Gyengül a demokrácia, ha a szavazólapon nem a bal felső sarokban van a pecsét, de 5 napig is eltitkolható a választási eredmény – formálódik a választási eljárási törvényjavaslat.
„Az előzetes regisztráció korlátozza a választójogot. Az Alaptörvény szerint alapvető jog korlátozására csak másik alapjog érvényesülése miatt kerülhet sor. Jelen esetben ilyen másik alapjog nincs” – állapítja meg Tóth Zoltán választási szakértő az Élet és Irodalomban (ÉS) megjelent elemzésében. Azóta a fideszes Papcsák Ferenc a választási eljárási törvényjavaslathoz kedden benyújtott, 227 pontos módosítása csak tovább árnyalta a képet. Például érvénytelen lesz a szavazat, ha nem a lap bal felső sarkába kerül a pecsét, vagyis a választási bizottsági tag gyakorlatilag érvényteleníteni tudja bárki voksát. Erre már csak azért is jó lehetőség kínálkozik, mert a héten benyújtott fideszes módosítók megnövelik a szavazókörök számát, és előírják, hogy a szavazatszámláló bizottságba, illetve a helyi választási bizottságba „a pártok két-két tagot delegálhatnak” – eszerint nincs mód egy pártdelegált küldésére. Így felmerül a gyanú, hogy a törvényalkotó a kisebb politikai erők mozgásterét igyekszik beszűkíteni – figyelmeztet a Political Capital. A választójogi törvények előkészítésében aktívan közreműködő Vejkey Imre KDNP-s képviselő nem adott értékelhető magyarázatot az ATV-ben a pecsételés helyének meghatározására. Azt ő is elismerte, hogy ez csak egy technikai kérdés, de szerinte erre a „demokrácia erősítése” miatt van szükség. A feliratkozás szintén a demokrácia kiszélesítése, hiszen ezzel megkímélik azon állampolgárokat a pártok zaklatásától, akik nem akarnak szavazni. Azon LMP-s aggályra, mely szerint az országos lakcímnyilvántartás megszüntetésével akár több helyen is szavazhat valaki, Vejkey azt mondta: az aktív regisztráltakról lesz országos névjegyzék, és abból kiszűrhetik ezeket a próbálkozásokat. Hogy akkor miért akarják eltörölni a lakcímnyilvántartást, arra azt mondta: a választójogi törvény korábbi elfogadásával ezen már „túlhaladtunk”. Arra viszont még senki nem adott elfogadható magyarázatot, hogy a levélben feliratkozásnál miért egyszerűbb, ha a jegyző a választást megelőző évben szeptember 1. és december 31. napja között felkeresi lakcímükön a településen lakókat, és tájékoztatja őket választójoguk gyakorlásának feltételeiről, valamint névjegyzékbe vételük módjáról. A jegyzőknek négy hónap alatt napi szinten több száz, nagyobb település esetében több ezer választót kellene felkeresni – számolta ki a „Morgás joga” blog. A szerző felhívta a figyelmet arra is, hogy a feladat végrehajtásához szükséges a lakcímnyilvántartás – amit meg akarnak szüntetni –, továbbá, hogy nem tudni, mi van akkor, ha a felkeresett állampolgár nincs otthon, és valamiféle „átvételi elismervény” is szükséges lenne. Az ügyfélkapun át regisztrált választók „leválasztásáról” pedig még nem is beszéltünk. Mivel a módosító csomag szerint nem jövő tavasszal, hanem 2013 szeptemberében választják majd meg 9 évre az új Nemzeti Választási Bizottság tagjait, így bebiztosítják, hogy még a 2018-as és a 2022-es választásokat is a fideszes többség által megválasztott testület bonyolítja le.
Az átláthatóság miatt is aggódik Tóth Zoltán, aki az ÉS-ben azt is megjegyzi: a választási eredmények megállapításával kapcsolatos rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, utalás sincs a számítógépes rendszerre, viszont 5 napos közzétételi határidőről szól a javaslat – így tehát a közvélemény előtt akár napokig el lehet titkolni az eredményt. A nemzetközi megfigyelőkre vonatkozóan súlyos korlátozásokat tartalmaz a javaslat (a nemzetközi egyezményekbe ütközően), például a választási iroda vezetője indoklás nélkül bárkit törölhet a megfigyelők közül. Ilyet Tóth csak az EU-n kívüli országokban tapasztalt.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!