- Gyorsuló ütemben titkosítja döntéseit a harmadik Orbán-kormány
- Csak a jelenlegi ciklus első három évében már 77 titkos kormányhatározatot hozott a kabinet
- Évtizedek múlva derülhet csak ki, mit rejtenek az akták

 
VH, 2017. július 15.

Harmadik ciklusának első három évében 77, semmilyen módon nem nyilvános határozatot hozott az Orbán-kormány – derült ki a Vasárnapi Hírek közérdekű adatigénylése nyomán. Vagyis az a kabinet, amelyik a Soros György bérenceinek bélyegzett civil szervezetek esetében nagy hanggal követeli – az amúgy meglévő nyilvánosságot és átláthatóságot –, a saját döntéseit és tevékenységét egyre inkább rejti az állampolgárok elől. Orbánék egyre több intézkedésüket zárják el a nyilvánosság elől: jóval többet, mint az előző ciklusban. Sőt, az Orbán-kabinet többet titkosít, mint az általa sokat szidott baloldali kormányok 2006 és 2010 között. Igaz, a rendszerváltást követő 15 év kormányaihoz képest tevékenysége még mindig szinte nyitott könyv.


Titokban szabályozzák az életet

Ha nem hallott még a mindig hármassal kezdődő sorszámozásuk miatt egyszerűen csak háromezreseknek nevezett kormányhatározatokról, az nem véletlen. Pedig több ezer ilyen titkos rendelet szabályozza mindennapi életünket a nemzetbiztonságtól a gazdaságon át a legkülönfélébb területeken.

Ráadásul anélkül, hogy tudnánk róla, hiszen éppen ez a cél. Az ilyen, szigorúan titkos határozatoknak nemhogy a részletei, de még a témája sem tudható, egyedül a darabszámuk ismerhető meg – adatigénylésünkre mi is csak egy kétjegyű számot kaptunk a Miniszterelnökségtől. Az ilyen minősített kormányhatározatok jellemzője, hogy semmilyen módon nem nyilvánosak, és amíg a titkosításuk le nem jár – ez akár több évtized is lehet –, tartalmukat az állampolgárok egyáltalán nem ismerhetik meg. Sőt, hiába tartalmaznak fontos, a kormány tevékenységével kapcsolatos információkat, egy nagyon szűk körön – néhány tucat emberen – kívül még a kormányzat és az államigazgatás tagjai előtt sem ismert, miről szólnak.

Ezek a dokumentumok általában azért titkosak, mert a határozatokban hadititkok, nemzetbiztonsági jellegű információk vagy olyan döntések vannak, amelyeknek nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné Magyarország érdekeit – legalábbis a döntéseket meghozó mindenkori kormányok megítélése szerint. A hármassal kezdődő négyjegyű azonosítót viselő rendelkezések titkosságuk miatt az ezres sorszámmal kezdődő, nyilvános kormányhatározatokat közlő Magyar Közlönyben nem jelennek meg. (Korábban, 2008-as megszűnéséig a Határozatok Tárában megjelentek kétezres sorszámú – jellemzően a kormány tagjai számára feladatokat kijelölő – kormányhatározatok, de háromezresek ott sem, a Határozatok Tára pedig azóta eltűnt, így már a kétezresek sem tűnnek fel sehol.)


Az ország érdekében titkolóznak

Az ország érdekében – mondják, és egymás után hozzák a titkos döntéseket az Orbán-kabinetben: ebben a ciklusban havonta átlagosan kettőt. Ráadásul a ciklus végéhez közeledve mintha gyorsulna a titkolózás üteme. A harmadik Orbán-kormány 2014. júniusi megalakulása után eltelt másfél évben – 2016 végéig – 36, az azóta eltelt újabb másfél évben – idén június 25-ig – pedig már 41 titkos kormányhatározat született. Ezzel, a havi átlagosan két háromezres határozatot jelentő tempóval a ciklus végére a titkos kormánydöntések száma elérheti a százat, ami csaknem 40 százalékkal több, több, mint a 2010–2014 közötti hasonló döntések száma, és majdnem a duplája a baloldali kormányok 2006–2010 közötti határozatai számának.

