Ma ül össze a kormány, hogy az ország – fideszes szóhasználattal – újjászervezésének felgyorsításáról hozzon döntést. Hogy konkrétan miről születhet, azt tegnap még nem lehetett tudni, de a háromnapos frakcióülésről kiszivárgott hírek szerint nagy léptékű változásokra számíthatunk. Számba vettük, mi forr a kormányzati üstben.

 
Ma dönt a kormány: változások sora jön

Nyugdíj: Ami a kabinet nyugdíjterveivel kapcsolatban kiszivárgott, vagy amit kiszivárogtattak a koncepcióból mintegy tesztelve a társadalmat, arról a Vasárnapi Híreknek egy nyugdíjszakértő közgazdász elmondta: „horror”, ami legkevesebb 1,3 millió magyar állampolgárt fog érinteni. Jelenleg mintegy hárommillióan kapnak havonta nyugdíjat, vagy nyugdíjjellegű ellátást, de feltételezése szerint a társadalombiztosítási nyugellátás rendszerébe kizárólag a korhatárt betöltött öregségi nyugdíjat élvezők tartoznának, azaz a nyugdíjkasszából csak ők kapnák meg járandóságukat – ők mintegy 1,7 millióan vannak. Az özvegyi és árvaellátásra jogosultak illetményeiről a kormány a mindenkori költségvetési törvényben döntene „valamit csak kell adni” alapon. Jelenleg közel százezer gyermek, fiatalkorú kap árvaellátást. Sok idősebb ember saját jogú nyugdíja mellé elhunyt házas- vagy élettársa után annak járandóságának harmadát is megkapja; ám több tízezren vannak – különösen idős asszonyok – akiknek az özvegyi nyugdíj az egyetlen jövedelmük: nekik is a költségvetési törvény maradékelve alapján jutna valamilyen szociális járandóság. A gazdasági miniszter az úgynevezett kétfázisú alap- és munkanyugdíjra alapuló rendszert vezetné be. Ilyen létezik ugyan Európában, ám ott a költségvetésből juttatják mindenkinek az alapnyugdíjat, az nem a járulékfizetők kasszájából kerül kifizetésre, a plusz munkanyugdíjat a szolgálati évek, szakmák szerinti pontrendszer alapján folyósítják. Ha ezt vezetik be itthon, prognosztizálható: a szigorítások után nő – akár több százezerre is – azok száma, akik a tényleges minimálbér után kapnak majd nyugellátást. Köztük vannak azok, akik a rendszerváltás óta eltelt időben töredékévekkel rendelkeznek, s hogy ne maradjanak hoppon, kényszervállalkozókká lettek. 

Választási rendszer: Áder János javaslata zöld utat kapott – a Fidesz-frakció támogatja az egyfordulós, vegyes választási rendszert, méghozzá egyhangúan. Csakúgy, mint azt, hogy minden határon túli magyar kapjon szavazati jogot, sőt, a jövőben biztosítva lesz a hazai kisebbségek képviselete is. Az új választási törvény november-december környékére várható, arról azonban addig is tovább folyik a vita, milyen módon kaphat szavazati jogot a határon túli magyarság. Az lassan biztosnak tűnik, hogy körülbelül 100 egyéni választókerület jön majd létre, amelyek határa nem lépi át a megyehatárokat. Vélhetően a körzetek közt nem lesz 15 százaléknál nagyobb különbség a lakosságszámban. 

Államosítás: A frakcióülés egyik legnagyobb vitáját az államosítás, illetve annak mikéntje váltotta ki. Az már eldőlt, hogy az állam feladata lesz a jövőben a fekvő- és a járóbeteg-ellátás, míg a szociális feladatokat továbbra is az önkormányzatok látják el. A közoktatási kérdésben nagyobb volt az összhang, a következő tanévtől a bölcsődék és óvodák kivételével, melyek önkormányzati kézben maradnak, minden közoktatási intézmény – tehát az általános iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák is – állami fenntartásúak lesznek. 

