Amit sokan használnak, azt Orbán rögvest megadóztatja.
- Kártyás fizetés, telefonálás, internet – semmi nem menekülhet.
- Vasárnap tüntetés a netadó ellen.
Nem véletlenül csapta ki a biztosítékot a kormányzat adótervei közül épp az internetadó víziója. A világon egyedülálló megoldás lenne, ha a magyar kormány a digitális felzárkózás helyett a lemaradást ösztönözné, miközben egyre több országban alanyi jog a világháló. Az elsőre talán „kínaiul” hangzó „gigabájtonkénti” 150 forintos adó hatása annyira egyszerűen lefordítható a hétköznapok nyelvére, hogy az ember nem is érti: miért nem sikerült ez a kormánytisztviselőknek?
Akár egy papírboltban is vásárolhatunk egy dupla – mindkét oldalán írható – DVD-lemezt, nagyjából 800 forintért, áfával (!), amire nem csak filmeket másolhatunk, de például egy céges prezentációt is felvihetünk: videókkal, képekkel, táblázatokkal és grafikonokkal, meg az üzleti tervekkel és a szerződésmintákkal.
Ennyi információt naponta küldenek egymásnak az interneten az üzleti partnerek. Nos, csupán egy DVD-lemeznyi anyag feltöltése is 2550 forint adóterhet vonna maga után, s természetesen a letöltése is. Vagyis egy ilyen hétköznapi adatcsere a világhálón 5100 forint extra költséggel járna, ha bevezetik az internetadót. Nem nehéz kiszámolni, hogy városon belül érdemesebb lesz a futárszolgálatot igénybe venni. Vagy akár személyesen átsétálni az adathordozóval. Magyarán ezzel az adóval „középkori” megoldásokat ösztönöz a törvényalkotó. Több jel is arra utal, hogy zavar támadt a kormányzat gépezetében.
A 150 forint/gigabájt adókulcs hallatán, az iparági szakértők azonnal jelezték, hogy ezzel számolva 220 milliárdot szedne be az állam egy évben az internetezőktől. Míg a Nemzetgazdasági Minisztérium csak 25 milliárd forintot tervezett. Ezt utóbb azzal magyarázták, hogy az adókulcsot a hazai internetezési statisztikák ismerete nélkül alkották meg. Hogy javítson a helyzeten, a Fidesz-frakció módosító indítványt ígért, mely szerint a magánszemélyek legfeljebb 700 forintot, a cégek pedig 5000 forintot adóznának havonta.
Azért egy korlátozott internetadó hatását se becsüljük le. Elemzők szerint, egyszerűen nem kérdés, hogy a szolgáltatók ezt a terhet is áthárítják a felhasználókra, ahogy az a Telekom-szektort sújtó különadókkal eddig is történt. Nos, még a havi 700, illetve 5000 forintban korlátozott adó is internetcsomagok sorát szüntetné meg. A kedvezmények nélkül pedig széles körben megfizethetetlenné válna az internetszolgáltatás.
Mindeközben idén kitűzött „hivatalos célja” a kormánynak, hogy az Európai Unióban az „elsők között”, vagyis már 2018-ban, a teljes magyar lakosság hozzáférhessen a szélessávú internethez. Arról már nem is szólva, hogy a Magyar Telekom épp a napokban kapcsolta be azokat az új adótornyokat, melyek a nemrégiben 60 milliárd forintért vásárolt koncessziós jogok alapján immár az ország háromnegyedén biztosítanak szélessávú mobil internetet. Ami a magyar vidék felemelkedését szolgálhatná, hiszen a nagyvárosi vezetékes hálózatoktól távoli helyeken is lehetővé tenné a nagy forgalmú és gyors internetezést. Az internetadó bevezetése esetén azonban ennek az új hálózatnak nem igen lesznek fizetőképes ügyfelei.
