Már a génjeinkben eldől, hogy korán vagy későn kelők leszünk-e.
- A társadalom azokat jutalmazza, akik a nappal kelnek és fekszenek.
- Kezdődik az iskola – ám nem mindenhol olyan korán, mint Magyarországon.
Gyerekkorunktól kezdve számtalanszor halljuk a bölcsességet, hogy ki korán kel, aranyat lel. Pedig egyre több kutatás bizonyítja: a későn fekvés, későn kelés nem jellemhiba – ahogyan az ellenkezője sem feltétlenül erény. Sokkal inkább genetikai törvényszerűség. Ám jelen állás szerint a társadalmak jobban honorálják a korán kelést.
Már a szakzsargonban is előszeretettel nevezik pacsirtáknak azokat az embereket, akik reggel játszi könnyedséggel pattannak ki az ágyból, az első perctől aktívak; a kora délutáni órákra pedig el is végzik napi teendőik nagy részét. Persze ennek is megvannak a hátrányai: a pacsirták este már csak vegetálnak, a bulikban, baráti összejöveteleken az órájukat nézik, mikor lehetne feltűnés nélkül lelépni, a késő este kezdődő filmeken pedig elalszanak. A bagolynak is nevezett későn fekvők viszont ilyenkor élnek igazán. Legyen szó határidős feladatról, testedzésről vagy házimunkáról: akár este kilenckor is nekiállnak – cserébe kín és szenvedés minden délelőtt.
Évszakok és napszakok
Egy a Nature Communications folyóiratban év elején publikált kutatás szerint a tudósok 15 olyan genetikai variánst találtak, amely az ember napi biológiai óráját befolyásolja. A kutatás bizonyította, amit korábban a gyümölcslegyeken is kimutattak már: a születésünk előtt eldől, hogy a nap melyik szakaszában leszünk a legaktívabbak.
A tudósok 90 ezer embertől vettek DNS-mintát, és mindegyiküket megkérdezték, hogy a nap melyik szakában aktívabbak. Kiderült az is, hogy a nők jóval nagyobb arányban pacsirták, mint a férfiak. Mindez a kor előrehaladtával is változik, ugyanis a 60 év felettiek sokkal nagyobb arányban aktívak a reggeli órákban, mint a 30 alatti fiatalok – ez életmódjukból is adódik. Az is kiderült, hogy az ősszel és télen születettek között kétszer annyi a pacsirta, mint a bagoly; a későn kelők és fekvők főleg nyáron és tavasszal születnek – ám mindez sokkal inkább igaz a férfiakra. Egy másik elmélet a születés időpontjával hozza összefüggésbe, hogy ki mikor aktívabb. Eszerint az éjszaka született csecsemők baglyokká, a nappal születettek inkább pacsirtákká válnak.
Bármelyik elmélet legyen is igaz (a kettő nem zárja ki egymást), a tudósok a születéskori fényviszonyokkal hozzák összefüggésbe a napi rutin későbbi alakulását; ahogyan azt is tudjuk már, hogy a népességnek mintegy negyven százaléka „el van csúszva” az iskolák és munkahelyek által diktált napirendhez képest.
A világ azonban úgy rendezkedett be, hogy azok érezhetik benne a legjobban magukat, akik este 10-11 és reggel 6-7 között alszanak. Ők élnek együtt igazán a természetes környezetükkel: jórészt akkor vannak ébren, amikor világos van.
Feladathoz igazított ébresztő
Egyre több tudományos kutatás eredménye bizonyítja, hogy a modern társadalmak nagy hibát követnek el, amikor az emberek szűk többségének napi ritmusához igazítják az intézményrendszerüket a bölcsődétől a munkahelyek nagy részéig. Ám nem véletlen, hogy így alakult: néhány száz éve, az elektromosság feltalálása előtt a népesség kis részének voltak gyertyafényes feladatai. Leginkább az volt magától értetődő, hogy addig kell elvégezni a munkát, amíg világos van. A nyári mezőgazdasági munkák nagy részéhez ma is korán kell kelni, mert ki akar például a hőségben aratni.