Közoktatás: Amellett, hogy az alap- és középfokú oktatási intézmények az önkormányzat kezéből állami fennhatóság alá kerülnek, közoktatási kérdésekről nem igazán esett szó a frakció háromnapos ülésén. A legfontosabb momentum viszont jelzésértékű lehet: Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis kiállt Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár közoktatási koncepciója mellett, hangsúlyozva, hogy számára az az elsődleges cél, hogy az ország minden pontján ugyanolyan magas színvonalú oktatásban részesüljenek a tanulók, függetlenül attól, milyen szociális réteghez tartoznak. Hozzátette: Hoffmannhoz hasonlóan maga is a porosz nevelés híve. Az is biztos, hogy innentől az állam nevezi majd ki az iskolaigazgatókat. A (még mindig nem tudni, mikorra elkészülő) pedagógus-életpályamodell 30 százalékkal emeli majd a pedagógusok bértömegét, ami jelentősen (mintegy 160 milliárd forinttal) növelheti a kormány kiadásait. 

Önkormányzati törvény: Az oktatási intézményeket érintő változások mellett a legnagyobb változás az önkormányzatok életében valószínűleg az lehet, hogy egyes kisebb településeken összevont polgármesteri hivatalokat hoznak létre. Azt egyelőre nem tudni, mekkora lakosságszám alatt lép életbe ez az intézkedés. A Belügyminisztérium augusztusi javas­lata azonban, mely szerint megszűnt volna a megyei jogú városok státusa, nem aratott osztatlan sikert az olyan vezetők körében, akik, mint például Kósa Lajos (Debrecen), vagy éppen Lázár János (Hódmezővásárhely) pártban betöltött szerepük mellett polgármesterek is egyben. Végül a Fidesz elnöksége úgy döntött, a tervezettel ellentétben, megmaradhatnak a megyei jogú városok. Hivatalosan ennek forráselosztási okai vannak. 

Adótörvény: Az már biztos, hogy a jövőben is marad az egykulcsos szja, maga Orbán Viktor ragaszkodik hozzá ugyanis a legjobban, sőt, az „adóalkotmánynak” nevezett sarkalatos törvényt a gazdasági ismeretekkel közismerten hadilábon álló miniszterelnök maga készíti. Az adóalkotmány véglegesítené, hogy Magyarországon egykulcsos, arányos adórendszer működik. Emellett a miniszterelnök kitart Matolcsy György luxusadójának ötlete (s így a gazdasági miniszter személye) mellett is, a frakcióülésen 50 milliárd forintos bevételt vártak ettől a lépéstől, bár az Európai Unió még nem bólintott rá az ötletre. Kiszivárgott információk szerint egyes fideszes képviselők viszont attól tartanak, hogy a luxusadó bevezetése külföldi termékek vásárlására ösztönzi majd a fogyasztókat. 

Bírósági reform: a Fidesz–KDNP-frakció tervei szerint januárra megszűnik az Országos Igazság­szolgáltatási Tanács (mely intézkedés a Bárándy Gergely MSZP-s képviselő által kiadott közlemény szerint a bírói önigazgatás megszűnését jelenti majd), a helyette létrejövő Országos Bírói Hivatal (OBH) pedig olyan új munkatársakkal kezd majd munkába, akiknek hatásköre még nincs meghatározva. Egyelőre az sem dőlt el, a bírók kiválasztásának joga őket illeti-e majd. A hivatal vezetőjét viszont már biztosan kétharmados többséggel, kilenc évre választja majd a parlament, feladata pedig a bíróságok gazdasági ügyeinek intézése lesz. Lesznek önálló közigazgatási bíróságok is, és bár a táblabíróságok továbbra is megmaradnak, törvényszéki és járási bíróságok válthatják az eddigi megyei és városi bíróságokat, a fővárost pedig tovább tagolnák kerületi bíróságokkal. 

Ügyészségi törvény: az ügyészség egy szintre kerülhet a bíróságokkal. A legfőbb ügyész kiemelten védett vezető, a főbíróhoz hasonló státusú, közjogi méltóság lehet, aki ezentúl részt vehet a Legfelsőbb Bíróság helyét átvevő Kúria ülésein, miközben továbbra is az Országos Igazságszolgáltatási Tanács helyébe lépő Országos Bírói Hivatal tagja marad.
Az ügyészség a jövőben független, csak a törvénynek alárendelt önálló alkotmányos szervezet lesz, az ügyészek pedig többet kereshetnek majd, mint a bírók, legalábbis az ügyészi életpályáról szóló tervezet melléklete szerint. Ezek a függetlenedő és egyre erősebb ügyészség létrehozását szorgalmazó törekvések talán nem meglepőek, ha figyelembe vesszük az Index birtokába jutott információkat, melyek szerint a törvénytervezetet az ügyészség szakemberei (nem pedig az őket igazgató szakminisztérium munkatársai) készítették, csakúgy, mint korábban a büntetőeljárásról szóló, a kiemelt ügyek esetében eljáró bíróság kiválasztását az ügyész kezébe helyező törvényt. 

