Hadiállapotot hirdetett Orbán Viktor. A miniszterelnök tudatosan formálja beszédeit harciassá mostanában. Hivatalosan az államadósság és munkanélküliség ellen hirdetett háborút, valójában a fél országnak üzent hadat. Számba vettük, kik állnak a frontvonal túloldalán.
Megszűnhet a korkedvezményes nyugdíj, és az 57 évnél fiatalabb és egészséges rendvédelmi dolgozóknak is vissza kellene térniük a munkába. Cserébe a kormány kiszámítható életpályamodellt ígér. A jövőben azonban a korhatár előtt nyugdíjba vonulók járandóságát is megadóztatnák, így aki mégsem tér vissza a munka világába, annak jóval kevesebb nyugdíjat hoz majd a postás.
Magánnyugdíjpénztárak
Államosították a magánnyugdíjvagyont, bár aki akart, maradhatott, elveszítve ezzel jogosultságát a majdani állami nyugdíjra. Akik mentek, hamarosan számíthatnak reálhozamuk kifizetésére – mintegy 220 milliárd forintot kapnak, bár a kormány szerint a pénztárak eltőzsdézték a tagok vagyonát. A megtakarításokat amúgy az államadósság kifizetésére fordítják.
Pedagógusok
Lassan egy éve tartja teljes bizonytalanságban a pedagógusokat a kormány. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a közoktatásban és a felsőoktatásban is nagy változásokat, illetve pedagóguséletpálya-modellt, emelkedő béreket ígért. Ami jelenleg látszik: emelkedhet a tanárok óraszáma, munkaidejük 80 százalékát kell majd munkahelyükön tölteniük, így egyéb kereseteikről is le kell mondaniuk. Már ha egyáltalán megmarad az iskola, melyben tanítanak.
Orvosok
Törvény kötelezte az egészségügyi dolgozókat arra, hogy visszalépjenek a kamarába. Aki ezt nem tette meg, annak működési engedélyét megvonják. A kötelező tagságot visszaállító intézkedés eredményeként 100 millió forintos pluszbevételre számítanak. A Semmelweis-terv is kész, szakmai egyeztetés a kamara és a szaktárca közt azonban (csakúgy, mint más területek esetében) nem történt. Az egészségügyi dolgozók bérrendezésének ügye pedig tovább csúszik, egy évig még biztosan nem kerül szóba.
Nyugdíjasok
Visszamenőleg vizsgálják a rokkantnyugdíjasokat, 110 ezer embert terveznek visszaküldeni a munkaerőpiacra, rokkantságuk és életkoruk függvényében. Ráadásul a kormány azt tervezi, hogy 2012-től teljesen megváltoztatja a nyugdíjrendszert, olyan módszert vezetnek be, amely „minél tovább a munka világában tartja az embereket”. Eközben a nyugdíjasok is egyre nehezebb helyzetben vannak, mivel az elmúlt egy évben épp azon termékeknek (élelmiszereknek, gyógyszereknek) emelkedett az ára, melyekből a legtöbbet fogyasztják, nyugdíjuk azonban (bár az inflációt követte) nincs összhangban az általuk leginkább fogyasztott cikkek árának emelkedésével.
Munkanélküliek
Még mindig több mint 480 ezer munkanélküli él hazánkban, körülményeik viszont a tervek szerint 2012-től romlani fognak. Jövőre ugyanis minden juttatás, ami munkanélküliséggel kapcsolatos, 90 napra jár majd, így a korábban 270 napig folyósítható álláskeresési járadék és a nyugdíj előtt állóknak akár 5 évig folyósítható munkanélküli-ellátás is. Ez is csak akkor lesz elérhető, ha a munkanélküli személy mindent megtesz azért, hogy munkát találjon.
Alkotmánybíróság
A kormány alkotmányozási lendülete némiképp megtörte az alkotmánybírákat. Az Ab jogkörének csonkítása lehetővé tette, hogy a kétharmados kormány saját képére formálja az új alkotmányt, és hogy szabad kezet kapjon a pénzügyi törvények esetében.
Betegek
Felére csökkentették a táppénz egy napra adható legnagyobb összegét, hogy a csalókat kiszűrjék. Elveszítenék szükséges gyógyszereik tb-támogatását azok, akik a jövőben nem tartják be az orvosi utasításokat. Mindez azonban nemcsak a gyógyszerek szedésére vonatkozna, hanem az egyéb, „kiegészítő” utasításokra, tanácsokra is.
Bankok
A kormány a bankok megadóztatásával próbálta pótolni a háztartási hiányát. Ez azonban jelentősen növelte a hazai bankrendszerben a hitelekhez és a pénzforgalomhoz kapcsolódó lakossági díjtételeket, tehát valójában a bankok mellett az emberek pénztárcáját is megterhelte. Emellett a bankadó a hazai pénzintézetekben költségcsökkentési intézkedéseket vont maga után (ami praktikusan létszámleépítéseket jelent), tehát munkahelyek szűntek meg.
Munkavállalók
Egyre nehezebb munkát találni, de ha mégis sikerül, akkor is nehéz helyzetbe kerülhetünk a jövőben. A kormány véglegesítené azt az – eredetileg csak az év végéig hatályos – szabályt, mely szerint a fel nem használt munkaórák hosszabb időre átcsoportosíthatók lesznek. Így a munkavállalók akár heti 44 órát is dolgozhatnak majd 40 órára járó bérért. A szabadságokat ezentúl a munkáltató igényeihez is igazítani kell, a próbaidő pedig hat hónapra tolódhat ki az eddigi három helyett.
Iskolák
Bár a tervek szerint új iskolák is nyílhatnak a kistérségekben, több mint 30 iskola zárja be kapuit örökre a 2010–2011-es tanév végén. Köztük olyanok is, melyek speciálisan fogyatékos gyermekek nevelésével foglalkoznak vagy körzetükben a legjobbként vannak aposztrofálva. Az önkormányzatok dönthetnek arról, egyházi kézbe adják-e iskoláikat vagy megpróbálják őket fenntartani. Változhat a Nemzeti Alaptanterv, jöhet az etika- és hitoktatás, a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás, a 16 éves korig tartó tankötelezettség.
Szakszervezetek
A kormány teljesen figyelmen kívül hagyta a szakszervezetek véleményét. Sem a rájuk vonatkozó koncepciók kidolgozásakor, sem később nem kérnek tanácsaikból, az utólagos tárgyalások pedig rendre kudarcba fulladnak. Nem csoda, hogy már csak a demonstráció maradt. Ráadásul megszűnik az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT), az újonnan létrejövő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács pedig biztosan nem lesz ilyen súlyú.
Alacsonyabb jövedelműek
Az egykulcsos adózás csupán a magas keresetűeknek kedvezett, akinek alacsony a fizetése, az az új adórendszernek köszönhetően kevesebbet is kap kézhez.
Rászorulók
A Nemzeti Szociálpolitikai koncepcióból kiderült: az állam a segélyekhez való hozzáférés megnehezítésével arra kényszerítené az embereket, hogy önmagukról gondoskodjanak. Így a rászorulók juttatásai már-már jelképes összegek lesznek, de még azokhoz is csak szigorú feltételek mellett juthatnak majd hozzá.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
