Pelenkázó macsók

Látszólag nem foglalkozik túl sokat a külsejével és a divattal, ugyanakkor ápolt, és legfontosabb tulajdonságának a „férfias” jelzőt tartja, ezért pedig mindent meg is tesz. Nem lehet zavarba hozni a ház körüli munkákkal, és szívesen segít a párjának is, ha szükség van rá. Hugh Jackman vagy Brad Pitt tökéletes példa a jelenségre – tudtuk meg Sabján Johannától, a magyar kiadású Cosmo­poli­tan főszerkesztőjétől.

A magazin olvasói – tipikusan fiatal, modern nők – szerint itthon is egyre népszerűbb ez a férfitípus, mivel a gazdasági válság hatására nagyobb szükség lett az erős, oltalmazó partnerre. A feminin tulajdonságok ezzel szemben egyre inkább nemtetszést váltanak ki: egy kutatásból kiderül, a nők 98%-a kifejezetten gyűlöli, ha a pasija számolgatja a kalóriákat és látványosan átgondolja, mit eszik – magyarázta az újságíró.

Klujber Balázs viselkedéselemző szerint viszont az eltérő férfitípusokat leíró kifejezések nagyrészt csak a média túlzásai. Minden emberben a férfias és a nőies tulajdonságok változó arányú keveréke van jelen; van, aki nagyobb figyelmet fordít az érzelmekre és arra, hogy hogyan éli meg a dolgokat, míg mások számára az eredmények és maga a cselekvés fontos. Ez független a biológiai nemtől és a nemi orientációtól egyaránt, de a társadalmi normák meghatározzák, hogy mit tekintünk egy adott időben és adott helyen férfias vagy nőies viselkedésnek, így ez nagyban függ a divattól.

Itthon leginkább csak a klasszikus férfiszerepek élnek, neveltetésünkből eredendően túl sok sztereotípiával kell megküzdenünk, ez torzítja a családi kapcsolatokat – állítja Erdős Edina, a www.apaportal.hu szerkesztője és tulajdonosa. A honlapot éppen ezért hozták létre, hogy felhívják a férfiak figyelmét arra, hogy a családi életben nekik is részt kell venniük, a gyereknevelés nem csak az anya feladata. Ezzel ért egyet Hadas Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára is. A magyar társadalom különösen konzervatív a klasszikus nemi szerepek tekintetében – mondta –, az Európai Unióban a legutolsó a nők politikai szerepvállalását vizsgálva. Ezen a téren Albániával vagyunk egy szinten, Mon­tenegró, Ukrajna, Örményország vagy Grúzia is megelőz minket a rangsorban.

Az EU-tagországok között a magyar nők végzik a legtöbb házimunkát, de ők is a legelégedettebbek vele, mert a szlovák, bolgár vagy román nők kevesebbet dolgoznak otthon, mégis kifogásolják. A magyar nő viszont nem veri be a szöget a falba, vagy nem cserél kereket, míg francia, spanyol vagy német társa megteszi – a kalapácshasználat az emancipáció egyik fokmérője.

A magyar társadalom jelenleg alkalmatlan lenne arra, hogy elfogadja a skandináv modell egyik alapelemét, azt, hogy a munkahelyeken női kvótákat állítsanak fel, valamint a gyes maximális összegét csak akkor folyósítsák, ha mind a két szülő közel egyforma időt tölt el a kisbabával. Magyarországon a nő a férfiuralom cinkosa – állítja Hadas Miklós. De szerinte egy-két évtizeden belül ki fognak egyenlítődni a munkaerőpiac különböző szegmenseiben ezek az arányok, és vége lesz az üvegplafonelvnek, tehát többé nem lesz semmilyen kimondatlan korlátozás arra nézve, milyen magas pozícióig emelkedhet egy nő.

A változást mutatja az is, hogy egyre több férfi dolgozik úgynevezett nőies munkakörben. Ám még ma is meglepő, ha olyan hivatást választanak, ami a kisgyerekekhez köthető – mondjuk az óvó bácsi – mondja a Cosmopolitan főszerkesztője. Véleménye szerint a fiatal nők mégis abszolút nyitottak és nem bánják, ha a kedvesük nőiesnek tartott szakmát űz, nem ez az elsődleges szempont a párválasztásnál.

Az Óvódapedagógusok Országos Szakmai Egyesülete 68 óvó bácsit tart számon. Kurucz József több mint hat éve dolgozik óvodapedagógusként a tatabányai Ságvári Óvodában. Úgy gondolja, könnyű helyzete volt, mert már a szakmai gyakorlatát is itt végezte, és amikor megkapta a diplomáját, az igazgatónő jelezte, várják szeptembertől. A gyerekekkel is a szülőkkel is jól kijön, semmilyen kellemetlenség nem érte azért, mert férfi. – Nagyon sok a csonka család, és ha nem lenne egy-két óvó vagy tanító bácsi, akkor ezek a gyerekek úgy nőhetnének fel, hogy egészen az általános iskola felső tagozatáig nem találkoznának az életükben meghatározó férfiszerepekkel – mondja.

Frank Róbert pszichológus másfelől nézi a megváltozott szerepeket, amelyek megviselhetik a férfiakat: sokan kevésbé érzik magukat férfinak, ha háztartási munkákat kell végezniük, az önérzetüket pedig nagyon sértheti, ha a nők többet keresnek, miközben általában az anyagi érdek az oka, hogy egyre több férfi marad otthon gyesen és a nő tartja el a családot. Persze sokat számít, milyen családmodellben nő fel az illető, természetes-e, hogy a házimunka és a gyereknevelés mindkét fél dolga vagy sem. Ugyanakkor nem könnyíti meg a helyzetet, hogy az előítéletek szerint a férfiaknak erősnek kell lenniük, nem érheti baj őket, ezért aztán kevésbé is foglalkoznak egészségükkel. Ám lassan ez is változik. 2006 áprilisában alakult a Férfi Egészségőr Klub a férfiak egészségkultúrájának erősítésére, melyhez már több mint 8000-en csatlakoztak, több ezren vettek részt a szakembereik által végzett szűréseken. – Amikor beindult a honlap, kiderült, hogy a férfiak nagyon is érdeklődőek. Kifejezetten kíváncsiak, csak ne kelljen szemtől szembe az orvosok, táplálkozástudorok, edzők elé áll­niuk – magyarázta Örkényi Gabriella főszerkesztő.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!