Azt eddig is tudni lehetett, hogy az elmúlt két évben kialakított választási rendszert a Fideszre optimalizálták, de a Bajnai Gordon nevével fémjelzett Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány az első, amely részletesen elemzi, hogy mi kell a demokratikus ellenzék győzelméhez. Röviden: csoda. Részletesebben: vissza kell szerezni az egykori balközép támogatókat, megnyerni bizonytalanokat és még a jobboldalról is el kell hódítani szavazókat. Az Átbillenteni, visszaszerezni, meghódítani című elemzés szerint stabil kormányzati többség megszerzéséhez biztosan győzni kell abban a 49 választókerületben, ahol valaha is nyert baloldali jelölt, és legalább 13-at el kell hódítani abból az 57-ből, amelyek történelmileg is jobboldaliak – de ezekből valójában csak 29-ben van erre esély. Összességében csak egy országos lefedettséggel, minden régióban kiegyenlített támogatottsággal bíró pártnak van esélye győzni, hiszen az egyéni mandátumok stabil többségének megszerzése nélkül nem lehet sikert elérni 2014-ben. Bár a Szigetvári Viktor és Vető Balázs által jegyzett tanulmány ebben nem foglal állást, az elemzésből az derül ki, hogy ez valójában csak széles körű ellenzéki összefogással lehetséges, különben egymás elől veszik el a szavazatokat a demokratikus pártok.

A Haza és Haladás tanulmányának egyik legfontosabb megállapítása, hogy a győzelemhez földrajzilag egyenletes támogatottság kell. Ilyen paraméterekkel ma a Jobbik és az LMP bizonyosan nem rendelkezik, az MSZP pedig – miközben Észak-Magyarországon beérte a Fideszt – komoly problémákkal küzd a dunántúli körzetekben. Márpedig a tanulmány szerint éppen itt, a Dunántúlon dőlhet el a következő választás. A dunántúli körzetekben a pártválasztásukban bizonytalan emberek jelentős része kiábrándult Fidesz-szavazó, akik még 2006-ban sem szavaztak a baloldalra. A győzelemhez azonban a baloldalnak meg kell tudnia szólítani ezeket a választókat is. Ehhez azonban „polgáribb karakterű politikai tartalomra” lenne szükség. Egy esetleges ellenzéki együttműködésre mindenesetre a Haza és Haladás tanulmánya szerint három technikai lehetőség kínálkozik: a közös indulás, az úgynevezett koordinált jelöltállítás vagy a választási párt. A tanulmány ugyan nem foglal állást, de világosan kitűnik belőle: az Orbán-kormány leváltására a 106 közös egyéni jelölttel és közös listával induló demokratikus ellenzék lenne képes.

Ez az igazi döntés

A demokratikus erők számára az a leglényegesebb, hogy legkésőbb 2013 elején megszülessen a végleges döntés: együtt vagy külön – mondta lapunknak Szigetvári Viktor, a tanulmány egyik szerzője. A választási elemző szerint, ha a demokratikus pártok hisznek a győzelemben, akkor a választóikra és a választók érdekeire kell tekintettel lenniük.

– Tételezzük fel, hogy én vagyok Mesterházy Attila. „Olvastam a tanulmányt. Mit tanácsolna az MSZP-nek, hogy megnyerhesse a 2014-es választást?”

– Ebben a választási rendszerben olyan jelöltállító tud nyerni, amelynek nemcsak nagy és széles, hanem földrajzilag is kiegyenlített szavazótábora van. A szocialista párt jelenlegi állapotában nem „elég” az önálló győzelemhez. Két megoldás van: az egyik, hogy megpróbálják egyedül megnyerni a szükséges mennyiségű választót. Ehhez vissza kell szerezni a korábban balközépre szavazóikat, meggyőzni bizonytalanokat, „megenni” az LMP szavazótáborát, és néhol a jobboldalról is áthúzni támogatókat. Ehhez részben más politika kell. Vagy ugyanezen kihívásokat szövetségkötéssel oldják meg.

– Ha jól értem, a szocialista párt és az LMP szavazói együtt sem elegendőek a Fidesz legyőzésére, ugyanakkor az eddig is „külön utas” Lehet Más a Politika egyik meghatározó arca, Schiffer András a Haza és Haladás elemzését is úgy értelmezte, hogy nem kell szövetségkötés az induláshoz.

– A felek eddig inkább a szövetségkötés ellen beszéltek vagy nem mondtak semmit. Az LMP-nek azt kell mérlegelnie, hogy megéri-e neki az önállóság azt a maximum 3-5 képviselői helyet, amit a következő parlamentben szerezhetnek. A szocialista párt részéről pedig komoly alkalmazkodást, türelmet igényel ez a helyzet; a szövetség megteremtése kölcsönös változást és kompromisszumot kíván.

