Egy régi harcostárssal, Áder Jánossal és egy új fegyverhordozóval, Lázár Jánossal erősíti csapatát a kormányzás félidejében Orbán Viktor. Áder néhány éves száműzetés után tér vissza a politikába, rögtön a csúcsra: államfői jelölését hétfőn jelenti be Orbán.
Áder János egyike ugyanazon keveseknek, akik időnként ellent is mondanak Orbánnak, köztársasági elnökként azonban a várakozások szerint foggal-körömmel fogja védeni a miniszterelnököt és a kormányzása fő művének tekintett alaptörvényt.
Áder államfői indulását némiképp beárnyékolja, hogy a korábban rábízott igazságszolgáltatási törvénycsomag nem állta ki az uniós jog próbáját. A Velencei Bizottság „öt pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt” fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban.
Sok cáfolat után a miniszterelnök pénteken nyilatkozott arról, hogy változások lesznek a kabinetben. A májusra tervezett személycserék előtt Orbán írásban számoltatja el minisztereit. Biztosnak látszik, hogy Lázár János bársonyszékre cseréli a frakcióvezetői posztot, de arról megoszlanak a vélemények, hogy melyikre. A kormányzás zavarainak beismeréseként is felfogható, hogy Orbán visszaállítani tervezi az első kormányzása alatt már kipróbált rendszert: a Miniszterelnökségen úgynevezett tükörreferatúrák felügyelik majd az egyes tárcák munkáját. Ennek a rendszernek az irányítására egy miniszteri rangú politikust szeretne, aki közvetíti a tárcák felé a miniszterelnöki politikai akaratot. Erre a feladatra a fideszesek szerint Lázár a legalkalmasabb. Varga Mihály, a Miniszterelnökséget jelenleg vezető államtitkár pénzügyminiszter lehet, ami miatt nyilvánvalóan módosul Matolcsy György gazdasági miniszter és Németh Lászlóné fejlesztési miniszter hatásköre is. Matolcsy amúgy sem szívesen látott vendég uniós körökben, így rá már „csak” a kormányzati gazdaságpolitika tervezése marad.
Csak két évre vállalta, és amúgy is meggyűlt a baja a 73 éves Réthelyi Miklósnak a humán csúcstárca, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányításával. Korábban úgy tűnt, Lázár János Réthelyi helyére érkezik a kormányba, ám most már valószínűbb, hogy Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkár veszi át a miniszteri posztot Réthelyitől. Lázár helyére a képviselőcsoport élén a Fidesz másik nagy törvénymódosító-gyárosa, Rogán Antal, az V. kerület polgármestere, a gazdasági bizottság elnöke érkezhet.
Áder esete a makkal
„Két módja van annak, ha egy tölgyfa tetejére akarsz feljutni. Az egyik, hogy felmászol a legmagasabb ágára; a másik, hogy ráülsz egy makkra, és türelmesen vársz” – mondta Áder János 2003-ban Medgyessy Péternek a parlamentben. A „sziú közmondás” akár a köztársaságielnök-jelöltet is jellemezhetné: sok rosszat el lehet róla mondani, de hogy törtető lenne, azt biztosan nem. Az elmúlt éveket fegyelmezett csendben töltötte, a magyar belpolitikától távol, de arra valószínűleg ő sem számított, hogy ilyen hamar és ilyen magas posztra tér haza. Visszatérése jelzi: egyáltalán nem ért véget a „koleszos fiúk időszaka” a Fideszben. Orbán Viktor és egyetemi barátai töltik be a három legfőbb közjogi méltóság tisztét: Orbán ugyebár miniszterelnök, Kövér László az Országgyűlés elnöke, az új államfő pedig Áder lesz, akiről a kormányfő nemrég azt mondta: ő a főnök. „Együtt jártunk egyetemre és melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk… mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros, így élete végéig ő a főnök. Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, ennek ez a rendje” – fogalmazott egy tavaly készült tévéfelvételen, amelyet a TV2 rögzített. Barátságuk később is megmaradt, még a gyerekeik is egy iskolába jártak. Az 53 éves csornai jogász 25 éves politikai karrierje nagy cikcakkot írt le. A Fidesz egyik alapítója az Ellenzéki Kerekasztal résztvevője volt, majd az első Orbán-kormány alatt a háromhetente ülésező Országgyűlés elnöke lett, aki még Györgyi Kálmán legfőbb ügyészt is lemondásra tudta kényszeríteni. A 2002-ben az általa vezetett kampányt követő választások elvesztése után kemény szavú ellenzéki frakcióvezető lett; mivel Orbán akkoriban bujkált a nyilvánosság elől, leginkább ő csatázott.