Ehhez a napi rutinhoz alkalmazkodott az iskolarendszer is, mígnem szépenlassan kialakult a reggel 8-tól délután 4-5-ig tartó napi munkaidő, amelyben az emberek jelentős része dolgozik. Ugyanakkor ez a rendszer kisgyerek koruktól bünteti a baglyokat, azokat, akik nem képesek elaludni „időben”, reggel úgy kell őket kirugdosni az ágyból – a legnagyobb problémát pedig az jelenti, hogy a hagyományos munkahelyeken már akkor is „teljesíteniük kell”, amikor még „nem működnek üzemi hőmérsékleten”.
Ez utóbbit érthetjük szó szerint is, hiszen a pacsirták testhőmérséklete reggel magasabb, jobban „pörögnek”, így jobb teljesítményt nyújtanak. A baglyok folyamatos alváshiányban szenvednek, ami rontja a teljesítményüket, hosszú távon pedig egészségügyi problémákhoz is vezethet a korán kelésük. Több kávét és energiaitalt isznak, hogy felpörgessék magukat, a folyamatos diszkomfortérzés miatt többet dohányoznak, hajlamosabbak az elhízásra és a depresszióra is.
Mindezek következtében a szív- és érrendszeri, valamint a cukorbetegség is sokkal jobban fenyegeti őket.
A tudományos kutatások eredményei ma azt mutatják: az egészségügyi statisztikáknak, de a gazdaságnak is jót tenne, ha a baglyoknak nem kellene természetüket megerőszakolva olyan időbeosztáshoz alkalmazkodniuk, amelynek több évtizedes harc árán sem tudnak megfelelni. Ehhez arra lenne szükség, hogy egyre több cég döntsön úgy: rugalmas munkarendben foglalkoztatja alkalmazottait. Ez a lehetőség ma még kevés cégnél adott, hiszen ehhez változtatni kellene működésükön. Így aztán folytatódik a baglyok és a pacsirták évszázados harca az egymáshoz való alkalmazkodással.
Különbözőségek
A rendszeresen sokáig alvók intelligensebbek és többet keresnek, mint a korán kelők – erre a következtetésre jutott Philippe Peigneux kutatócsoportja a liege-i egyetemen. Az eredményt ugyanakkor nem árt fenntartásokkal kezelni, hiszen nem tudhatjuk, hogy a későn kelés ebben az esetben nem inkább okozat-e. Egy másik kutatás szerint a baglyoknak a jobb, a pacsirtáknak pedig a bal agyféltekéjük az aktívabb. Vagyis a korán kelőknek jók a verbális képességeik, és erősebbek a logikus, analitikus gondolkodásban, a későn kelők cserébe kreatívabbak, fogékonyabbak a művészetekre. A pacsirták kiegyensúlyozottabbak és megbízhatóbbak, a baglyok között több a szorongó, és jellemző rájuk a felelőtlenség és a lázadás.
Mikor kezdődjön az iskola?
A magyar iskolákban rendszerint reggel 8 órakor csöngetnek be, vagyis a gyerekeknek 6–7 óra között kell felkelniük, attól függően, milyen közel laknak a sulihoz. Ez a kisebbeknek nem okoz problémát, az alsósok rendszerint korán le tudnak feküdni, a bioritmusuk egyébként is „felkeltené őket” a korai órákban. A tíz-tizenkét éves korúak között azonban más a helyzet: a szervezetükben végbemenő biológiai és hormonális változások miatt már sokkal nehezebben kelnek ki az ágyból. A jelenség mögött, amit a környezet sokszor egyszerűen lustaságnak minősít, az áll, hogy szervezetükben esténként később kezd el termelődni a melatonin nevű hormon, ami az álmosságért felel. Vagyis kamaszkortól kezdve sokkal nehezebbé válik a korai kelés, nem is tudnak olyan jól teljesíteni az első órákon. Az alváshiány miatt nehezen koncentrálnak, a kialvatlanság ráadásul viselkedési zavarokhoz és depresszióhoz is vezethet. A megoldás a későbbi iskolakezdés lenne. Nagy-Britanniában már vannak intézmények, ahol a tanórák csak 9-10 óra körül kezdődnek, Minnesota (az Amerikai Egyesült Államok tagállama) iskoláiban pedig egységesen 8.40- kor kezdődik a tanítás. A rendszer nem okoz nehézséget azoknak a szülőknek sem, akik a munkájuk miatt nem tudják megoldani, hogy a gyerekük később menjen az iskolába: a diákokat reggel 7–8 óra között fogadják, ők az első órákat játékkal, pihenéssel tölthetik.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!