– A tanulmány négy lehetőséget sorol fel a demokratikus pártok számára: külön indulás, egy választási párt, koordinált indulás külön országos listákkal, de kerületenként csak egyetlen, valamelyik párt által állított jelölttel, illetve közös indulás, egy közös országos listával és 106 közös egyéni jelölttel. Ön szerint melyik kecsegtet a legjobb eredménnyel?

– Valójában csak két reális lehetőség van: a külön indulás, amely feltételezi, hogy egyetlen párt képes több szavazatot besöpörni, mint a Fidesz, de ennek ugye ma még nem látszanak a jelei, a másik pedig a közös indulás. A koordinált indulás szemben a látszattal nem biztosít függetlenséget, viszont nehezen „tanítható” a választóknak: bár nincs ott az általa kedvelt párt logója , mégis arra az emberre kell szavazni, mert tulajdonképpen így szavaz az általa kedvelt pártra… Kemény dió. A választási pártnak Magyarországon nincs hagyománya, kialakulatlan a politikai szokásjog, bár van előnye is. A közös indulás azonban húsz éve ismert és alkalmazott forma.

– Viszont rengeteg kompromisszumot feltételez.

– Csak a külön indulás nem igényel kompromisszumot. Ez az igazi döntés, nem a szövetség formája. Az új választási rendszer erősebb kényszert teremtett a választások előtti táborválasztásra. Nincs két forduló, nincs töredékszavazat-megosztás. Ha a felek hisznek a győzelemben, és több közös érdekük van, mint ellentétes, akkor a pártoknak nem csak a politikusaikra kell tekintettel lenniük, hanem a választóikra és a választók érdekeire is.

– De addig is lehet külön utakon járni és külön készülni.

– A demokratikus erők számára az a leglényegesebb, hogy legkésőbb 2013. elején megszülessen a végleges döntés: együtt vagy külön. Akár így, akár úgy, utána következik a választók meggyőzése.

(N. Sz.)

 

Miben érdekelt a demokratikus ellenzék?

(Idézet a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány tanulmányából)

- Új, szélesebb választói koalíció kialakításában, amely integrálja a baloldalt és a polgári közép megszerezhető részét. Földrajzilag pedig ismét összeköti Északkelet-Magyarországot, az Észak-Alföldet, a Tiszavölgyét és a modernizációs centrumokat, Közép-Magyarországot és a Dunántúl.

- A Fidesz–KDNP által elhagyott, 2012 nyarán bizonytalan választók megszólításában, aktivitásuk, protest hangulatuk megteremtésében, és olyan szavazók maga mögé állításában, akik még 2006-ban sem szavaztak a balközép pártokra. Felgyorsított politikai forgatókönyvben, a szövetségi dilemmák és az ebből következő táborképzés, illetve választói betanítás 2013-as elvégzésében, mert minderre a 2014-es rövid, lefojtott kampány nem lesz elegendő.

Mi a kockázat számukra?

- Egy eseteges vereség után széteső szövetség relatíve rosszabb helyzete a külön indulás kockázatmentesebb vereségéhez képest.

- A politikai feladat elvégezhetetlensége, és a szavazók elvesztése az út közben, a politikai felkészületlenség miatti szétesés még 2013-ban.

 

Mesterházy: A legerősebbet kell támogatni

A Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány elemzése megerősítette abban a szocialista pártot, hogy egyedül is meg lehet nyerni a választást – nyilatkozta lapunknak az MSZP elnöke. Mesterházy Attila szerint a tanulmány több szempontból egybevág a párt saját elemzéseivel, amelyek nem csak számokról szólnak, hanem szubjektív szempontokat is tartalmaznak. Például arról is megkérdezték a helyi pártszervezetek vezetőit, hogy kaptak-e az utóbbi időben meghívásokat helyi rendezvényekre – ez egyfajta hangulatfelmérés az MSZP elfogadottságáról. A javulás nem csak ebben és a közvélemény-kutatások eredményén mérhető: a szocialisták elemezték az utóbbi két év időközi választási eredményeit is. „A tapasztalatok azt mutatják, hogy tízből nyolc megkérdezett támogatja az összefogást, de a szavazáskor ez csak pár százalékot hoz. Kísérleteztünk mindenféle indulási móddal – önállóan, független jelölt támogatásával, többpárti közös jelölttel –, és arra jutottunk, hogy az a legeredményesebb, ha szocialista a jelölt, a többi párt pedig őt támogatja. Csak így van valódi húzóereje az összefogásnak” – magyarázta a pártelnök.

