Összeesküvésgyár: az oroszok nagyon büfék

– Állampolgári műfaj, egyfajta önvédelem, a valóság megismerésére való törekvés vagy épp fordítva: a hatalom információmanipulálási eszköze – miképp definiálná a konteógyártást?

– Inkább azt mondanám: egy közéleti álláspont alapos vizsgálata, azzal az előfeltevéssel, hogy a világ valamennyi fontos történése mögött titkos erők lapulnak. Olyan erők, amik befolyásolni próbálják gondolkodásunkat, világértelmezésünket. És igen: állami szereplők is használják az összeesküvés-eleméleteket, hogy saját érdekeiknek megfelelően hajlítsák a közvéleményt.

– Egy összeesküvés-elmélet építésének technikáját befolyásolja, hogy kormányzati ember konteózik vagy egy „megszállott” civil?

– Egy összeesküvés-elmélet kidolgozása egy nyomozási verzió felállítására hasonlít: a jó szakember számba veszi az összes lehetséges indítékot és elkövetőt. Például a Diana walesi hercegné halála hivatalosan autóbaleset, de hiba lenne automatikusan kizárni a titkosszolgálati vonalat.

– Ön rendőr volt, nyilván számos nem publikus adathoz hozzáfért, illetve megtanult tényeket rendszerezni, összefüggéseket kitapintani. De egy átlagos civil konteós milyen forrásokból dolgozhat – különösen, ha rejtett erők mindent befolyásolnak, így a sajtóhíreket is?

– A konzervatív szemlélet a „látható” dolgokat, összefüggéseket hajlandó bizonyítékként kezelni. De egy jó konteósnak ugyanolyan jelzésértékű valaminek a hiánya.

– Például?

– A körúti robbantáskor 20 órán át egy mukkot sem szólt hivatalos személy. Ha hiányzik a gyors, logikus magyarázat, beindul az alkotó fantázia és kitölti az űrt: vagy józan érveléssel, vagy hajmeresztő találgatásokkal.

– Ezzel nyilván számol a mindenkori hatalom. Hogy egy összeesküvés-elmélettel álljak elő: ha a kormány hallgat és a közösségi média népe azt pörgeti, miszerint a kabinet menedzselte a robbantást, hogy a migránskampány közepén menekülteket sejtessen merénylőként, nos, ez lehet tudatos stratégia is. Hisz a merénylő mindenhol azt olvassa: a kormány intézte a robbantást. Így az elkövető hátradől, kevesebb energiát fordít a nyomai eltüntetésére, a hatóságok pedig könnyebben becserkelik. Szóval nem lehet, hogy irányított volt a kormányzati hallgatás?

– Nincs olyan hatalom vagy titkosszolgálat, amelyik figyelmen kívül hagyná az összeesküvés-elméleteket – és céljainak megfelelően próbálja becsatornázni azokat. Biztos vagyok benne, hogy bizonyos kormányzati, titkosszolgálati irodákban olyan emberek ülnek, akik úgy csepegtetnek vagy hallgatnak el információkat, hogy a számukra hasznos konteót rakják össze a civil „összeesküvők a kapott adatokból és a hiányból”. Ebben az oroszok nagyon büfék.

– Hogy mondta?

– Igazán profik. Putyin szilovnyikjai (értsd: erőszakemberei), akik jelenleg az apparátusban dolgoznak, de korábban fegyveres testületek tagjai voltak – például volt KGB-sek –, hihetetlen profizmussal használják az összeesküvés-elméleteket.

– És a tudás lassanként ide is elér. Az utóbbi fél év nagy ügyeiben a kormányzati kommunikáció a nemzetbiztonsági kockázat, operatív jelentések, titkosszolgálatok kifejezéseket halmozta. Legutóbb pedig Orbán Viktor nevezte a Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül kavargó botrányt amerikai titkosszolgálati játszmának (lásd: cikkünket a 8–9. oldalon). Szóval mintha direkt provokálna a politika, hiszen a konteógyártóknak a titkosszolgálat kifejezés olyan, mint a csengőszó Pavlov kutyáinak.