Diplomásadó: Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter is előrukkolt egy adónemmel. Az elgondolás lényegében egyszerű: az, aki diplomát szerzett, fizetésének egy részét befizeti egy alapba, amelyből a jövő generációinak képzését finanszírozhatják majd. Egyelőre csak tervről van szó, pontos elképzelések még nincsenek, így nem tudni, kötelező, vagy önkéntes lesz-e a dimplomaadó fizetése, hogy minden megszerzett diploma után külön kell-e adózni, vagy hogy a diplomás utcaseprőkre (és egyéb, diplomájuktól függetlenül tevékenykedő személyekre) is kiróják-e a jövőben. Réthelyi elmondta: „egy ésszerű és a jövőt szolgáló döntésnek kell kialakulni”, a vasárnapi kormányülésen mindenesetre már beszélnek majd a dologról. 

Diákhitel: a Nemzetgazdasági Minisztérium létrehozna egy új, Diákhitel Központ II. elnevezésű intézményt is, ahol a jövő diákjai adósodhatnak majd el. Az előzőtől elkülönülő központra a Magyar Nemzet információi szerint azért lesz szükség, mert az állam kivonulása a fizetős egyetemi szakok társfinanszírozásából fokozatosan minden költséget az egyetemisták vállára terhel majd, így minden bizonnyal szükségük lesz majd a hitelre. A minisztérium számításai szerint a képzés költségeire minimum 2,5 millió forintot lehet felvenni – átlagosan viszont 4,5 millióval számolnának – egy hároméves képzés keretein belül, a kamattámogatás pedig a kamat 1, 3 vagy 5 százaléka lehet.

 

– Fogalmunk sincs, mire készül, mit akar most bejelenteni Orbán Viktor, mert velünk nem egyeztet a kormány semmiről – mondta a Vasárnapi Híreknek Mihalovits Ervin, a másfél millió magyar nyugdíjas érdekeit megjelenítő Nyugdíjasok Országos Képviseletének (NYOK) tiszteletbeli elnöke. – Amit látunk, hallunk az leginkább ötletbörzének tűnik. Lehet, hogy jót akar a kormány, de amit tesz, az nem az, amit a választók, köztük rengeteg nyugdíjas is várt. Én például felháborítónak tartanám az egy élet munkájával és járulékfizetéssel megszolgált nyugdíjak megnyirbálását – akár a svéd modell, akár az alapnyugdíj és munkanyugdíj kettősének bevezetésével. Ragaszkodom a bevált nyugdíjbiztosítási elvhez: amennyi járulékot fizettünk, annak alapján kell megállapítani a jogosan járó nyugdíjat. Erről is írtunk levelet a miniszterelnöknek, nemcsak arról, hogy működtetni kellene az Idősügyi Tanácsot. De választ nem kaptunk… Nem tudott jósolni, s hiányolta az egyeztetést utóda, Hegyesiné Orsós Éva, a NYOK új elnöke is. Ő hozzátette: a médiából értesültek a készülő nemzeti nyugdíjpolitikai koncepcióról. – A nyugdíjasok körében nagy a feszültség, a többség veszélyben érzi a biztonságát, főleg a legidősebbek, akinek egyetlen jövedelemforrása a nyugdíj. S erős a szolidaritásuk a még aktív korúakkal, akiket a nyugdíjrendszer-változtatás hátrányosan érinthet. Némethné Jankovics Györgyi, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége (NYOSZ) ügyvezető elnöke sem tudta „egyeztetés híján”, hogy milyen bejelentés jöhet. Szerinte az alapnyugdíj és a munkanyugdíj rendszere a leendő nyugdíjasokat hozná lehetetlen helyzetbe, mert a kormány eddig nyilvánosságra került elképzelései szerint, ha jól értik, a munkaadók által a nyugdíjkasszába befizetett összegek nem jelennének meg a volt dolgozóik nyugdíjában, csak a dolgozó saját befizetése. A svéd modellhez pedig svéd jövedelmek kellenének. Zsák Jánosné, az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület (ONYPE) elnöke pedig nem kívánt nyilatkozni ebben az ügyben, kiváltképp nem a miniszterelnöki bejelentés előtt, bár megerősítette, hogy ők természetesen kapcsolatban állnak a kormánnyal.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!