Akár el is engedheti Pécset a kormánypárt, ami annyit tesz, hogy az országgyűlési választásokig nem konszolidálja érdemben a várost, be is áldoz két képviselői helyet, hogy aztán az önkormányzati megmérettetésre összpontosítson.

 
VH, 2017. szeptember 9.

Ezt valószínűsíti, hogy Orbán Viktor állítólag egyáltalán nem boldog a pécsi hatalomátvételtől.


Pécsett senki sem az, és semmi sem olyan, mint akinek és amilyennek látszik – nem mindig lehet tudni, ki osztja a lapokat, minden igaz és hihető, de mindennek az ellenkezője is, a baranyai megyeszékhelyen tényleg ketten háromfelé húznak. Épp a csütörtökön tartott rendkívüli közgyűlési ülésen jelentette be hivatalosan a pécsi polgármester, a fideszes Páva Zsolt, hogy a város önkormányzatának működési hiánya csaknem 7,36 milliárd forint (lásd számunkat).

Bő egy hónapja még 5 milliárdról beszélt a város független hírportáljának, a Szabad Pécsnek. Azt is elmondta akkor, hogy a város nincs könnyű helyzetben, de azt megoldhatónak érzi – ehhez szakértők, valójában revizorok segítségét kérte. Azért hívta őket, hogy áttekintsék a pécsi önkormányzat pénzügyi helyzetét, és javaslatot tegyenek egy takarékosabb gazdálkodásra.

Illetve esetlegesen rendszerhibákra is bukkanhatnak, olyanokra, amelyek miatt az önkormányzatok finanszírozási modelljét akár országosan is át kell alakítani, módosítani. Nos, a revizorok jelentése elvileg már elkészült, de egyelőre még nem ismert. Pedig most csütörtökön, a város fizetésképtelenség közeli helyzete miatt hívták össze a rendkívüli ülést. Sőt, még pletyka szintjén sincs semmilyen hír arról, hogy készülne a lex Pécs.


Töppedt ipar

A számokat és a struktúrát ismerő forrásaink szerint talán éppen azért, mert Pécs tényleg speciális helyzetben van. Az iparűzésiadó-bevétele nem csökkent, sőt valamelyest, néhány százmillió forinttal még nőtt is. Csakhogy ezzel párhuzamosan a lakosság jelentősen fogyott, így az egy főre jutó adóbevételek nőttek – ez pedig azt jelenti, hogy többet kell az államnak befizetni az iparűzési adóból. Miközben a baj egyik alapvető oka éppen az, hogy a jelenleg 130-140 ezres Pécs már hosszú ideje kevés iparűzési adót szed be – nagyjából annyit, mint amennyit egy fele akkora magyar város. Ha méretéhez igazodó adóbevétele lenne, akkor sok milliárddal többől gazdálkodhatna a város. Emellett persze tényleg voltak párhuzamosságok, így pazarlás is a rendszerben. Aminek Páva Zsolt gyengekezűsége is oka volt. A város közéletét ismerők szerint ezért tudtak sokan rátelepedni a városi költségvetésre, és szivattyúzhatták ki a pénzt külső tanácsadói, illetve egyéb szerződéseken keresztül (a kapott ellenszolgáltatások nem hoztak hasznot vagy talán nem is volt rájuk szükség).

Mindenesetre a költségvetés megcsapolásának és pazarlásnak most vége lesz, a felesleges kiadásokat levágják, például nem támogatja a pécsi önkormányzat a jövőben a város futballcsapatát, amely jelenleg az NB III-ban vitézkedett, mégis kapott évi 200 milliós dotációt. A városvezetés szerint ugyanis sok kicsi sokra megy, így termelődhetett évek alatt több milliárd forintos hiány.

Annak ellenére, hogy a kormány lenullázta Pécs adósságát 2013 végén. Páva Zoltán ekkor arról beszélt: új korszak kezdődik Pécsett, megszabadult a város a nehéz szocialista örökségtől, gyakorlatilag nincs adóssága, s elindulhat a fejlődés útján. Nem indult el, pontosabban csak féloldalasan.