– Biztos vagyok benne, hogy a miniszterelnök tanácsadói közül egyesek pontosan tudják, milyen elképesztő hatása van egy titkosszolgálati szál „belógatásának”. Amint ez elhangzik egy felelős vezető szájából, beindulnak az „összeesküvés” reflexek, hiszen biztos óriási dolog van a háttérben, ha egy felelős vezető kiad egy ilyen információt (ami akár minősített adattal való visszaélésnek is minősülhet). Ráadásul a vezető bármikor visszakozhat, mondván: az ügy titkossága miatt nem árulhat el többet. Egyszóval olyan ez a „titkosszolgálatozás”, mint amikor valaki lángot tart a gyújtózsinórhoz: előbb-utóbb jön a (konteó)robbanás.

– Ha a konteósok alapvetése, hogy mindent háttérhatalmak mozgatnak, akkor a titkosszolgálatok belengetésével a mindenkori hatalom nem azt üzeni, hogy „csak nekem vannak eszközeim, hogy téged, az egyszerű polgárt megvédjelek a nagy gonosztól”?

– Pontosan. Félretéve minden pártpolitikai elfogultságot, ha megnézzük Kövér László házelnök úr munkásságát a háttérhatalmakról, az ország elleni összeesküvésekről, a Soros György-féle machinációkról, titkosszolgálati manőverekről, nos, ez egy gyönyörű, egyenes logikai vonalat követő gondolatmenet.

– Logikai?

– Álmomban sem gondolnám, hogy elmekórtani eset lenne.

– Miért mindig Amerika játssza a főszerepet? Az összeesküvés-elméleteknél is számít a szocializáció, azaz, ha Kádár alatt a gaz imperialistákat utáltuk, most is könnyebb őket rühellni korábbi beidegződések miatt?

– Egyrészt. Másrészt az összeesküvés-elméleteket kutató szakemberek azt mondják: az Egyesült Államokra a második világháború óta nagyon sokan automatikus bűnbakként tekintenek. Korábban a brit birodalmat utálták ennyire.

– Az agresszív érdekérvényesítő birodalmak utálata szinte magától értetődő, de miért úszták meg mindeddig az iszlám nagyhatalmak, hogy „főgonoszként” jelenjenek meg a konteókban, miközben Európa és az arab világ terrortámadásoktól szenved?

– Azért az összeesküvés-tortából az iszlám államok is kihasítják a maguk szeletét. Például a szeptember 11-i merénylet kapcsán mint a terroristák bázisállamáról beszéltek róluk.

– De ez egy elég egyenes logikai vonal: szélsőséges arab férfiak, szélsőségesen valláspárti arab államok.

– Akkor beszéljünk Diana hercegnéről. Halála kapcsán szintén felmerültek az arab országok. Ugyanis a hírek szerint Diana Dodi al Fayed gyermekét várta. És akadtak elméletek, miszerint globális iszlám érdekeket sért, ha Diana megszüli gyermekét.

– Miért is?

– Mert egy önmegvalósító, szabad, sikeres nő példáját mutathatja fel – és a haladó iszlám világ asszonyai akár követhetik is ezt a modellt. Ez pedig a konzervatív/ retrográd iszlám irányzatok szemében bűn.

– Beszéljünk a technikáról. Mi a sikeres-hiteles összeesküvés-elmélet receptje?

– Először is rendkívüli eseményekre van szükség: természeti katasztrófára, celebek váratlan halála és így tovább. A második követelmény a már említett információhiány, ami megtermékenyíti a konteókat. Fontos egy bűnbak, legyen szó titkos társaságról (például szabadkőművesekről), zsidókról, nagyhatalmakról. Ha ezt a három ös?- szetevőt a megfelelő arányban vegyítjük, akkor össze is állt egy konteó – feltéve, ha olyan témát találtunk, amit sokáig napirenden lehet tartani.

