A kockás inges tiltakozás látványos terjedésének napjaiban különös aktualitása van annak a gondolatnak, amelyet az Orbán-rendszerhez hasonló természetű rezsimekkel szembeni ellenállás természetéről Kis János filozófus kifejtett a munkatársunknak, Ónody-Molnár Dórának adott interjúban: "elnyomó hatalom intézkedései ellen az emberek azért nem mernek tiltakozni, mert félnek attól, hogy a kritikájukkal egyedül vannak és így túl nagy személyes kockázatot vállalnának a kiállással."
Az interjúban, amely "Ami már átcsap a fejük fölött" címmel jelent meg a friss Vasárnapi Hírekben, Kis János hosszan kifejti véleményét a menekültválságról és annak kezeléséről, a Fidesz által erőltetett alaptörvény-módosításról vagy az előre hozott választásokkal kapcsolatos híresztelésekről.
Ajánlónkban a 2010 után kiépített rezsim természetével kapcsolatos részekből idézünk:
"Autokratikus vezetők gyakran állítanak elő külső ellenséget, hogy eltereljék a figyelmet a belső bajokról. De a bajok attól még nincsenek megoldva, hanem tovább halmozódnak. A háborús retorika által megszerzett támogatás viszont azt a hamis képzetet kelti a vezérben és embereiben, hogy minden rendben van. Egyébként is alulinformáltak a való világról: a médiából a saját propagandájukat hallják vissza, beosztottaik pedig óvakodnak attól, hogy rossz hírekkel bombázzák őket. Ráadásul a beosztottak beosztottait ugyanez az óvatoskodás igazgatja, úgyhogy minden szinten torzulnak az információk. Az agyoncentralizált, autokratikus rezsimek egyfelől óriási lehetőséget kínálnak a hatalmi önkény számára, a politikai ellenzék marginalizálására és a közvélemény manipulálására. Másfelől mérhetetlenül csökken a kormányzat hatékonysága, és késik a közelgő válságok felismerése. Az Orbán-rezsim története is erről tanúskodik. Nagyjából kétévente váratlan tiltakozási mozgalmak keletkeznek a semmiből. Ugyanaz a kormányzat, amelyik normál helyzetben nagy magabiztossággal uralja a politikai szcénát, ezekben a kritikus helyzetekben megzavarodik. Rosszul, kapkodva reagál, elveszti az uralmát az események fölött. Az eddigi belpolitikai krízisek fölött idővel úrrá lett. De ahogy a bekövetkezésüket nem lehetett megjósolni, úgy az is megjósolhatatlan, hogy mikor robban ki egy politikai
válság, mely már átcsap a fejük fölött" - mondja Kis János.
Az alul lévőket is béklyózó és félrevezető látszatokról pedig ezt mondja a filozófus:
"Nem csak a hatalmon lévők foglyai a látszatnak, hanem „az emberek” is, akikre a hatalom hivatkozni szeret. A rendszer nyugalmi állapotában az elégedetlen emberek egyedül érzik magukat. Hiába gondolják, hogy tűrhetetlen dolgok történnek velük, és tiltakozni kellene; ha ugyanakkor azt hiszik, hogy a tiltakozók nagyon kevesen lennének, akkor ők sem tiltakoznak. Nem tiltakoznak, mert azt gondolják, hogy a hatalom le fog sújtani a kevés számú protestálóra. És mivel mindenki ezt gondolja, ezért a tiltakozás el sem indul. Az pedig, hogy nincs tiltakozás, megerősíti az embereket abban a hiedelemben, hogy a rezsim nagyon erős. Ez magyarázza, hogy a tiltakozási hullámok mindenki számára váratlanul csapnak fel. Amikor azonban mégis bekövetkeznek, az emberek egyszer csak érzékelik, hogy sokan készek mozdulni. Ilyenkor a személyes kockázatukat jóval kisebbnek látják, mint korábban, hiszen a hatalomnak most emberek tízezreit kellene megbüntetnie."
"Ami már átcsap a fejük fölött" - Ónody-Molnár Dóra interjúja Kis János filozófussal a friss VH-ban jelent meg. - Ami Orbán számára siker, az a demokratikus Európa számára kudarc. - A miniszterelnök azzal is kockáztatna, ha elfogadná a pedagógusok követeléseit, de azzal is, ha nem. - Az Alaptörvény módosításának éppen az lenne a célja, hogy a kormány rendkívüli eszközök bevetésével lehessen úrrá a társadalmi elégedetlenségen.
A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és a nyitva tartó árusoknál vasárnap is megvásárolható. Előfizetőinknek már szombaton házhoz visszük!
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!