Mesterházy Attila hangsúlyozta: mindezzel együtt az MSZP összefogáspárti, de egyrészt nem (csak) rajtuk múlik, másrészt nem lehet összezavarni a választókat; ha csak a szövetségkötést szajkóznák, és aztán az mégsem jönne létre, azzal szavazókat veszíthetnének. Összefogni ugyanakkor nem csak pártokkal lehet: az MSZP civil szervezetekkel, szakszervezetekkel megyei és városi szinten is keresi az együttműködés lehetőségét. Regionálisan is erősítik a párt támogatottságát: január óta építkeznek Kelet-Magyarországon; kihelyezett frakcióüléseket, lakossági fórumokat tartottak, szórólapoztak, és a helyi problémákra szabott programokkal is készülnek. Hamarosan Nyugat-Magyarországon is elkezdik a hasonló jellegű munkát. Ősztől a pártvezetés végiglátogatja mind a 106 egyéni választókerületet. Mesterházy szerint a tanulmány is visszaigazolta a regionális építkezés fontosságát.

Felvetésünkre, hogy az önálló győzelemhez szükség van új szavazók megszólítására, ahhoz pedig nem feltétlenül elegendő a szó szűkebb értelmében vett baloldaliság, a pártelnök azt válaszolta: az MSZP eddig erősítette a baloldali karakterét, hiszen potenciálisan 1,8 millió baloldali értékrendű szavazó van. (Ha az előzetes regisztrációt bevezeti a Fidesz, 1,5-1,8 millió szavazó elegendő lehet a kétharmados többség megszerzéséhez.) „Az új szavazók megnyerése nem egyszerű, hiszen teljesen más típusú és tartalmú üzenettel lehet megszólítani egy kelet-magyarországi lakost, mint egy dunántúlit. Előbbit a munkahelyteremtés, a megélhetés foglalkoztatja, míg utóbbit a modernizáció, a fejlesztéspolitika. Van még tartalék a baloldali értékrendben, és a jövőben már nem csak a »munkát–kenyeret–tisztességes béreket«-háromszögben mozog majd az MSZP kommunikációja. Azonban ahhoz, hogy a liberálisok, a zöldek, és mások felé is nyitni tudjunk, meg kell erősítenünk a bázisunkat: először stabilizálni kell, utána bővíteni” – fogalmazott Mesterházy Attila. A pártelnök beszélt arról is, hogy az emberekben meglévő ellenszenv erősebb lehet a pártszimpátiánál, és ez az átszavazásoknál mindenképpen a szocialistáknak kedvez. „A tét az, hogy Orbán Viktor menjen vagy maradjon. Ha a választó olyan pártra akar szavazni, amelyik biztosan elzavarja a hatalomból a Fideszt, akkor a legerősebb párt mellé teszi az ikszet. Ez pedig az MSZP” – mondta Mesterházy Attila.

 

Miben érdekelt az MSZP?

(Idézet a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány tanulmányából)

- A kormányváltásban betöltött megkerülhetetlen szerepének demonstrálásában, a leváltó hangulat előállításában.

- A legnépszerűbb párt pozíciójának megszerzésében, táborának mennyiségi rehabilitációjában.

- A támogatottság földrajzi szerkezetének kiegyenlítésében, döntő mértékű dunántúli és közép-magyarországi erősödésben, táborának minőségi rehabilitációjában.

- A szövetségkötésre vonatkozó döntésben az irányító szerep megőrzésében.

Mi a kockázat számukra?

- Az egyedül indulás lehetőségének félreismerése, ha annak valójában nem adottak a feltételei – a mennyiségi felzárkózás félrevezető lehet, és a felszínen ellenérdekeltté tehet az összefogásban.

- A biztos, egyedüli második helyezett remélt esélyének demobilizáló hatása, ha nem sikerül egyedül győzelembe vetett hitet kovácsolni.

 

LMP: Köztársasági minimumot fogalmaznak

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezetőhelyettese szerint a majdnem százoldalas tanulmány nem az összefogást szorgalmazza. „Részletes, alapos munka, amelynek különböző olvasatai vannak, de úgy vélem, nem csak az ellenzék összefogásával lehet a jelenlegi kormányt leváltani.” A politikus szerint az LMP-nek olyan hívei is vannak, akik egy, az MSZP-vel történő esetleges együttműködést nem néznének jó szemmel. Karácsony egyetértett a tanulmány szerzőivel abban, hogy jobboldali szavazókat is meg kell nyerni és széles szavazótábort kell létrehozni. Csakhogy az LMP januári kongresszusán elfogadott elvek értelmében az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval nem óhajtanak együttműködni. – Van nézetazonosságunk a 4K!-val, a Millával és a Szolidaritással, de hogy ennél több is van-e, egyelőre nem tudni, még képlékeny – mondta Karácsony Gergely, akinek pártja az általa említett szervezetekkel kezdett közös munkába.