A 2014-ben zárult előző ciklusában az Orbán-kabinet összesen 72 titkos kormányhatározatot hozott: a 2010-es hivatali félévben még csak egyet, a következő teljes évben 13-at, 2012-ben 18-at, az utolsó másfél évben pedig már összesen 40-et. A 2006– 2010 közötti ciklusban összesen 51 titkos döntést hoztak az egymást váltó baloldali kormányok.

Előbb a 2006–2009 között hivatalban lévő második Gyurcsány-kormány: ők évente 10-10, illetve 17 háromezres határozatot fogadtak el, a három év alatt tehát összesen 37-et. Az őt követő, Bajnai Gordon vezette kabinet alig több mint egyéves hivatali ideje alatt 13 titkos kormánydöntést hozott: 2009-ben nyolcat, 2010-ben pedig ötöt.

A mindössze számokat – a számok mögötti kisebb vagy nagyobb súlyú döntéseket azonban nem – láttató statisztikákból az mindenesetre kiderül, hogy a rendszerváltás óta egyre kevesebb ilyen titkos határozatot hoznak a kormányok. Különösen 2006 után csökkent ezeknek a száma, ám az is igaz, hogy az utóbbi két kormányzati ciklus adatai alapján a titkos kormányhatározatok száma az utóbbi években ismét nőni kezdett. Ám még ezzel együtt is jóval visszafogottabban titkosítottak az utóbbi évtizedben a kormányok, mint korábban.

Közvetlenül a rendszerváltás után például még igencsak bevett gyakorlat volt a titkosítás: azokban az években nem havi kettő, hanem csaknem 50 kormánydöntésre került rá az „Államtitkok! Szigorúan titkos!” feliratú pecsét. A legtöbb háromezres döntést, szám szerint 2299-et az Antall–Boross-kabinet hozta 1990–94 között. Már a Hornkormány is ennek csak töredékét, 486 döntését titkosította, majd az őt követő első Orbán-kabinet még kevesebb, 380 titkos kormányhatározatot fogadott el. A Medgyessy-, majd Gyurcsány-kormány a 2002–2006 közötti négyéves ciklusban pedig összesen 339-et.


Nehezen derülnek ki, de akkor direkt

A gyakran évtizedekre titkosított döntések „idő előtti” feloldására a legritkább esetekben kerül sor – ezt általában nem is maga a döntést hozó kabinet, hanem valamelyik, őt követő kormány rendeli el.

Ám a legtöbbször ez sem jelenti azt, hogy a széles körű közvélemény megismerheti a már nem titkos döntések tartalmát. A minősítés feloldása ugyanis legtöbbször annyit jelent, hogy a pecsétet átütik az irat fedlapján, de  a papírok ugyanúgy a nyilvánosság elől elzárva, egy minisztérium vagy a levéltár pincéjében pihennek továbbra is, ahogy előtte 10-20-30 évig. Nem példa nélküli, de nagyon ritka az, ha a háromezres kormányhatározatok tartalma mégis megismerhetővé válik. Az első Orbán-kormány 380 titkos döntéséből például eddig mindössze egy vált nyilvánossá: a Mol földgázüzletágának kiszervezéséről szóló, 2001-ben hozott intézkedés.

Még érdekesebb egy másik, már feloldott titkosítású, a 3008/2004-es számú kormányhatározat.

Ez arról szól, ki adhat parancsot terroristák által eltérített polgári repülőgép lelövésére Magyarország légterében. A minősítés 2005-ös feloldása óta is csak annyit tudni: az erre jogosult „Nemzeti Döntéshozó Személy” a honvédelmi miniszter vagy az általa kijelölt személy lehet – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ilyen tűzparancsot a légierő ügyeletes tábornoka adhat ki.

