Korábban Berlusconi volt az etalon, most Jose Maria Aznar egykori spanyol néppárti miniszterelnököt nevezte példaképének Orbán Viktor – mégpedig azért mert Aznarnak a kilencvenes években sikerült egyesítenie a „gyanús jobboldali törmelék erőket”, köztük a „Franco-ügyben magukat nem mindig határozottan elhatárolókat”.
Ezzel „fontos példát adott a számunkra” – mondta Orbán a konferencián, ahol saját hároméves kormányzását ünnepelte. Aznar – Orbánnal ellentétben – tényleg elérte, hogy pártjától jobbra ne legyen senki a politikai palettán, bár az egykori fasiszták domesztikálásával azért nem nagyon szokott dicsekedni. Viszont ha már példakép: a pártjának kilenc évvel ezelőtti bukását soha feldolgozni nem tudó politikus legfőbb jellemzője, hogy mindig erőteljesen megosztotta, egymással szembeállította a spanyolokat. Sőt, mostanában saját pártját is.
A minap egy rádióinterjúban durván hátba támadta Rajoy kormányfőt. Szerinte a kormánynak nincs világos irányvonala, új politikára lenne szükség, konkrétan pedig csökkenteni kellene az adókat. Mindezt megfejelte azzal, hogy nem zárta ki: esetleg visszatér az aktív politikába. Valójában persze az dühítette fel, hogy pártja nem védte meg elég határozottan egy – amúgy védhetetlen és rendkívül kínos – korrupciós ügyben. Kiderült ugyanis, hogy a néppárti vezetők korrumpálása miatt lebukott vállalkozói maffia feje, Francesco Correa majdnem tízmillió forintnyi összeggel járult hozzá Aznar lányának esküvői költségeihez. Ennyibe került az esemény helyszínének, az egyik királyi kastélynak a kivilágítása. Ezt nehéz menteni és a válság miatt amúgy is megroggyant Rajoy szapulása még az Aznar-híveket is megdöbbentette.
Spanyolországban ugyanis a nyugdíjas miniszterelnökök nem így viselkednek. Zapatero, aki Aznar és Rajoy között nyolc évig vezette az országot, akárhogy nógatták, ezúttal is csak annyit mondott: „Soha nem fogom kritizálni sem az elődömet, sem az utódomat.” Egy volt miniszterelnöknek vigyáznia kell a szavaira, hogy ne okozzon kárt az országnak. Zapatero egyébként aktív miniszterelnökként sem engedte elődjét gyalázni – egy iberoamerikai csúcstalálkozón keményen rendreutasította Chávez venezuelai elnököt, amikor az lefasisztázta Aznart.
Ennél is érdekesebb, hogy épp aznap, amikor Aznar nekiment Rajoynak, Felipe Gonzales a legendás, 14 éven át kormányzó szocialista exminiszterelnök tiszteletét tette a miniszterelnökségen. Csak úgy, magánemberként, a sajtó is csak egy hét múlva tudta meg. Ő sem volt hajlandó senkit kritizálni – még Aznart sem –, legfeljebb annyi iróniát engedett meg a Néppárt tiszteletbeli elnökének új keletű ambícióit illetően, hogy mindenkinek joga van a politikai visszatérésre, de azért aggasztó, ha valaki azt gondolja: ezt a haza megmentése érdekében kell tennie. A súlyos válságban lévő Spanyolországban most egyébként sem váteszekre, hanem felelős együttműködésre van inkább kereslet. A héten Rajoy kormányfő és a szocialista ellenzék vezetője lényegében megállapodott egyfajta gazdasági paktumról, illetve a brüsszeli elvárásokkal szembeni közös irányvonalról.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!