A 2005-ben elhunyt egyházfő boldoggá avatásán várhatóan mintegy 2,5 millióan fognak összezsúfolódni a Szent Péter téren és a környező utcákban, rengeteg az afrikai, latin-amerikai, s természetesen a lengyel zarándok.

Idén januárban mondta ki Angelo Amato, a Szentszék Szentté Avatási Kong­regációjának prefektusa: bebizonyosodtak a csodák. Egy francia apáca Parkinson-kórból gyógyult fel, egy 9 éves gdanski kisfiú, aki évek óta csak kerekes székben tudott közlekedni, a pápa Szent Péter-bazilikabeli sírjánál felkelt, s lépegetni kezdett, csontrákjából felgyógyult. Így elhárult minden akadály, hogy az egész világot bejárt, s tisztelt elődjét XVI. Benedek pápa boldoggá nyilvánítsa. Az avatási ceremóniát holnap Budapesten, a Szent István téren kivetítőkön fogják közvetíteni reggel 9-től, s az ünnepi együttlétet szentmise zárja, amelyet Erdő Péter bíboros tart. A magyarországi lengyelek – az Országos Lengyel Kisebbségi Önkormányzat is megemlékezik II. János Pálról, aki 1920-ban született Karol Wojtyłaként a Krakkó melletti Wadovicében, s akit – „külföldiként”, azaz nem olaszként 1532 óta először pápává választottak. Egyetlen elődje VI. Hadrán volt – hollandként. A fehér füst Vatikánból 1978. október 16-án szállt fel a sokadik választási forduló után. Az olasz főpapok a mindössze 33 napon át pápáskodó I. János Pál hirtelen halála után nem tudtak egyetértésre jutni. A Vatikánban jól ismert, sok nyelven beszélő, konzervatív, ám mégis éppen az egyetemes egyház továbbéléséért újításokra törekvő, antikommunista lublini katolikus egyetem etika professzorának nevét az osztrák König bíboros „dobta be”. A latin-amerikai, közép-kelet-európai és a katalán pápaválasztók ezúttal valóban főpásztort „csináltak”. II. János Pál kiválóan használta a médiát, papi és emberi méltósággal, emberséggel és humorával megnyerte a hívőket, sőt a nem hívőket is. Ő volt az, aki visszaemlékezve wadovicei gyermekkori kis zsidó barátjára – aki megmenekült a világégésben – krakkói érsekként a helyi zsinagógában szólalt fel sabbatkor. Fiatalon bölcsészetet tanult, kacérkodott a színházművészettel, diákként részt vett az ellenállásban, embereket mentett, majd mégis teológus lett. Diákpasztorációban kiváló volt, hiszen maga is sokat sportolt, főként síelt. Nem városi legenda, hanem igaz: egyszer a lengyel Tátrából átsíelt véletlenül Szlovákiába: nem volt nála semmi papír, a hatóság kérdésére ennyit mondott: „a krakkói érsek vagyok!” Volt nagy csodálkozás, amikor kiderült: valóban az!

Kilenc alkalommal tett hazalátogatása során Auschwitzban és Birkenauban is imádkozott, bocsánatot kérve az egyház nevében a múltért. Másfél száz alkalommal utazott szerte a világba – főként a harmadik világba – hazánkban kétszer járt. Olyan politikusokkal találkozott, mint Gorbacsov, Bush, vagy éppen Castro. Anglikánokkal és buddhistákkal imádkozott, zsidó rabbikat hívott meg, s a Szentföldön, Izraelben a siratófalhoz is ellátogatott. Egyér­tel­műen a keresztény közeledés – az ökumené – támogatója volt, de katolikus vezetéssel. Megbocsátott neki, s többször meglátogatta 1981-es merénylőjét, a török Ali Ağcát is börtönében – a gyilkos merényletet sokan a bolgár titkosszolgálatnak és a Kremlnek tulajdonították, de voltak, akik magát a Vatikánt sejtették mögötte. Emberi jogi szempontokat előtérbe állító humanista volt, ugyanakkor a papi elöregedés ellenére sem kívánt nőket pappá szentelni hagyni, s határozottan ellenezte a cölibátus megszüntetését, a válást, az abortuszt, illetve a születésszabályozást. Írói munkássága egyházjogi, etikai tanulmányokon és köteteken túl a szociális szférát is érintette, ugyanakkor a szépirodalommal is foglalkozott. Misztérium-drámáját, Az aranyműves boltját többször bemutatták: szerzői jogdíját a harmadik világ szegényeinek ajánlotta fel. A női-férfi kapcsolat, a szerelem, a házasság kérdéseit vizsgáló romantikus darabot – Kristóf és Mónika szerepén át – egy protestáns német pszichológusnő, Karin Wolff a mai napig drámajátékban, csoportos családterápiában alkalmazza.

Carter amerikai elnök munkatársa, a külpolitikus – lengyel származású – Brzezinski azt jósolta róla megválasztásakor: „Nagy pápa lesz belőle!” A jóslat bevált.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!