A legtöbb titkot „gyártó” Antall–Boross-kormány több ezer ilyen döntése közül is csak azért kerülhetett több nyilvánosságra, mert az őket követő Horn-kormány 1995-ben végrehajtotta a rendszerváltás utáni 27 év eddig legnagyobb felülvizsgálatát.

Elővették az irattárakból az Antall–Boross-kabinet titkos kormányhatározatait, sok esetben felülvizsgálták azok minősítését, és végül több száz iratnak feloldották a titkosítását. Többségük ennek ellenére sem ismert, bár egy 1993-as háromezres határozatról például tudható, hogy azt írja elő: a lakosság, illetve a fegyveres erők alapvető ellátását a Gazdaságbiztonsági Tartalék fedezi átmeneti vagy tartós piaci zavar, illetve az alkotmányban meghatározott minősített időszak – hadiállapot, szükségállapot, rendkívüli helyzet – esetén.

Ma már tudható, hogy több titkos határozat született a rendszerváltás utáni első ciklusban például a bős–nagymarosi vízlépcsőről is. A 3045-ös, a 3104-es és a 3144-es számúak például – más mellett – az elektromos, illetve dízelüzemű szivattyúk vízkiemelés-kapacitását rögzítették.

Az akkoriban a Beszélőben megjelent cikk szerint Horn Gyuláék csak az első, 3045-ös döntés titkosságát oldották fel. A vízlépcsőhöz kapcsolódik, hogy annak megvalósításával kapcsolatos keretmegállapodás-tervezetet hozott nyilvánosságra 1998-ban a Népszava. A Miniszterelnöki Hivatal államtitoksértés miatt büntetőfeljelentést tett, a lap pedig az adatvédelmi biztoshoz fordult, kérve, vizsgálja meg, hogy jogszerűen minősítették-e titkossá a dokumentumot. Miután kiderült, hogy az irat nem felelt meg a minősítés formai követelményeinek, a Népszavát felmentették a vádak alól.

Más titkokról azonban még biztos, hogy évtizedekig nem hallunk: van például olyan, 1992-es kormányhatározat, amelyet nem érintett a Hornkormány felülvizsgálati döntése, és ezért csak 2040-ben válik hozzáférhetővé. Néhány 2006-os, a Gyurcsány-kormány által elfogadott kormánydöntés megismerésére 2030-ig kell várni, de az első Orbán- kabinet több háromezres döntése is csak majd 2019–2020 táján kerülhet nyilvánosságra.


Titokban repült Farkas Berci is

A rendszerváltás előtt is léteztek háromezres határozatok. A legkülönfélébb témákban hozott ilyen döntések nagy részének minősítését azóta feloldották, így ezek az iratok történészek számára a megfelelő engedélyek birtokában a levéltárban kutathatóak. Így ma már tudható, hogy az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan 1980-as, a Szojuz–36 fedélzetén az űrbe tett kirándulását is ilyen titkos határozatok készítették elő. Például az 1976-os 3446-os számú kormányhatározat, ami „a magyar állampolgároknak az űrutazásokban történő részvételét” szabályozta. Eszerint „A Minisztertanács egyetért azzal, hogy a szovjet űrhajók és űrállomások személyzetének állományába magyar állampolgárok felvételt nyerjenek és az 1978–85 közötti időszakban – az illetékes szovjet szervek javaslatának megfelelően – űrutazásokban részt vegyenek”.

Szintén a rendszerváltás előtti a Minisztertanács egy 1986-os háromezres határozata, ami a bankreform előzményeként rögzítette a kétszintű bankrendszer – vagyis a jegybank és a kereskedelmi bankok egymás melletti működését lehetővé tevő szisztéma – kialakításához szükséges intézkedéseket.

Természetesen titok volt a pártállami időkben az állami vezetők bérezése is. Erről is háromezres határozat szólt – ennek melléklete volt a bértábla, benne az elvtársak apanázsával. Müller György Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon című könyvéből tudható, hogy a listát a Grósz-kormány 1987-ben végül nyilvánossá tette.