– Annak nincs döntő szerepe, hogy milyen csatornákon terjed a tézis – például a közösségi média nem hozta el a konteók aranykorát?

– Csak a terjedési sebességet pörgették fel a különböző netes platformok, hisz összeesküvéselméletek évezredek óta léteznek. Elég Néróra és a felgyújtott Rómára, a templomosok körül keringő legendákra gondolni, vagy épp Lenin szerepére az októberi forradalomban.

– Mármint arra, hogy egyes források szerint a német titkosrendőrség menedzselte és finanszírozta Vlagyimir Iljicset?

– Bizony. Azaz nem kell információs szupersztráda egy konteóhoz.

– És mennyit nyom a latban az időbeli közelség-távolság?

– Nem sokat. A nagyközönség számára a friss körúti robbantás persze érdekesebb, mint a Titanic pusztulása, de a profi konteósok az intellektuális kihívást látják az ügyek felgöngyölítésében, így nem az aktualitásra koncentrálnak. Például a Gyatlov-hágó rejtélyéről (kilenc orosz fiatal vérfagyasztó haláláról 1959-ben) szóló írásomhoz több ezer komment gyűlt, míg a Fenyő-gyilkosságot tárgyaló íráshoz ennek töredéke.

– És a jó konteós megelégszik azz al, hogy értő módon kompilál vagy maga is nyomoz?

– Ha teheti, nyomoz. Meghalt Budapesten egy francia lány, Ophélie Bretnacher. Elmentem a kocsmába, ahonnan utolsó útjára indult, és végigmentem az utolsó útvonalán. Érzelmileg jobban megérint, ami „testközelben” van. Gyakran észreveszem, hogy hazai ügyekben a konteósok nyomoznak. Kimennek a helyszínekre, beleszippantanak a levegőbe, és megosztják egymással tudásukat.

– Ez a tudás releváns: köszönt vissza összeesküvés-elméletben olyan titkos tény, amit ön előző életéből biztosan tudott, a konteósok viszont „csak” kisakkozták?

– Igen. Görcsösen odafigyelek – már csak önvédelemből is –, hogy ne használjam fel azokat az információkat, amelyek rendőrként jutottak a tudomásomra. Ám ahogy olvasom a hozzászólásokat mondjuk a Fenyő-gyilkosságról vagy a móri bankrablásról szóló anyag alatt, sokszor végigfut a hátamon a hideg: te Jóisten, én ezt leírtam? De nem írtam. Csak éppen az olvasói józan ész kipótolja a hiányzó részinformációkat.

– Hajlandó jósolni: mi lesz a következő nagy összeesküvés-elmélet?

– A már említett Pharaon-ügy. Minden adott: egy nagyon autentikus forrás titkosszolgálatokról beszél; egy mesésen gazdag ember a főszereplő, aki – bónuszképpen – az iszlám világból jön; klasszikus bűnbakként szerepel Amerika. Most el lehet töprengeni, miképp is eshet meg, hogy a szaúdi üzletembert 25 éve körözi az FBI, ám ennek ellenére 2008- ban közbeszerzési pályázatot nyer, így ő szállíthat üzemanyagot az Afganisztánban szolgáló amerikai seregnek.

– És mit tesz a rendőrség vagy a titkosszolgálat, ha egy konteógyártó betűre pontosan eltalálja a valóságot?

– Az a legjobb, ha a fülük botját sem mozgatják. De megragadom az alkalmat, hogy üzenjem, ha bármelyik blogbejegyzésem kapcsán elbeszélgetne velem valamilyen szolgálat, akkor az erről szóló hír másfél órán belül kikerül a blogomra.

– Kivéve, ha őrizetbe veszik.

– Ma már vannak olyan biztonsági intézkedések, amik ebben az esetben is biztosítják az információ publikálását.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!