Jó későn vitték el csalás gyanújával a Quaestor-vezért: titkára Polt Péter lányával járt.
- Új ellenségképpel terel Orbán Viktor, így fed rá a „bennfentesség” vádjára.
- Szocialista botrány kontra Simicska bosszúja.
Orbán Viktor miniszterei vagy ostobábbak, mint az átlagpolgár, vagy nem olvasnak újságot. A miniszterelnök szerint ugyanis „másról sem szól a magyar sajtó, mint hogy brókercégnél pénzt tartani nagyon kockázatos”. Orbán ennyivel el is intézte pénteki rádióinterjújában, hogy a Quaestor bedőlésének „kisember kárvallottjait” senki sem figyelmeztette, hogy veszélyben a pénzük.
Aztán a miniszterelnök rögvest két új toposzt kezdett építeni.Az első a brókerellenesség, ennek lényege, hogy e pénzügyi szakemberek azért élnek luxusban, mert ellopják mások pénzét. A másik új elem az állami pénzügyek további központosítása – igaz, ez Orbán szájából úgy hangzott: hiányzik egy olyan modern kincstári rendszer, ami biztosítaná a közpénzek „parkoltatását”.
Nem véletlen, hogy a kormányfő olyan gyorsan igyekszik túllendülni a brókerbotrányon, egyik értelmezés rosszabb rá nézve, mint a másik. Vajon a kormány saját befektetéseit sunyin kimentve, sorsukra hagyta a kisbefektetőket? Esetleg bumfordi öntudatlansággal döntötte halomra a hazai brókercégeket, önmegvalósító próféciaként kiváltva a rettegett dominóhatást, mit sem törődve azzal, hogy a lehulló téglák megtakarításaikkal együtt temetik maguk alá a kisembereket? Mai ismereteink alapján mindkét lehetőség sanszos.
Egy gyors visszatekintés. Az első hírek arról szóltak: a Quaestor március 9-én menekült csődvédelembe. Később kiderült, hogy valójában csak később, azaz aki rendelkezett bennfentes információkkal, menthette a vagyonát. Már csak azért is, mert a késedelmesen benyújtott papírt formai hiba miatt visszadobta a bíróság, ennek a „csúszásnak” köszönhetően emelkedhetett a Quaestor vezérigazgatói székébe Orgován Béla egykori közmunkás, aki gyilkossági kísérletért is ült. Orgován a Fidesz felső köreihez kapcsolható, s a győri futballcsapatban is tulajdonos, a Szijjártó Péterrel jó kapcsolatot ápoló Tarsoly Csabát váltotta pár napra a Quaestor élén, és ki tudja, mi mindent írattak vele alá vezérigazgatóként.
A fő kérdés az, hogy a pénzüket mentő bennfentesek miképp jutottak érdemi információkhoz. Egy március 4-i háttérbeszélgetésen a kormánypárti frakció egyik erős embere – a pletykák szerint maga Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter – elkottyantotta újságíróknak, hogy a Buda-Cash után a Quaestor is bedőlhet (többek közt). Március 5-én Orbán utasította a tárcákat, hogy a brókercégeknél lévő „befektetéseiket” számolják fel. Amennyiben a külügy háttérintézményei e napon valóban felszámolták a befektetéseiket, akkor a T+2 szabály (az értékpapírok eladásakor a pénz a tárgynapot követően 2 nap késéssel jelenik meg a számlán) alapján, lévén március 7–8. hétvége volt, valóban 9-én juthattak a pénzükhöz. Állítólag kissé meglepődtek, hogy nem értékpapírokat kaptak vissza, hanem azok ellenértékét, vagyis 3,8 milliárd forintnyi készpénzt. Így nem kizárható, épp a külügy döntötte csődbe a Quaestort azzal, hogy hirtelen kivette „megtakarításait”.
És az sem zárható ki, hogy kormányzati források szivárogtattak a Quaestorról. A helyzet pikantériája, hogy Tarsoly épp azzal biztatta március 8-án üzlettársait, miszerint Szijjártó közbenjárásával juttatja el segélykérő levelét Orbánhoz. Orbán pénteken el is ismerte, hogy kapott levelet Tarsolytól, állítólag azt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek továbbította intézkedésre.
A másik kérdés az, hogy a külügy alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház a fölös pénzét miért nem a Magyar Államkincstárban parkoltatta, biztonságos s mostanában extra bónuszokat fizető magyar állampapírban? Ha pedig mindenáron tőzsdézni akart, akkor figyelmét miképpen kerülhette el, hogy a Quaestor kötelezettségei megközelítették a 100 milliárdot, az éves nyeresége alig 60-70 millió forintot tett ki. A kisbefektetőket talán el lehet szédíteni a reklámokkal és hozamígéretekkel, de a külgazdasági szakembereknek látniuk kellett a cég nyilvános mérlegéből, hogy az bukásra van ítélve. Így felmerül a gyanú, hogy állami pénzzel segélyeztek egy piaci vesztest, a miniszter barátját.
Persze nem ez az egyetlen izgalmas személyi szál: Tarsoly jobbkeze (titkára), Mikuska Zoltán a Miniszterelnökségről igazolt át a Quaestorhoz, és ráadásképpen Polt Péter legfőbb ügyész nagyobbik lányával jár. Mindenesetre Tarsolyt csak csütörtökön vették őrizetbe és gyanúsították meg, azaz éppen elég ideje volt rendezni ügyeit. Sajtóinformációk szerint kimentette vagyonát, illetve budai villáját már egy svájci cég tulajdonolja.
Nem csoda, hogy ilyen körülállások mellett dübörögnek az összeesküvés-elméletek. A Fidesz rutinból szocialista brókerbotránnyá akarja átmázolni a Quaestor-ügyet, kevés sikerrel. (A baloldali ellenzék egyébként ellenlépésként a parlament feloszlatását kezdeményezi, így akarván megszabadulni a Quaestor 20 ezer kisbefektetőjét romlásba döntő Orbántól.) A másik jobboldali konteó pedig épp az ellenkezőjéről szól, eszerint az Orbánt „gyömöszölő” Simicska Lajos borította a Quaestor-ügyet.
Ám az egészben a legriasztóbb talán a miniszterelnök hozzáállása. Ha a kormányfő jóhiszeműen járt el, s valóban nem tudott a Quaestor belső problémáiról, amikor a minisztériumokat befektetéseik felszámolására utasította, akkor az elszigetelt Buda-Cash-botrányt alaposan túlértékelve, maga indította el a dominóeffektust. Amennyiben tudatában volt a Quaestor csőd közeli helyzetének, akkor pedig visszaélt egy bennfentes információval: mentette a kormány pénzét, mit sem törődve a 20 ezer Quaestor-ügyfél sorsával. A vizsgálatokhoz a jogszabályi háttér adott, csak a jogalkalmazásra lenne szükség.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!