Hogy pontosan mit takar a közös munka, azt a 4K! elnöke, Istvánffy András árulta el lapunknak, aki ugyanakkor a Haza és Haladás tanulmányára nem kívánt reagálni, mondván: neki nem tiszte politológusok munkáját megítélni. – Egy ellenzéki jelöltet szeretnénk a Fidesszel szemben, az összefogás kérdésének pedig tavaszra le kell záródnia – mondta Istvánffy András. Jelenleg az LMP-vel egy úgynevezett köztársasági minimumon dolgoznak, amelyet ősszel hoznak nyilvánosságra. – Reméljük, hogy ezt a régi baloldal is elfogadja majd – tette hozzá, utalván arra, hogy réginek az MSZP-t és a DK-t tekinti, magukat pedig nyilván újnak.

A köztársasági minimum programban részt vevő másik szerveződés, az Egymillióan a magyar sajtószabadságért (Milla) csoport egyik alapítója elmondta: látják a saját felelősségüket is az együttműködés kérdésében és egy olyan harmadik pólust akarnak kialakítani, amely a Fideszből és az MSZP-ből kiábrándultakat tömöríti, valamint a demokratikus elvek és a pluralitás mellett elkötelezett. – Háttértárgyalások zajlanak, jelenleg az összefogás szereplőit keressük – mondta Juhász Péter, s leszögezte: az elmúlt tizenöt év politizálásán akarnak túllépni, ezért a Gyurcsány vezette Demokratikus Koalícióval valószínűleg nem működnének együtt.

Sokkal nyitottabbnak mutatkozott a Szolidaritás társelnöke. – Egyetértek Szigetváriék tanulmányának konklúziójával: a Fideszt csak egy nagyon széles ellenzéki koalícióval lehet leváltani – mondta Székely Sándor. – Az is látszik – hangsúlyozta a társelnök –, hogy nemcsak a baloldali szavazói réteget kell megszólítani az összefogás reményében, hanem konzervatív, liberális értékrendűekkel is erősíteni kell az összefogást. Hozzátette azt is, hogy már látható, hogy az LMP-vel együtt tudnak dolgozni különböző ügyekben, akciókban. Ugyanakkor nem zárkóznak el az MSZP-vel történő együttműködéstől sem.

Nagy kérdés, hogy mit tervez Bajnai Gordon. Amennyiben a volt miniszterelnök visszatér a politikai színtérre, az meg fogja változtatni a helyzetet – hangsúlyozta Székely Sándor. – Idén ősszel sok minden el fog dőlni a magyar belpolitikai életben – fogalmazott a társelnök, aki elmondta, hogy szervezetük közvetítésével egyre több helyen képesek a párbeszédre olyan pártok, mozgalmak helyi vezetői, amelyek országos szintű vezetése még nem hajlandó egy tárgyalóasztalhoz ülni.

 

Miben érdekelt az LMP?

(Idézet a Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány tanulmányából)

- Megerősödve vegye az új választási rendszer és a politikai táborválasztás által egyszerre teremtett akadályokat.

- Nem a szövetségkötés kérdése a döntő, hanem a saját jövőképüknek a közösségi erejükkel és a demokratikus ellenzéki realitásokkal való összehangolása.

Mi a kockázat számukra?

- Képviselőik száma nagy valószínűséggel kisebb lesz az új parlamentben (3-9 fő).

- A választóik idővel a pártelit helyett hozzák meg az alapvető döntéseket, és ebben a választóikat más pártok is nyomás alá helyezhetik.

 

Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke lapunknak azt nyilatkozta: a tanulmány jól mutatja, hogy a Fidesz antidemokratikussá írta át a választási rendszert és sokkal nehezebb leváltani őket, mint eddig bárkit. „A masszív fideszes tömbbel szemben csak egy demokratikus egység képes felvenni a versenyt, ezért választási összefogásra van szükség. A pártoknak nagy a felelőssége: aki az önös vagy politikai érdekeit, illetve az esetleges antipátiáját előtérbe helyezi, fontosabbnak tartja a demokrácia visszaállításánál, az elutasító az összefogással kapcsolatban” – állítja a politikus. Molnár szerint a DK azokkal fog össze, akik az Orbán-kormányt akarják leváltani, demokratikusak és van társadalmi támogatottságuk.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!