Márciusban lesz 50 éve, hogy rabbivá avatták. Életének nagyobb részét az Amerikai Egyesült Államokban töltötte – reformrabbiként, egyetemi oktatóként, kutatóként. Ugyan itthon nem sikerült hivatalosan elfogadtatnia a Bét Orim Reformzsidó Hitközséget, amelynek ő az alapító rabbija, a tengerentúlon, Berkeleyben vezetett közössége azonban az egyik legnagyobbnak számít. Raj Ferenc örül, hogy nem lett a Dohány utcai zsinagóga főrabbija. Menekültkérdésről, a közömbösség erejéről és a zsidó új évről is beszélgettünk.
„A remény megszállottjai vagyunk” – így kezdi a 74 éves rabbi emeritus. Az új évtől jót vár, de azt mondja, ezért tenni is kell. Például találjuk meg egymást, és először a szűkebb környezetünkben változtassunk. Minderre „tudományos” magyarázatot is ad: az év héberül sánáh, amit kapcsolatba lehet hozni a három mássalhangzós igegyökkel, amelynek három jelentése is lehet: ismételni, tanulni és változni. „Merni és tudni kell változtatni, nem szabad elhagyni a gyermeki lelkesedést.”
Raj Ferenc igyekszik ennek megfelelni. Amikor 1972-ben, 29 évesen választania kellett, hogy itt marad és feladja, amit szeret csinálni, az ifjúság nevelését, vagy börtönbe kerül, akkor egy harmadik, bibói megoldást talált: két kisgyerekével és feleségével elhagyta Magyarországot. Meséli, az utolsó csepp az volt, amikor kislányát a homokozóban „lezsidózták”. Izraelbe akartak menni, mégis Amerikában telepedtek le, a jugoszláv hitközség elnöke segítette őket.
„Régóta ismert engem, de azt mondta, nem tud segíteni, mert túl ismert vagyok a hatóságok előtt is, és nagy a lebukás veszélye. Én meg erre azt válaszoltam, hogy addig ülök itt a 4 éves lányommal és a majdnem 3 éves fiammal, amíg nem juttat minket biztonságos helyre.” Így kerültek előbb Triesztbe, majd Rómába, ahol 3 hónapot töltöttek, az amerikai HIAS (Hebrew Immigrant Aid Society) segítette a családot (amely szervezet a jelenlegi menekültválságban is aktívan segíti a rászorulókat). Viszont progresszív rabbiként nem kaphatott volna Izraelben munkát, így Brooklynban, ismerősöknél kötöttek ki, ahol Ferenc egy idős rabbi segítője lett.
Raj Ferenc ugyan Izraelbe készült, de túlságosan amerikaivá vált. Úgy véli, mindig is amerikai volt, azaz az elfogadás, a szabadság és a különböző vallások közti jó kapcsolat a legfontosabb számára. „Nagy forradalmár voltam 1956-ban, 14 évesen, modern hébert is tanítottam, ez sem tetszett sokaknak.
Felnőttként a Népszínház utca és a Köztársaság tér sarkán lévő házban laktunk, zsidó klubot szerveztem és több szomszédnak segítettem kijutni Nyugatra” – árnyalja a képet. Egyébként Scheiber Sándort tartja legfőbb tanárának, s büszke arra, hogy szinte egyedüliként kapott a professzortól kitűnőt a Rabbiképzőben. Majd elvégezte az ELTE perzsa szakát, ahova Chrudinák Alajos ajánlotta be: „Chrudinák akkor még más szellemiségű volt” – teszi hozzá gyorsan.
Barátainak többsége vallásos keresztény volt, több közülük később KDNP-s képviselő lett. De állítja: egy rabbinak mindig vannak politikai barátai. Emigrálása után évekig nem tudott hazajönni, még az édesapja, édesanyja temetésére sem, mert letartóztatták volna itthon. New York állam jelenlegi szenátorával, Chuck Charles Schumerrel segédrabbi kora óta jóban volt, ő segített, így kilencévi távollét után Budapestre tudott jönni 1983-ban és 1984-ben. Itthon nem érezte jól magát, zavarta a kommunista légkör, látta, hogy követik, hogy megfigyelik. Később, amikor 2000-ben megint jött, már élvezte a szabadságot.