Páva trónfosztása

És azt a jövőt, ami most vár a városra, a jelek szerint nem Páva Zsolt menedzseli. Már most úgy tartják: Pécset Csizi Péter országgyűlési képviselő (a város korábbi alpolgármestere) vezeti. Illetve nem is ő, hanem rajta keresztül a Fidesz baranyai erős emberének számító Bánki Erik, a parlament gazdasági  
bizottságának elnöke. Tudvalévő ugyanis az, hogy Bánki régi bizalmasa Csizi, aki még mindig hű embere a mohácsi képviselőnek. Habár épp a Szabad Pécsnek cáfolta azt kissé idegesen egy videón Bánki a múlt pénteken, Orbán Viktor pécsi látogatásakor, hogy ez a városszerte beszélt pletyka igaz lenne – szerinte rosszindulatú vagy tudatlan emberek terjesztik ezt.

Az biztos, miszerint Páva Zsolt olyannyira más világot és politikai ízlést képviselt, mint a Bánki–Csizi-vonal, hogy egyre komolyabb viták dúltak köztük a háttérben. És tényleg: Páva mindig egy másik pécsi, vagy másik baranyai fideszes alomhoz tartozott, olyan őspécsi fideszesekkel együtt, mint Mikes Éva volt alpolgármester vagy De Blasio Antonio eszéki magyar főkonzul, volt EP-képviselő.

Ezt a kört szorították partvonalra a jelenlegi nagy emberek, miután Páva Zsolt alul maradt 2006-ban a szocialista jelölttel szemben. Csakhogy Tasnádi Péter 2009-ben váratlanul elhalálozott, így az időközi választásra a Fidesz nem tudott új embert felépíteni, Pávát indították hát harcba. És Páva le is nyomta a szocialista Szili Katalint. Így nem volt kérdés, hogy hiába lóg ki a körből, a 2010-es önkormányzati választáson is ő újrázhat (68 százalékos eredményével meg is szolgálta a bizalmat, míg szocialista riválisa 18 százalékkal szerénykedett). Csakhogy időközben reputációja megkopott, a 2014-es választást csak 39 százalékos aránnyal húzta be, míg a szocialista aspiráns 28 százalékot kapott.


Felelősségterítés

Mindenesetre Csizi Péter erősen bizonygatta, hogy ő és a pécsi polgármester mindig is jóban voltak, most pedig aztán különösen. Oka lehetett ennek. A múlt csütörtökön ugyanis, egy nappal az első magyar egyetem alapításának 650. évfordulója, így a kiemelt pécsi ünnepségre tudvalévően meghívott miniszterelnök érkezése előtt jelentették azt be, hogy Pécsett egy különleges, a pécsi önkormányzat munkáját segítő, döntés-előkészítő és döntéshozó, stratégiai irányító testületet hoztak létre, Páva Zsolt polgármester munkájának (meg)segítésére. E testület elnökének Csizi Pétert választotta meg a pécsi Fidesz, illetve bekerült Pécs másik országgyűlési képviselője, Hoppál Péter is. Magyarán: a három politikust egymáshoz kötötték, és terítették a felelősséget.

A „rendkívüli testület” bejelentésből újabb pécsi közéleti botrány kerekedett, túlzás nélkül jóval nagyobb annál, minthogy Pécsett ismét hatalmas a működési hiány, és az adósságállomány is. A független sajtó, majd az ellenzék is azonnal azt vetette fel, jogi nonszensz az, hogy a demokratikusan megválasztott, a város irányítására felhatalmazást kapott polgármester nyakába úgy tesznek egy irányító testületet, hogy ezt a döntést a pécsi Fidesz gyakorlatilag a saját belügyének tekinti.

Egyértelműnek tűnt, hogy a csőd közeli helyzet miatt gyakorlatilag megbukott polgármester, Páva Zsolt meggyengítéséről, háttérbe szorításáról van szó, gyakorlatilag egy puccsról. Csakhogy épp olyan embereket tettek meg gyámjául, akik állítólag korábban is erős befolyással bírtak a pécsi közügyekre. Beszédes volt az is, hogy a hír bejelentésének másnapján Pécsre érkező Orbán Viktor azt mondta, hogy aki a bajt megcsinálta, az is tegye azt rendbe.


Orbán összevonja szemöldökét

Nem kell tenyerét dörzsölő ellenzéki képviselőnek lenni ahhoz, hogy ezt valaki úgy fordítsa le: Orbán a városvezetést, és a két országgyűlési képviselőt kárhoztatja a helyzetért. Ugyanakkor az érintett politikusok azonnal a szocialistákat emlegették, és az „elmúltnyolcévet”, ami több mint visszás: egyrészt, mint szó volt róla, a kormány átvállalta a város adósságát, másrészt Páva 2009 tavasza óta irányítja Pécset. Az „aki a bajt megcsinálta, az tegye is rendbe” ilyetén értelmezését erősíti, egyes városi pletykák szerint Bánki és Csizi (és az ő embereik) maguk ötölték ki ezt a kétes modellt.