Legkomolyabb sikerének az tekinthető, hogy 2005-ben – igaz, nagyon is vitatható eszközökkel – elérte: az ellenzék jelöltje, Sólyom László legyen a köztársasági elnök. Azonban már 2003-tól, miután Orbán centralizálta a Fideszt, az Áder vezette megyei rendszert felváltotta a pártban a választókerületi rendszer, és az általa ellenzett polgári körök is egyre nagyobb teret nyertek, szaporodtak a vitái Orbánnal. 2006-tól pedig egyre komolyabb konfliktusaik lettek: Áder először nem volt hajlandó szerepelni a Fidesz megyei listáján, miután azon a tudta nélkül indítottak egy volt MIÉP-tagot. A választások után Orbán részben őt vádolta a vereségért (a frakció „nem harcolta le eléggé” Gyurcsány Ferencet), és már csak ezért sem vállalta Wittner Máriával, Mikola Istvánnal, Jakab Istvánnal terhelt képviselőcsoport, azaz „Orbán Viktor frakciója” vezetését. Inkább csendben „meghúzta” magát, mint a Ház alelnöke, teljesen a háttérbe vonult. 2007-ben a Magyar Nemzet egyik rejtélyes cikkében megnevezték, mint pártütőt, aki egy Schmidt Máriától Csányi Sándorig húzódó Orbán-ellenes hálózatban új jobboldali párt alapítására és vezetésére készül. Perelt és nyert, nyilatkozatai pedig továbbra is lojálisak voltak Orbánhoz. Ennek ellenére fideszes körök szerint fagyossá vált a viszonyuk, és ezért is döntött úgy, hogy 2009-től Brüsszelbe, az Európai Parlamentbe száműzi magát. A kezdeti nyelvi és szakmai nehézségek után mára Áder beletanult mind az angolba, mind pedig a (talán horgászszenvedélye miatt) szakterületéül választott környezetvédelembe: idén alelnökévé választotta a szakbizottság. Régi harcostársával is rendeződött idővel a viszonya, mert Orbán tavaly őt kérte fel a választójogi és az igazságszolgáltatási reform kidolgozására. A törvények több eleméről az Európai Parlament és az Európa Tanács Velencei Bizottsága is megállapította, hogy azok ellentétesek az unió alapelveivel. A bírák korai nyugdíjazása az egyik akadálya annak, hogy Magyarország IMF-hitelhez juthasson, de az Európai Bizottság az igazságszolgáltatás függetlensége ügyében is tájékozódik.
Mindez, valamint az, ahogy Orbán Viktort és jogrendszerét védte az EP meghallgatásán, előre vetíti, mire számíthatunk a majdani köztársasági elnöktől. Az Orbán által támasztott feltételeknek (fideszes, politikus, aktivista, szabadságharcos elnök) megfelel, és biztosan megvédelmezi az unióval szemben az Orbán által létrehozott centrális erőteret. Biztosan nem lesznek aggályai akkor sem, ha 2014 után egy esetleges nem fideszes többségű Országgyűlés munkáját kell ugyanebből az okból akadályozni, például azzal, ha nem ír alá törvényeket. Kérdés, hogy ha sem a nemzet egységét nem jeleníti meg, sem „az emberek embere”, sem független jogtudós nem lesz, akkor mégis miből próbál meg magának karaktert építeni.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
