Oroszokkal edzett a rendőrgyilkos - Hogy kerülnek éles, orosz fegyverek a pincébe, és tud-e erről a magyar titkosszolgálat?

Csaknem 25 éve szabadon él és szervezkedik a rendszerváltás utáni évek egyik első és legismertebb szélsőjobboldali figurája, Győrkös István. Ő gyilkolta meg szerda reggel Bőnyben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársát. Mint később kiderült, az NNI emberei a Teréz körúti robbantással kapcsolatos nyomozás részeként akarták átkutatni a házat, amikor a 76 éves férfi tüzet nyitott rájuk. Szemtanúk szerint Győrkös öt-hat lövést adott le egy géppisztolyból még azelőtt, hogy a nyomozók bejutottak volna hozzá. A 46 éves Pálvögyi Péter kiemelt főnyomozót fejbe találta, azonnal meghalt. Tűzpárbaj kezdődött, Győrköst hasba lőtték, de elbarikádozta magát a házában. Nem sokkal később megérkeztek a terrorelhárítók és rajtaütöttek az idős férfin. Győrkös sérülése nem volt életveszélyes, a győri kórházba vitték, majd átszállították Tökölre. Az esettel kapcsolatban egyelőre sokkal több a kérdés, mint a válasz.


Kicsoda Győrkös István?

Erre a kérdésre a legkönnyebb a válasz. Győrkös István 1989-ben (más források szerint 1991-ben) alapította meg a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoportot, amely egyike volt a rendszerváltás körüli időszak első neonáci csoportosulásának. Az Akciócsoport 1992-ben vette fel a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA) nevet, amit a mai napig visel. A szervezet tagságát a Győrkös család és baráti köre alkotta, a fedőszervezet pedig a szintén Győrkös által 1990-ben alapított Vándorsólyom természetjáró egyesület volt. A tagok menetgyakorlatokat tartottak és önvédelmi, illetve harcászati kiképzésben részesültek – olvasható az egykori vádiratból. 1991 elején hat társával együtt horogkeresztes fasiszta röpcédulákat terjesztett és ragasztott Győrben, Budapesten, Devecserben és Székesfehérváron. Aztán Új Rend címmel alapított rasszista, antiszemita lapot, az írások többsége tőle magától származott. Győrkös sosem rejtette véka alá, hogy a fennálló rendszer megdöntését tartja legfőbb feladatának.

A Nemzetbiztonsági Hivatal házkutatást tartott nála 1992-ben, ennek során lőfegyvereket, álcaruhákat, lőszereket, gázpisztolyokat, gyakorló gránátokat, szovjet gyártmányú karabélyokat találtak és foglaltak le nála. 1993-ban a bíróság bűnösnek találta közösség elleni izgatás, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt.

Egyéves büntetését három évre felfüggesztették. Egy évre rá megalakította a Magyar Hungarista Mozgalmat. A ’90-es évek második felében egyike volt a Becsület Napja elnevezésű neonáci felvonulás szervezőinek.

„Mi nem vagyunk nemzetiszocialisták abban az értelemben, ahogy a német fasiszták azok – mondta Győrkös a magyarországi szkinhedmozgalomról, 1993-ban készült dokumentumfilmben. – A fajelmélet, a faji tisztaság mítosza számunkra nem fontos. Nacionalista és szociális szempontokat veszünk figyelembe. Ezt tudja is mindenki, csak nem akarják tudomásul venni. Velünk se a hatalomnak, se a nemzetbiztonsági szolgálatnak semmi különös dolga nincs.”

A film szerkesztő-riportere, Lázs Sándor ma az RTL Klub munkatársa. Győrkösre úgy emlékszik, mint „egy hőbörgő vénemberre”. „Egy parasztházban csináltuk vele az interjút, valószínűleg ugyanott, ahonnan szerdán elvitték. Csak arra emlékszem, hogy borzasztóan sok hülyeséget beszélt, és nagyon unalmas volt. Legalábbis számomra.”

Csakhogy azóta az unalmasan előadott hülyeségeket más szintre emeli, hogy Győrkös István házában vadonatúj orosz fegyvereket, puskát, pisztolyt, távcsővel felszerelt gépkarabélyt is találtak a rendőrök.


Mi az MNA?

1992. október 23-án az MNA aktivistái is ott voltak a Kossuth téren a szkinhedek között, amikor kifütyülték az ünnepi beszédére készülő Göncz Árpádot. Lázs Sándorék ezután kezdték el forgatni filmjüket a szkinhedekről. „Előtte azt gondoltuk, hogy csak számháborúznak, meg indiánosdit játszanak, és nem kell őket komolyan venni. Kiderült, hogy lényegesen szervezettebbek, mint amilyennek gondoltuk őket, de én akkor úgy éreztem, hogy nem elsősorban az ideológia, hanem valamilyen náci romantika hajtja őket” – meséli a Vasárnapi Híreknek a riporter.