Ha van rajtad sapka, azért fizetsz adót, ha nincs rajtad sapka, azért fizetsz adót – így sűrűsíthető össze a kormány költségvetési filozófiája. A jelek szerint ugyanis a kabinet letett arról, hogy a gazdaság felpörgetésével szerezzen pluszbevételt, inkább új sarcot vet ki mindenre. Megjegyzendő: az unortodox gazdaságpolitika korábban ismerte az „eredeti tőkefelhalmozást”, ám a magánnyugdíjpénztárak 3 ezer milliárdjának kisöprése után nem maradt nagyobb einstandolható tétel. Jelen állás szerint jegybank mintegy 35 milliárd eurós – több mint 11 ezer milliárd forintos – devizatartaléka az utolsó, amit vihet a kabinet. Egyes kormányzati kalkulációk szerint ennek a felét lehetne lenyúlni, ám ha megcsappan a tartalék, a forint védtelenné válik.
Úgyhogy egyelőre lakossági tőkefelhalmozás zajlik, sorjáznak az új vagy épp megemelt adók. A népegészségügyi termékadót (a köznyelvben: chipsadó) ezúttal a szeszek után is meg kell fizetni: például egy liter bor után 100 forint, egy liter vodka után 700 forint, illetve egy izmosabb rum literje után 900 forint lesz a tarifa. Ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi termékdíj is megemelkedik, illetve bővül azon termékek köre, ami után beszedik ezt a sarcot. Például fizetni kell az irodai papíráruk (fénymásoló lapok, mappák, noteszek, etc.) után – kilónként 19 forintot. Továbbá aki mos vagy mosdik, az is csenget: a mosópor kilója után 11 forint adót szednek be, ugyanez a tétel a szépség- és testápolók esetében 57 forintra rúg majd. (És persze a sampon és a dezodor sem menekül majd.)
Miközben a pénzügyi szolgáltatások is drágulnak: a bankok különadója ugyan nem csökken, a banki ügyfeleket is „tovább feji” a kormány. Így tranzakciós illeték terheli a kártyás vásárlást, igaz, itt lesz felső havi plafon: havi 800 forintnál egy magánszemélynek nem kell többet fizetnie. A készpénzfelvételnél azonban nem akar limitet a kabinet, így marad a 0,6 százalékos (eddig ennek a fele volt) illeték. Ahogy minden utalás immár nem 0,2, hanem 0,3 százalékot vesz ki a polgárok zsebéből. Persze a szolgáltatások között a kormány talált még egyet, amit mindenki igénybe vesz, így távközlési adót 2 forintról 3-ra emelte (egy percnyi beszélgetést terhel ez a summa).
És hogy a lehető legkevesebb ember bújhasson ki az adófizetés alól, a kabinet kiépíti a NAV által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert, hogy ne kerülhessen piacra olyan termék, ami után nem csengették ki a közterheket.
Ennyit bukhatunk.
Vége a gyakorlatilag nullszázalékos infláció korának, a jegybank most úgy becsüli, jövőre 2,5 százalék lehet a pénzromlás mértéke. Így, míg a jegybank szerint 2014-ben a reáljövedelmek 3,9 százalékkal nőnek, 2015-ben 1,9 százalékosra szelídül ez az arány. A nyugdíjakat jövő januártól vélhetően szintén 2,5 százalékkal tornázza feljebb a kormány – így elvileg reálértékükből nem vesztenek. Ám az a helyzet, hogy a reálérték megtartása vagy növelése csalóka, hiszen ez a szám úgy jön ki, hogy a nettó jövedelem növekedésének százalékos arányából levonják az inflációt. Magyarán az adó- és járuléknövekedéssel nem számol a statisztika – pedig ilyesmiben jövőre bőven lesz része a polgároknak, azaz valójában kevesebb lesz a pénzük. Különböző források szerint az adóváltozások miatt (a cafeteria egy részének elvesztésével is számolva) havi 5-10 ezer forintot bukhat egy átlagos család.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
