Tartósan fáradt, kimerült, kedvetlen, letargikus, lelki eredetű testi panaszoktól szenved a pedagógusok kétharmada – írta a Tanulásmódszertan. hu egy most publikált kutatásra alapozva. Pedig százhetvenezren éppen nekikezdtek az idei tanévnek. Magatartásuk kihathat diákjaik fejlődésére is. Egymillió 300 ezer gyerekről van szó.
Hazánkban a tanárok kiégésének legfőbb oka a még az átlagos jövedelemszinthez képest is alacsonynak számító pedagógusfizetés. Emellett fontos szerepet játszik lelkiállapotukban a létbizonytalanság is: mivel Magyarországon egyre kevesebb gyerek születik, várhatóan hamarosan sokkal kevesebb iskolára, s így pedagógusra lesz szükség. A szakportálon található írás arra is figyelmeztet: a diákok viselkedéskultúrája, neveltségi szintje az utóbbi néhány évben drámaian zuhan. Rengeteg a gyermekeit egyedül nevelő, a mindennapi munkában túlhajtott, fáradt szülő, aki a gyereknevelés felelősségét legszívesebben a tanárokra hárítaná – ez sem könnyíti meg a pedagógusok dolgát. Egyre több a speciális pedagógiát igénylő, tanulási nehézséggel küzdő, vagy szociálisan hátrányos helyzetű, valamint a nehezen kezelhető gyerek. A „normál” pedagógusok túlnyomó többsége nem tanulta meg, mert nem tanítják a főiskolákon, hogyan kell tanítani, fejleszteni, segíteni vagy éppen fegyelmezni ezeket a gyerekeket. Ehhez még hozzájön a kollégák közti feszültség, féltékenység, rivalizálás, ami a válság és a közelgő leépítések rémének tükrében még stresszesebbé teszi a tanárokat, ráadásul az állandóan változó tantervek, átszervezések, összevonások is erodálják a biztonságérzetet. A kihívásokra nem kellőképpen felkészített pedagógusok pedig hamar kiégnek, és aki nem tud helyrerázódni, átlagosan 3-5 év elteltével búcsút int a pályának.
„Sok pedagógus egyszerűen túl nagynak érzi a terheket, a feszültség átszüremlik a családi kapcsolataikba is. Mivel nem tudják kibeszélni a gondjaikat, egyesek rákapnak a nyugtatókra, altatókra, alkoholra. Elterjedt a tantestületekben a tehetetlenség érzése és megjelennek a mindennapos és tartós frusztráció következményei: a pszichoszomatikus tünetek (magas vérnyomás, emelkedett pulzus-, légzésszám, remegés, fekélybetegségek, fejfájás stb.). Az indulataikat nem tudják megfelelően levezetni, ami alvászavart, pszichés tüneteket, szorongást, depressziót okozhat” – olvasható a tanulmányban. Sajnos hazánkban (a legtöbb uniós országgal ellentétben) semmilyen intézményes segítség nincs a pedagógusok kiégésének kezeléséhez, megoldásához. Pedig mindenkinek, aki intenzíven foglalkozik emberekkel, főként a legfontosabb korban lévő gyerekekkel, szüksége van arra, hogy a lelki egészségét karban tartsa, és ehhez időnként szakszerű segítséget kell kapnia. E nélkül ugyanis csak a fásultság és kiábrándulás marad. Azt pedig senki se szeretné, ha a gyermeke egy olyan tanár kezei alatt tanulna, aki ilyen komoly lelki problémákkal hadakozik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