Mindenki jövevény
„Menekült vagyok: anyám szülei Lengyelországból szintén menekültek. Elállt a szavam, amikor hallottam, hogy a magyar keresztény egyházi vezetők ennyire menekültellenesek és a szavazáson a nemre buzdítják a híveket” – mondja Raj Ferenc. A legtöbbször ismételt figyelmeztetés a Bibliában az, hogy az idegennel jól bánjál. Állítólag 36-szor található erre utalás a Tórában. „Szeressétek a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom országában. Nem tudom megérteni a katolikus barátaimat, akiknek a pápájuk példát mutatva próbálta az egész kereszténységet irgalmassá tenni, de sajnos nem hallgatnak rá” – mondja, utalva arra, hogy a zsidó vallási vezetők sem gondolkoznak egységesen a menekültkérdésről, sem a vasárnapi szavazásról. Azt mondja, az új év után, Jom Kipurkor a világon minden zsidó közösségben olvasnak egy bibliai szöveget Ézsaiás könyvéből, amiben ez áll: nemde, hogy megszeged az éhezőnek kenyeredet és bujdosó szegényeket beviszel a házba; midőn mezítelent látsz, betakarod.
„Hogyan tudják ezt imádkozni, ha közben a »nem« szavazatra buzdítanak? Kétszázezer magyar, köztük 20 ezer zsidó elmenekült innen ’56-ban. Ők mind menekültek voltak” – véli a reformrabbi, aki nem csak szavaival támogatja a menekülteket: tavaly nyáron élelmiszert vitt a Keleti pályaudvaron lévő menedékkérőknek. Szerinte ugyanazok a szimptómák megvannak a zsidóságon belül is, mint az országban: az egymásra mutogatás, a bűnbakkeresés.
„Nagy hiba az állandó marakodás. Azt kellene keresni, mi köt össze bennünket, nem azt, ami elválaszt. A közömbösség pedig nagy bűn. Ahogy Elie Wiesel is mondta, a szeretet ellentéte nem a gyűlölet, hanem a közömbösség” – teszi hozzá.
Európaiak közt egy amerikai
A magyar állam nem ismeri el hivatalosan az itthon 2006-ban alapított Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget.
„Megszállottan kutatom: hogy lehet az, hogy a reformzsidóság, ami Magyarország első elfogadott irányzata volt, Kossuth is elfogadta, a világon a legerősebb, több mint 2 millió tagja van, itthon mégsem számít törvényes egyháznak?” – teszi fel a kérdést Raj Ferenc, aki állítja: mindenkivel beszélt a Bét Orim ügyében. Röpködnek a nagy nevek: Semjén, Lázár, Martonyi, Fónagy, Medgyessy. Néhány éve az összes amerikai zsidó irányzatot (reform, konzervatív, ortodox, chabad) magába foglaló harminctagú rabbiküldöttség eljött Magyarországra és próbálta meggyőzni a vezetőket, hogy fogadják el a reformzsidóságot. Nem jártak sikerrel. „Pedig megfelelünk minden szükséges elvárásnak. Lehet, hogy túl liberálisak vagyunk, és ez a baj” – találgat a rabbi.
A helyzetre utalva egy volt tanárát, Richtmann Mózes professzort idézi: ami itt van, az nem egyház-, hanem fegyházpolitika.
A Bét Orim jelentése fények háza. „Lehetne női rabbink is” – kacsint rám, és azt firtatja, lenne-e kedvem hozzá. Szerinte jó rabbi lennék, mert jól tudok figyelni. Raj Ferenc jól „egyensúlyozik”: mióta emeritus rabbi lett, a tavaszt és az őszt Magyarországon tölti, a nyarat és a telet Amerikában. Ott beszélget a tanítványaival, a kutatókkal, s jut ideje a családjára. Itt építi a közösségét, beszélgetéseket szervez, előadásokat tart. Kettős állampolgár, de már Amerikában érzi magát otthon. Lánya Izraelben él, szociális szférában dolgozik, négy gyereke van, egyikük az izraeli kerekes székes kosárlabda-válogatott tagja. Fia egy amerikai reklámcég tulajdonosa, neki egy gyermeke van. Fontosnak tartja, hogy lányának keresztneve Harsányi Zimra írónőtől származik, ám mivel ez nem volt hivatalos név, Lőrincze Lajostól kellett engedélyt kérni. „A Zimra olyan, mint az Irma, ez elegendő érv volt.” Raj Ferenc az egyetlen rabbi Amerikában, aki magyar szombatokat is tart. Róla és feleségéről van elnevezve a berkeleyi zsinagógájának könyvtára. Ez is mutatja: nagy becsben tartják.
Csak azért sajnálja, hogy nincs semmilyen magyar kitüntetése, mert nem tud mit visszaadni. Amikor szóltak neki, hogy lehet, hogy valamilyen keresztet kapna, azt mondta, hogy nézne ki egy rabbi egy kereszttel” – meséli mosolyogva.
Vasárnap este kezdődik a zsidó vallás 5777. éve. Az újév, a Ros Hásáná kétnapos ünnep, amelyen megújítják az Örökkévalóval kötött szövetséget. Ennek betetőzése az Engesztelő nap, a Jom Kipur (idén október 11. és 12.), a 25 órás böjt ideje, ami után tiszta lappal indulnak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!