„Idehaza csak néhány jelentős szélsőjobboldali szervezet van. Direkt nem a neonáci kifejezést használom, mert az még ennél is szűkebb szubkultúra – mondja Juhász Attila, a Political Capital elemzője. – A legjelentősebbek a Jobbikhoz köthető Betyársereg, a Farkasok és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Ott vannak a futballcsapatok ultrái és a feloszlatott Magyar Gárda utódszervezetei. A Magyar Nemzeti Arcvonalat ideológiája alapján nyugodtan sorolhatjuk a hungarista, neonáci csoportosulások közé, de a Győrkös István vezette csoport szakított az eredeti MNA-val és a hungarizmussal is, és egy sajátos, oroszbarát paramilitáris alakulattá vált. Tagjai számáról csak becsléseink vannak. Úgy tudni, kinőtték az első kiképzőtáborukat, márpedig ott körülbelül 150-en voltak.”

Vagyis az MNA az egyik legnagyobb és legszervezettebb félkatonai csoport. Magát az eredeti hungarista mozgalom kizárólagos jogutódjának tartja. Megalapítása óta minden évben tábort szervez a mozgalommal szimpatizáló fiataloknak, ahol az ideológiai ismeretek mellett katonai kiképzést is kapnak. A táborokat sokáig Győrkös saját telkén tartották. Az MNA több területen is együttműködik a másik jelentősebb félkatonai szervezettel, a Betyársereggel. (Utóbbinak a vezetője Tyirityán Zsolt, aki korábban a Magyar Nemzeti Arcvonal aktivistája is volt, nem mellesleg Vona Gábor jó barátja.) A jobboldalon általában elég jól informált PestiSrácok.hu úgy tudja, hogy az MNA annak idején részt vett a Magyar Hajnal megszervezésében is. Ennek a szervezetnek volt emblematikus figurája a Jobbikból kitett Lenhardt Balázs. Tavaly letartóztattak két férfit, akik beismerték, hogy Orbán Viktor ellen terveztek támadást. Mindketten köthetőek a Magyar Nemzeti Arcvonalhoz – véli a portál.

A ’90-es évek elején felbukkant szélsőséges szervezetek (köztük az MNA) kezdetben a valós erejüknél jóval nagyobbnak tűntek, ezt erősítette a hirtelen rájuk csodálkozó média is. Nagy politikai szerepük akkor még nem volt, a politikai szélsőjobbot akkoriban a Csurka István vezette MIÉP jelentette – emlékeztet Juhász Attila. Az elemző szerint igazán a 2006-os eseményeket követően erősödtek meg a szélsőségesek. A tévéostrom, az utána következő utcai harcok és a hatóságok sorozatos ballépései hozták ismét a felszínre őket. Ekkor kezdődött a Jobbik felívelése is. „A felhajtóerőt az akkori Gyurcsány-kormánnyal szembeni elégedetlenség és az ebből fakadó társadalmi elégedetlenség és a szélsőjobboldali eszmék iránti növekvő társadalmi kereslet adta, ráadásul a Fidesz folyamatos jobbra tolódása is legitimálta ezeket az eszméket. Győrkösék a maguk orosz kötődésével elszigetelődtek a szélsőjobboldalon belül, a Jobbikhoz nekik nem sok közük volt már, inkább a Thürmer-féle Munkáspárthoz álltak közel” – fejtegeti Juhász.

Erről szólt a 2012-es szakadás is az MNA-n belül. A szervezet vezetősége különbséget tett ugyanis az úgynevezett internacionalista „zsidóbolsevizmus” és a „nemzeti érzelmű kommunisták” között. Győrkösék az utóbbiak mellett tették le a voksukat. Ez viszont nem tetszett a szervezet azon tagjainak, akik inkább a szittya vonalat erősítették volna.


