány emberi jogi biztosa arra a hírre, hogy Magyarország nem fogadja el a Velencei Bizottság kritikáját – derült ki az origo.hu-n olvasható interjúból. Markus Löning szerint a magyar kormánynak le kellene ülnie tárgyalni az alkotmány problémás pontjairól, mint ahogyan a médiatörvény ügyében is meg kellene fontolnia a továbbra is érvényes bírálatokat. A Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet is aggódik az alkotmányból következő esetleges jogfosztások miatt. Magyar­országnak összhangba kell hoznia alkotmányát a Velencei Bizottság állásfoglalásával, mert az új alkotmány egyes rendelkezései diszkriminációhoz vezethetnek a nőkkel, a leszbikusokkal, a melegekkel, a biszexuálisokkal és a transzneműekkel szemben – közölte a szervezet. Ravasz Ábel, a Publicus Slovensko elemzője pedig a Hírszerzőnek azt mondta: a testület legitimitásának megkérdőjelezése konkrét negatívumokkal járhat majd a határon túli magyarokra nézve. Ugyanis a szlovák nyelvtörvénnyel szembeni nemzetközi fellépés is ennek a testületnek a jelentésére alapul, így ha Magyarország saját magára nézve nem tekinti irányadónak a bizottság véleményét, akkor nem várhatja el ezt mástól sem. A testület a hatalom bebetonozását szolgáló törekvéseket látott az új alkotmányban, de Prőhle Gergely, a Külügy­minisztérium helyettes államtitkára szerint üdvözlendő, hogy a Velencei Bizottság szerint Magyarország továbbra is jól működő parlamentáris demokrácia marad, és nem sérül a jogállamiság az új alaptörvény hatálybalépésével.

A magyar jogvédőket sem kellett félteni, belekötöttek még az élő fába is. A Magyar Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet szerint elfogadhatatlan Lázár János napirend előtti felszólalása, amelyben a fideszes frakcióvezető azt mondta: többek között azért szükséges a védőt kizárni az őrizetben lévő gyanúsított első kihallgatásáról, mert a védőügyvédek „azon dolgoznak, hogy a politikusbűnözők megússzák”. Sőt, miközben valamennyi alkotmánybíró-jelöltet alkalmasnak talált az alkotmányügyi bizottság – melynek meghallgatásán Szalay Péter korai kelést, Pokol Béla pedig a kormánypártok autonómiájának védelmét ígérte –, a Helsinki Bizottság egyik tanulmányát kritizálta, amelyben megengedhetőnek tartotta, hogy ahol arra utaló jelek vannak, hogy valamely „etnikum” bűncselekményeket követ el, akkor például az ottani éttermekből ki lehessen tiltani valamennyi tagjukat – függetlenül attól, hogy az illető követett-e el bűncselekményt. A legtöbb kritika viszont Balsai Istvánt érte, aki a törvény által előírt kritériumok közül mindjárt kettőnek nem felel meg. A semmisségi törvény fideszes atyja azzal próbált cáfolni, hogy azért van meg az előírt húszéves szakmai tapasztalata, mert képviselőként is tagja volt az ügyvédi kamarának. A jogvédők persze akkor hallgattak, amikor Gyur­csány Ferenc azért bírálta a független magyar ügyészséget, mert a mentelmi bizottságnak egy hónapja nem küldenek iratokat a Sukoró-ügyben vele szemben megfogalmazott vádak – hivatali visszaélés – alátámasztására.

Voltak azért emelkedett pillanatok is: 140 év után végre új zászlója van a fővárosnak. Az ellenzék persze ebbe is belerondított, mert a sajtó azzal volt elfoglalva, hogy Tarlós István főpolgármester rászólt az egyik alkalmatlankodó szocialista képviselőre, hogy „ne pofázzon bele” a beszédébe. Az ex-SZDSZ-es Wittinghoff Tamás pedig arra panaszkodott, hogy Budaörs képviselő-testületi ülésén a Fidesz–KDNP és a Jobbik öt jobboldali tanácsnokot szavazott meg. Ők 160 ezer forintos havi díjazást kapnak, míg a hat, a tanácsnokok munkáját segítő szakértő fejenként 480 ezer forintot kap havonta, de a polgármester szerint erre nincs fedezet. Felidézte: a Fidesz éppen olyan törvénymódosítást készít elő, amely a csődbe vitt önkormányzatok vezetőit tíz évig nem engedné indulni a választásokon, továbbá szerinte attól nem lesznek olcsóbbak az önkormányzatok, hogy ha a kisebb létszámú képviselő-testületekben ülő fideszes képviselők újabb és újabb funkciókat halmoznak fel.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!