Hazaárulás – ebben a szóban sűríthető össze mindaz, amit az oroszok által finanszírozott és lebonyolított paksi bővítésről tudni lehet. És ez nem túlzás, hiszen három papír is kering ugyanis a rendszerben, ami azt nyomatékosítja: durván veszteséges, Magyarország energiapolitikáját évtizedekre szétziláló vállalkozást erőltet az országra a kormány. A három irat közül az egyik eddig is ismert volt: az Energiaklub azt vizsgálta, vajon állami támogatás nélkül életképes lesz-e Paks II. A többi papírt a PM európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek publikálta. Az egyik az MVM belső jelentése, amiből kiderül: hiába tagadta a kormány, mégis készült a paksi bővítésről hatástanulmány, csak éppen fércmunka.
A másik dokumentumot Jávor „akadémiai körökből származó” tanulmányként prezentálja, mindenesetre az MTA igyekszik ellépni az ügytől, mondván: nincs semmilyen hivatalos tanulmány, a Jávor által idézett szövegek csak azokat a véleményeket rögzítik, melyek az MTA által szervezett „atomerőmű-bővítési” fórumokon hangzottak el.
Az iratok lényege: a belengetett 3700 milliárd forintnál is sokkal többe kerül a beruházás, Pónya József (ő építette Paks I-et kormánybiztosként) szerint akár a kétszeresére is felkúszhatnak az építési költségek. És ez csak az egyik izmos veszteségtétel. A másik az, hogy az új erőmű működésének első tíz évében mintegy évi 230 milliárd, a második tízes ciklusban pedig évi mintegy 150 milliárd adóforinttal kellene megtámogatni a vállalkozást. (Persze ha közben a világpiaci árak 75 százalékkal megugranak, akkor akár nullszaldós is lehet az erőmű.) És ezzel párhuzamosan a Pakson megtermelt áram ára mintegy 30-50 százalékkal lehet magasabb a jelenleginél.
Valószínűleg nem véletlenül. Az MVM belső anyaga szerint ugyanis szakmaiatlan a hatástanulmány, irreleváns, 2009 előtti számokat használt, illetve figyelmen kívül hagyta a zöldenergia előállítási-felhasználási lehetőségeit. Például azt, hogy semmi nem indokolja a sietséget, mert a Nemzetközi Energia Ügynökség előrejelzése szerint 2035-re olyan új technológiák jelennek meg a nukleáris technológiában, amelyekkel hozzávetőlegesen 30 százalékkal csökkenthetőek lesznek egy új erőművel kapcsolatos beruházási és üzemeltetési költségek.
Ráadásul a sietség indokolhatatlan, hiszen Paks II elindítása gyakorlatilag kiszorítja a jelenleg működő erőművet az árampiacról, azaz se gazdaságossági, se foglalkoztatási érvek nem szólnak a beruházás mellett. (Sőt még környezetvédelmiek sem, ugyanis Paks II üzembe helyezése szinte felforralná a Dunát, a víz akár 30 fokra is melegedhetne.)
Ez az üzlet egyedül az oroszoknak jó – no meg egyes hazai érdekcsoportoknak.
Annyi már biztosan látszik, hogy míg az utóbbi években Simicska Lajos érdekköréhez tartozó cégek szorították ki az erőműben dolgozó cégeket, most Simicskát tolják ki Paksról.