Az orosz kapcsolat

A szakításban jelentős szerepe volt a 2000- es évek első felétől egyre aktívabb orosz befolyásnak. Még 2014 augusztusában, az MNA által létrehozott Hídfő.Net hírportálra hivatkozva az orosz külügyminisztérium azzal vádolta meg Magyarországot, hogy fegyvereket, köztük T–72-es tankokat szállít Ukrajnának, megsértve az uniós fegyverexport szabályait. „A Hídfő.Net olyan, mint cseppben a tenger: marginális szerepe ellenére az európai szélsőjobboldal sok vonását magán viseli. Orosz propagandát folytat, sok kérdésben nyíltan szimpatizál a szélsőbaloldallal, és Nyugat-ellenes” – írta korabeli elemzésében a Political Capital (PC). A Hídfőt nem sokkal később – eddig ismeretlen körülmények között – át is vették az oroszok, a mai napig orosz szerverről üzemel. Tartalmát tekintve már nem a hungarista vonal érvényesül, inkább az orosz érdekek feltétlen szószólója, de az MNA-hz hasonló szervezetekről mindig pozitív hangon ír.

Az MNA és a többi szélsőséges szervezet ideológiai megalapozottsága – enyhén szólva is – kétséges. Palettájukon egyszerre található meg a rasszizmus, az antiszemitizmus, a kommunistaellenesség és az orosz-, valamint az arabbarátság. A többi között ez a látszólagos összevisszaság teszi kiszolgáltatottá és egyben kívánatossá is ezeket a mozgalmakat a külföldi kapcsolatokra vadászó orosz hírszerzés számára.

„A hungarista és kommunista politikai irányzatok közötti logikai-ideológiai bakugrásokat valójában a Kreml szélsőbaloldali és szélsőjobboldali szervezetekkel egyaránt gondosan ápolt kapcsolatrendszere és Vlagyimir Putyin egyik fő geopolitikai ideológusának tekinthető Alekszandr Dugin tevékenysége teszi érthetővé” – írja a PC elemzése. Dugin dolgozta ki Putyin „új-eurázsiai” ideológiáját, amely egyszerre nacionalista, ortodox, és építi az új orosz birodalmi törekvéseket. Nem véletlen, hogy az MNA hevesen ellenezte, amikor egyik „természetes szövetségesük”, a Hatvannégy Vármegye aktivistái meg akarták becsteleníteni a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet.

A putyini ideológiát a gyakorlatban az orosz titkosszolgálatok, köztük a katonai hírszerzés, a GRU szakemberei juttatják el a magyar szervezetekhez (az Orosz Felderítő Főcsoportfőnökség, a GRU katonái hajtották végre a Krím megszállását, és ők támogatják az ukrajnai orosz fegyvereseket is). Céljuk vélhetően a célországok politikájának befolyásolása, a szélsőségesek erősítésével a mainstream politika gyengítése.

Az Index információi szerint orosz diplomaták és hírszerzők „már évekkel ezelőtt rendre felbukkantak a hazai militáns szélsőjobbos szubkultúrában, igaz, nem csak a Magyar Nemzeti Arcvonal környékén. Már jóval az orosz–ukrán konfliktus kirobbanása előtt. Ezt az oroszok igyekeztek okosan, nem feltűnően csinálni.”

A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás egyik bevett formája a közös gyakorlatozás a paramilitáris egységekkel. Ezeket a gyakorlatokat az airsoft nevű fegyveres játékkal álcázzák. Az Index magyar titkosszolgálati forrásokból úgy tudja, hogy ezeken a „lőgyakorlatokon” évek óta részt vesznek a GRU emberei. Győrkösék és a Betyársereg tagjai is gyakran járnak lövöldözni. „Baráti kör, amelyben a militarizmus és a természetjárás iránt érdeklődő, nemzeti érzelmű fiúk és férfiak kapcsolódnak ki hétvégenként. Lehet milsim airsoft csapatként is definiálni, de ennél azért több, hiszen komoly szinten foglalkozik hagyományőrzéssel és ifjúsági képzéssel is” – mondta a Betyársereg egyik vezetője, Dér Zsolt, a szervezet saját honlapjának adott interjúban. (Nem mellékesen Dér az egyik első ismert szkinhedvezérnek, a jelenleg a Jobbik parlamenti frakciójában ülő Sneider Tamásnak a jobbkeze.) Dérnek azért kellett „mosakodnia”, mert a Fideszhez köthető média össztüzet zúdított rájuk. „A milsim lényege, hogy amennyire lehet, a valóságnak megfelelően hajtsuk végre a feladatokat. Megtervezzük a hétvégénket, akár egy kiképzési tervet, és attól nincs eltérés, akár esik, akár fúj. Ez edzi a lelket, kitartóvá tesz és erősíti a bajtársi kötelékeket” – világította meg a közös airsoftozások értelmét Dér.