Paks 2 beruházás: 30 évig titkos
Az eredetileg tervezett 15 év helyett végül kétszer olyan hosszú ideig, 30 évig titkosította az Országgyűlés kormánypárti többsége 2015-ben a Paks 2 beruházás részleteit. Az érthetően kényes adatok, mint például a műszaki leírások mellett a döntéssel az ellenzéki bírálatok szerint valójában a 3000 milliárd forint felhasználását is titkosították, ami viszont komoly korrupciós kockázatot jelent. Ehhez kapcsolódik, hogy az Atlatszo.hu nemrég hozta nyilvánosságra a beruházással kapcsolatos egyik földtani szakértői vizsgálat eredményét, amely szerint nem földrengésmentes a tervezett bővítés telephelye – a kormányzat szerint minden rendben van, a terület pedig alkalmas arra, hogy ott atomerőmű épüljön.


Kémügy: 2101-nél előbb kiderülhet
A Magyar Idők írta meg nemrég, hogy felülvizsgálják a Gyurcsány-kormány két titkosszolgálati vezetője és szakminisztere kémkedési ügyének titkos minősítését. A kémügyet 2009-ben, a Gyurcsány-kormány idején titkosították. Az akkori minősítések alapján 2089-ig, vagyis 80 évre szólt a titkosítás, de ezt a 2010-ben hatályba lépett új törvényi szabályozás miatt 2011-ben átsorolták és csökkentették. Így az onnantól számított 30 évig érvényes a minősítés. A 2041-ben lejáró titkosítás azonban még kétszer – 30-30 évre – meghosszabbítható, akár 2101-ig is. A súlyos, államellenes bűncselekményekkel vádolt Szilvásy György titokminiszter, valamint az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal két volt főigazgatója – Laborc Sándor és Galambos Lajos – pere az ügy hátterének titkosítása miatt zárt ajtók mögött folyik, és másodfokon idén ősszel folytatódik. A vádlottakat a Debreceni Törvényszék 2013-as elsőfokú ítéletében elmarasztalta, de az ítéletet másodfokon hatályon kívül helyezték, majd a megismételt elsőfokú eljárásban tavaly valamennyi vádlottat felmentették.


Gripen-parádé: nem mondják el 2044-ig
1518/147/128-77/2014 – mindössze ez a hosszú nyilvántartási szám tudható a Ferencváros új stadionjának 2014. augusztusi avatásán parádézó Gripen vadászgépek gyakorlatozásáról, minden más részlet 30 évig titkos. A Groupama Aréna három évvel ezelőtti avatója nem csak amiatt maradt emlékezetes, mert Orbán Viktor miniszterelnököt kifütyülték, hanem azért is, mert – egy sporteseményen szokatlan módon – a parádé részeként a Magyar Honvédség vadászgépei tettek tiszteletkört a stadion felett. Azt, hogy mennyibe kerülhetett a vélhetően költséges látványelem, a szaktárca azóta is titkolja. Indoklásuk szerint „a Honvédség személyi állományára vonatkozó – a Honvédség védelmi képességének, hadrafoghatóságának biztosításával összefüggő – adatok a keletkezésüktől számított 30 évig honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekből nem nyilvánosak”. Amúgy arra hivatkoztak, hogy mindössze egy rendhagyó helyszínen végrehajtott gyakorlatról volt szó, ami többletköltséggel nem járt. Érdekes persze, hogy előző nap este főpróbát is tartottak a Gripenek a stadion felett, tehát a gyakorlatra is gyakorlatoztak.


Titkos kormányhatározatok
száma ciklusonként
1990–1994: 2299
1994–1998: 486
1998–2002: 380
2002–2006: 339
2006–2010: 51
2010–2014: 72
2014-től: 77


"Orbánék jóval többet titkosítanak, mint a baloldali kormányok 2006–2010 között"


"Van olyan döntés, ami már 2020-ban, de olyan is, ami csak 2040- ben ismerhető meg"

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!