A paksi beruházás még nem került az Oroszország elleni szankciók hatókörébe, de csak azért, mert el sem kezdődött. A kormánynak már az előkészítő fázisban lobbiznia kellene a mentességért. Már az első szankciós körben is felmerült a paksi bővítés esetleg érintettsége, ami ezúttal is kérdéses.
Bár a kormányoldal most is bizonygatja Paks érinthetetlenségét, mondván, a szankciók az orosz állami bankokat büntetik, miközben a beruházás forrását maga az orosz állam biztosítja. Aligha elképzelhető azonban, hogy miközben az EU megtiltja az állampolgároknak, hogy ezer eurós hitelt vegyenek fel orosz bankból, addig a magyar állam felvehet 10 milliárdot az agresszornak tekintett orosz államtól. Nem véletlenül vetítette előre a minap Székely Árpád volt moszkvai nagykövet, hogy jelen állás szerint Paks 2-ből nem lesz semmi.
Az atomerőmű bővítése olyannyira kezdeti fázisban van, hogy egyelőre tesztelni sem tudjuk Brüsszel reakcióját. Miután tényleges hitellehívásra egy éven belül aligha kerülhet sor, abban bízhat a kormány, hogy mire túljut a beruházás a tervezés és előkészítés szakaszán, addigra elsimul az orosz–ukrán konfliktus. És jó B tervnek tűnik, hogy a válság eszkalálódása esetére megpróbálják kivonni a békés célú nukleáris beruházásokat a szankciós célterületről. Más kérdés, hogy meglehetősen esélytelennek látszik a törekvés, hiszen az orosz gazdaság egyik fontos és sikeres exportágazata az atomerőmű- biznisz. Ugyan miért hagynák ezt a dollártermelő forrást érintetlenül az eurokraták, ha mélyül a válság?
A délkelet-ukrajnai válság prolongálása még évekig érdekében állhat Oroszországnak, ha meg akarja tartani tavasszal annektált területét, a Krím félszigetet. A Krím vízellátása és energiaellátása jelenleg Ukrajnától függ, az orosz szárazföldi területtel összeköttetést biztosító kercsi híd építése pedig annak ellenére évekig elhúzódhat, hogy most minden erőforrást a Krímbe összpontosítanak. A Putyin által újabban emlegetett Új-Oroszország lényegében egy orosz korridor a Krímbe. Nos, ennek fényében érdemes felkészülni arra az eshetőségre, hogy az ukrán válságnak a paksi bővítés is könnyen áldozatul eshet.
Répából pálinka?
Csak az almatermelők 10 milliárdos veszteségre számítanak az idén, melynek egy része az orosz agrárexportembargó miatt alakulhat ki. A teljes magyar mezőgazdasági és élelmiszerkivitel 77-80 milliárd forintnyi kiesésre számíthat a moszkvai döntés miatt.
Máshol nagyobb a baj. Az Európai Unió csak az idén több mint 5,3 milliárd euró kárt szenved el az orosz embargó miatt – ha agrárés élelmiszer-ipari termékeinek nem talál új piacot. Ez utóbbi amúgy akár jót is tehet az öreg Európának, mely egyre veszít világpiaci részesedéséből.
Az orosz embargó a nap mint nap képződő termékeknél érezteti elsőként hatását. Ilyen a tej termékköre, nem véletlen, hogy az első nagy támogatási keretet Brüsszel éppen e termékek készítéséhez és tárolásához adta. A vaj és a tejpor ára mégis 10-20 százalékkal esett. Ebből pedig alighanem nagy baj lesz: túltermelési válság várható.
A zöldség- és gyümölcspiacokon főként a lengyelek és a balti államok járnak rosszul, mert ők vitték e legtöbb esetben tárolhatatlan termékeket az orosz piacra. Mert almából még csakcsak lehet pálinkát, befőttet, lekvárt főzni, de kínai kelből vagy répából?
Mi, magyarok, úgy tűnik, a direkt hatást megússzuk úgy 25 milliárdos bevételkieséssel, nagyobb lesz viszont a baj a másodlagos hatás miatt: az EU-ban felhalmozódó termékek olcsón, nagy mennyiségben jelenhetnek meg a magyar boltokban, letörve az árakat, melyek a honi termelőket és élelmiszerelőállítókat érinthetik negatívan. Ennek viszont a vásárlók örülhetnek.
(Munkatársunktól)
Ha hétfő, akkor szankciók
Oroszország nem hagyja megválaszolatlanul az esetleges európai uniós gazdasági szankciókat, amelyekkel az ukrajnai válságban játszott szerepe miatt készülnek megbüntetni – közölte szombaton a moszkvai külügyminisztérium.
A Kelet-Ukrajnában pénteken létrejött tűzszünet ellenére az EU további büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, bár hozzátették: amennyiben Moszkva kivonja csapatait az országból és betartja a pénteki megállapodást, a korábbi szankciókat felfüggesztheti. Az Európai Bizottság javaslata szerint a július végi alapvetően négy pillérre épülő büntető szankciókat terjesztenék ki, vagyis korlátozzák Oroszország hozzáférését az európai tőkepiacokhoz, az úgynevezett kettős felhasználású, katonai, védelmi, rendészeti és polgári célokra is alkalmazható felszerelésekhez, az energiaipar terén egyes olajkitermeléshez szükséges „érzékeny” technológiákhoz, valamint teljes fegyverembargót rendeltek el. (Ennek jegyében Franciaország nem szállítja le a már elkészült Misztral helikopter-anyahajót Oroszországnak.) Emellett tovább bővítenék a beutazási tilalommal és bankszámla-befagyasztással sújtandó természetes és jogi személyek listáját: a büntetőintézkedések érintenék a Donbasz (a Donyec-medence) új vezetőit, a Krím „kormányát”, valamint további orosz döntéshozókat és oligarchákat is. A szankciókról szóló döntést a tagállamok állandó képviselői hétfőn fogadhatják el. Közben az oroszok már „visszavágtak”: teljes embargót vezettek be a marhahús-, a sertéshús-, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, tej és tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából. A szankcióháborúnak tudható be a hús áremelkedése Oroszországban. Az orosz statisztikai hivatal lakossági bejelentések alapján gyűjtött adatai szerint augusztus 15. óta, a vizsgált két hétben a csirkehús átlagosan 23 százalékkal drágult, míg a sertéshús 30, a marhahús pedig 40 százalékkal. Az orosz versenyhatóság vizsgálatot indított annak kiderítésére, hogy indokoltan emeltek-e árat az ország vezető csirkehústermelői azt követően, hogy Oroszország kitiltotta a külföldi szállítókat.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