Felvetődik a kérdés, hogyan engedhették a magyar titkosszolgálatok, hogy (néhány rendőrségi ügytől eltekintve) Győrkösék évtizedeken keresztül szabadon grasszáljanak. A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy valószínűleg hasznosabbnak gondolták őket kint, mint bent. Így könnyebben szemmel tarthatták a szélsőjobboldalon végbe menő folyamatokat, mozgásokat. Minden bizonnyal tudtak az orosz nyomulásról is, és talán Győrköséken keresztül figyelték a keleti kollégák akciózását. Egy másik elmélet szerint az orosz titkosszolgálatok már olyan mélyen benne vannak a magyar politikai életben, hogy „nem lett volna célszerű” keményen fellépni az MNA vagy a Betyársereg ellen.


Magyar érdek

A bőnyi rendőrgyilkossággal kapcsolatban a média, és különösen annak Fidesz-párti része hamar elővette a Jobbikot. Először a TV2 Tények című műsora, majd az Origo pedzegette az összefüggést a legnagyobb ellenzéki párt és Győrkösék között. Az első hivatalos politikai nyilatkozat is hamar elhangzott. Kósa Lajos csütörtök reggel arról beszélt a Kossuth rádióban, hogy ki kell vizsgálni: a bőnyi rendőrgyilkos szervezete kötődik-e párthoz. „Kósa Lajos ostobaságokat beszél, nem tagja, szimpatizánsa vagy támogatója sem a Magyar Nemzeti Arcvonal, sem az MNA 1989 nevű szervezeteknek a Jobbik egyetlen politikusa sem. A Jobbik sem hivatalos, sem nem hivatalos kapcsolatban nem áll ezekkel a szervezetekkel. Sőt Győrkös és az MNA elmúlt évekbeli nyilatkozatai kimondottan ellenségesek a Jobbikkal szemben” – írja a vádakra válaszul a Jobbik sajtóosztálya. Az Átlátszó.hu két évvel ezelőtt publikált elemzése nem kevés átfedést mutatott ki a Jobbik és néhány szélsőséges szervezet, köztük az MNA és a Betyársereg működése között. A Jobbik azóta sem ismeri el, hogy pénzt juttatna a félkatonai szervezeteknek.

A Fidesznek viszont minden, a Jobbikhoz köthető balhé aranyat ér. Különösen most, amikor a migránsellenes alkotmánymódosítás miatt a szélsőjobboldali párt kemény alkupozícióba került a kormánypártokkal szemben. Így várható, hogy a következő napokban, hetekben nem fognak leszállni a Jobbikról a bőnyi gyilkossággal kapcsolatban, ugyanakkor az orosz kapcsolat tekintetében a kormánypárt nyilván sokkal óvatosabb lesz, már csak azért is, mert a magyar szélsőjobbon keresztül terjesztett orosz propaganda a migrációs válság vagy akár az EU tekintetében szinte teljes egészében megegyezik Orbán Viktor és a Fidesz retorikájával.


De hol volt a TEK?

A szerdai nap húszforintos kérdése alighanem mindenekelőtt az, hogy ha a körúti robbantó elfogásához páncélozott harcjárművekkel vonult ki a terrorelhárítás, vajon miért néhány nyomozót küldtek egy felfegyverzett, közismerten militáns szélsőjobboldali vezetőhöz?

Az ilyen esetekben az a bevett gyakorlat, hogy a rendőrség előzetesen konzultál a terrorelhárítással, és nem valószínű, hogy ebben az esetben ez másként történt volna. Ha viszont volt ilyen konzultáció, akkor azt kell feltételezni, hogy az NNI nem kérte a különleges egység bevetését Bőnyben. Ebből viszont az következik, hogy vagy rosszul mérték fel a helyzetet, vagy úgy ítélték meg, hogy képesek végrehajtani a házkutatást a TEK beavatkozása nélkül is. De utalhat ez arra a közismert tényre, hogy a rendőrségen belül komoly feszültséget, működési zavarokat okoz a TEK léte, különösen annak magamutogató vezetője, az Orbán Viktor testőréből tábornokká lett Hajdu János. Az NNI mindenesetre belső vizsgálatot indított a főnyomozó halála miatt. A kormány közeli Magyar Idők szerint „a vizsgálat részeként tisztázzák a parancsnoki felelősség kérdését is, vagyis azt, hibázott-e valaki, amikor Bőnybe csak a nyomozókat küldte, és nem kérte a Terrorelhárítási Központ (TEK) támogatását”. Ebből is látszik, már megint nem a politikailag jól beágyazott Hajdu lesz, aki a rövidebbet húzza.

Egy ilyen fiaskó után valakinek biztosan el kell vinnie a balhét, de az is nagyon valószínű, hogy ez a valaki nem a belügyminiszter lesz.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!