Így akartak ugyanis jó pontot szerezni Orbánnál, hogy valamit fel tudjanak mutatni a „csőd elleni küzdelemben”. Illetve a polgármester félreállítása valójában ínyükre lett volna.

Ezt a verziót hangoztató forrásaink szerint azonban Orbán csöppet sem volt elragadtatva ettől a megoldástól, és az újabb botránytól. És ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem csak Páva veszítette el immáron totálisan a fővárosi és helyi forrásaink szerint a Fidesz-vezérkar bizalmát, de az is lehetséges, hogy Bánki és Csizi, és még talán Hoppál jövője is azon múlik, hogy a következő hónapok mit hoznak majd. Azaz sikerül-e valamilyen, most még nem ismert kommunikációs technikával, esetleg Pécsre irányított nagy befektetéssel kiengesztelni a város feldühödött lakóit. Ráadásul Pécsett a használt holland buszok beszerzése miatti botrány, amely miatt jelenleg is folyamatban van egy holland ügyészségi vizsgálat, illetve a Zsolnay-gyár teljesen balul elsült einstandolása miatt már amúgy is a szőnyeg szélén álltak a város meghatározó fideszes politikusai.

Akiknek sorsát végső soron a politikai haszonszámítás határozza meg. Az egyértelműnek tűnik, hogy Pécs nem juthat Esztergom sorsára, azaz a közszolgáltatások (utcai világítás, szemétszállítás stb.) nem állhatnak le, mert az egyértelműen azt jelentené, hogy a kormányzat lemondhat Pécsről. Az viszont más kérdés, hogy két képviselői mandátum megéri-e, hogy tízmilliárdos összeggel konszolidálják a várost. Úgy, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a két jelölt nyer, ugyanis viszonylag billegő körzetekről van szó. Megeshet, hogy a stratégia úgy alakul, miszerint az országgyűlési választásokat elengedi a kormány, majd utána – a városi közgyűlésben lévő többségére alapozva – polgármestert cserél, és az új emberrel fut rá az önkormányzati megmérettetésre.


AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST A SZABAD PÉCS KÉSZÍTETTE
 

40 milliárd forintnyi adósságot vállalt
át Pécstől a kormány az önkormányzatok konszolidációja során. A Baranya megyei nagyváros az egyik legeladósodottabb település volt.


Pécsre eddig nem a botrányok miatt figyeltek.
Az ország ötödik, egyben a Dunántúl legnagyobb városa, Európa első magyar kulturális fővárosa, az UNESCO első békedíjas városa, a Világörökség városa, évről évre színházi találkozót tart, Pécsett alapították az első magyar egyetemet (ma is az ország egyik legnagyobbja működik ott), s kétségtelenül az ország egyik legszebb városa.


17,5 milliárd
forintról is beszélnek annak kapcsán, hogy mekkora lehet Pécs valós adósságállománya.
A hivatalos verzió sokáig 7,36 milliárd forintot kommunikált. A különbséget forrásaink azzal magyarázzák, hogy a bevallott szám közvetlenül az önkormányzathoz kötődő hiány, míg a nagyobbik tétel magában foglalja az önkormányzati cégek hitelállományát is. (Ugyanis azok is vettek fel különböző kölcsönöket, amiket átmozgatott különféle célokra a városvezetés – csakhogy ezeket a hiteleket kevésbé tudják törleszteni, mivel a rezsicsökkentés kurtította bevételeiket.) És valóban: a városvezetés a csütörtöki közgyűlés után már arról beszélt, hogy a hiány mellett a városnak 5,8 milliárdos hitelállománya van – azaz összesen már 13 milliárd a hivatalos tét is. Nem árt leírni, ez 7500 millió forint, és a hiány nem adósság, amelynek a tőkéhez képest kevesebb az éves kötelezettsége, hanem működési hiány. Azaz ennyi pénzt nem fizetett ki összesen a pécsi önkormányzat különböző cégeknek, intézményeknek, vállalkozóknak, akiktől idén, tavaly vagy még korábban megrendelt szolgáltatásokat, eszközöket, vett ezt-azt, amiket leszállítottak, teljesítettek a cégek, amikről befogadott számlák vannak, csak éppen nincsenek kifizetve.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!