Ide jutottunk egy év alatt

A nem túl jelentősen növekvő fizetésünket azonban jelentősen növekvő árú termékekbe voltunk kénytelenek fektetni. A fogyasztói árak egyéves viszonylatban 4,2 százalékkal emelkedtek, és csak néhány termékcsoportnál volt árcsökkenés megfigyelhető. A legjelentősebb mértékben az élelmiszerek ára nőtt (7,5 százalékkal), ezen belül a burgonya például szinte kétszer annyiba kerül, mint egy évvel korábban. Ha a pénztárcánkhoz viszonyítunk: míg tavaly átlagkeresetünkből áprilisban 544 kiló kenyeret vehettünk volna, idén (még az átlagkereset növekedését figyelembe véve is) csak 465 kiló kenyérre futotta a pénzünkből. Ennyire kevés kilós pékárut utoljára 2000-2001 környékén engedhettünk meg magunknak (mindez köszönhető elsősorban a benzin és a liszt folyamatos áremelkedésének). Ugyanezt a cukorral már ki sem érdemes számolni, ugyanis annak ára a tavalyihoz képest másfélszeresére nőtt. De legalább a rántotta olcsóbb lesz: a tojás nem lett drágább, sőt, 6,3 százalékkal kevesebbet kell érte fizetni, csakúgy, mint a sertészsírért, ami 5,2 százalékkal lett olcsóbb. A dohányáruk és a szeszes italok ára sem nőtt, igaz, nem is csökkent jelentős mértékben.

Az üzemanyag ára viszont elképesztő mértékben megugrott egy év alatt: míg 2010 áprilisában 336 forint, a múlt hónapban már 386 forint volt a 95-ös oktánszámú benzin literének ára. (Bár a Fidesz ellenzékből folyamatosan presszionálta a kormányt a jövedéki adó csökkentése érdekében, most ez fel sem merült.) Nem csoda, hogy továbbra sem szórjuk a pénzt – a KSH adatai szerint vásárlási kedvünk továbbra sem nő az elemzők által elvárt ütemben. Az azonban bizonyos, hogy most már minden akciót megnézünk, és hajlandóak vagyunk akár több helyre is elmenni, hogy a kosarunkat olcsóbb termékekkel töltsük meg.

Megállt a mobiltelefonok vásárlási üteme is. Sőt, a tavalyi évhez képest 75 ezerrel kevesebb telefonkészülék lapul a zsebekben, így a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jelentése szerint a múlt hónapban 100 főre 118,4 SIM-kártya jutott (márciusban ez az érték 119,1 volt). Rezsi­költ­ségeink lefaragásával már hónapok óta kísérletezik a kormány. A háztartási energia költségei azonban mégis a vártnál nagyobb mértékben növekedtek, a vezetékes gáz 16,5 százalékkal, a távfűtés közel 10 százalékkal kerül többe, mint tavaly, a KSH adatai szerint. Ezzel szemben a kormány saját honlapján olvasható évértékelő adatok erényként említik, hogy „0 százalékkal változott a gáz ára a lakosság 57 százaléka számára”. Így nem nehéz kiszámolni, hogy a többlet a lakosság maradék, 43 százalékára hárul. A gyógyszerek ára is emelkedett, méghozzá átlag felett, így jelenleg 3,4 százalékkal többet kell értük fizetni. A nyugdíjasok kosarára (épp a gyógyszerek és az élelmiszerek drágulásának mértéke miatt, hiszen ők leginkább erre költenek) idén is nagyobb teher hárult, mint a teljes lakosságéra, ha a fogyasztási szokásokat és mennyiséget vesszük alapul, az általuk preferált termékek fogyasztóiár-indexe ugyanis nem várt mértékben, 5,4 százalékkal nőtt. Ehhez képest nem túl nagy érdem, hogy (szintén a kormany.hu oldalon olvasható adatok szerint) „3,8 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak az év elején, így mintegy 2,6 millió nyugdíjas infláció fölötti nyugdíjemelést kapott”. A kettő ugyanis nincs összhangban.

Nincs sokkal jobb helyzetben a kormány sem, mint polgárai. Az államháztartás hiánya 2011. január-márciusában 742 milliárd forint volt, ami 132 milliárddal több, mint egy évvel ezelőtt. Legrosszabbul a központi költségvetés áll, több mint egymilliárd forinttal nagyobb adóssággal kell megküzdeniük, mint tavaly. Nettó 18 milliárd 104 millió forintos restancia 2011 áprilisára 19 milliárd 677 millió forintra nőtt.

Ez év elején már 9 százalékkal kevesebben születtek, és 3,1 százalékkal többen haltak meg, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Így továbbra sem állt meg, de nem is mérséklődött hazánk létszámának csökkenése. Becsült adatok szerint 2011 februárjában hazánk lélekszáma 9 millió 979 ezer fő volt.

Bár hamarosan (jövőre) már új munkahelyek garmadáját kívánja megteremteni a kormány, egyelőre 8 ezer fővel nőtt a munkanélküliek száma a 2010. december–2011. februári időszakban az egy évvel ezelőtti időszakhoz képest (vagyis összesen 487 ezren vannak). A munkavállalók aránya nem változott jelentős mértékben, idén az első negyedévben átlagosan 2 millió 642 ezer fő állt alkalmazásban. Itt is érdemes egy pillantást vetni a beszédes adatokra: míg 2010-ben a közfoglalkoztatottak az első negyedévben 64 ezren voltak, idén január és március között már csak átlagosan 31 400 fő dolgozott közfoglalkoztatási munka keretében.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!