- Bebukott a kormányzati adatvadászat
- Hiába kozmetikázzák a kiadásokat, nincs érdemi megtérülés
- Komoly mentőgondok lehetnek – megkezdődött a vizes vb

 
A vizes világbajnokság két kabalafigurájának önfeledt mosolyt rögzítettek az arcára. Lehet szó túlárazásról, tré kivitelezésről, ők garantáltan mosolyognak. Legalább ők - Fotó: Illyés Tibor, MTI

Meghátrált a kormány a vizes vb ingyen wifije ügyében, így a technikailag illetékes Antenna Hungária (AH) Zrt. nem köt szerződést azzal az azeri céggel, amelyiknek a wifiszolgáltatása leszívja a hálózatra fellépők kütyüjének számos adatát.

A hivatalos indoklás szerint az AH a nemzetbiztonság jelzése miatt táncolt ki az ügyből, ugyanis a szolgálatok kockázatot látnak az azeri cégben. Ez persze megeshet, a kérdés az, hogy miért a vizes vb nyitánya előtt egy nappal vette komolyan a szolgálatok jelzését a cég. Ugyanis amíg az Index nem írt az „adathalász wifiről”, addig senkit nem zavart a kockázat. A szervezők persze igyekeznek kárt menteni, és közleményükben azt magyarázzák: „a wifi működése során a szolgáltató egyáltalán nem alkalmaz olyan megoldást, amely a felhasználók bármilyen személyes adatát marketingcélokra rögzítené. Ennek megfelelően a wifihálózatra való csatlakozás a felhasználók számára adatvédelmi szempontból biztonságos”. Csakhogy érdemes egy árnyalt nyelvi részletre figyelni, mégpedig arra, hogy a közlemény a „marketingcélra” kifejezést használja.

Az eset kísértetiesen hasonlít a Yandex-ügyre – figyelmeztet Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy a nemzeti konzultáció honlapjába beépítették az orosz cég mérőkódját, ami továbbította a belépők adatait. A „piaci pletykák szerint” a kormánypárt egy olyan adatbázist akart létrehozni, amelyik segítségével fel tudja deríteni az emberek mozgásait a közösségi médiában és a neten, és ez alapján – például kamu profilok segítségével – célzott választási üzeneteket tud küldeni. Hogy a jelenlegi adatleszívás milyen célt szolgált volna, arról csak találgatni lehet – de ezt akarta kideríteni a Nemzetbiztonsági Bizottság, amelyik vizsgálni kívánta volna az azeri céggel való együttműködést.

„Még a látszatát is kerülni kell, hogy egy szövetséges rendszeren kívüli, erősen kérdéses céllal dolgozó céggel szerződik a magyar állam. A minimum az lett volna, ha egy NATO-ország informatikai vállalkozását kérik fel” – magyarázza Molnár Zsolt. Aki azonban kérdéseire nem kap választ a kormány meghátrálása miatt.

A visszavonulást egyébként előre jelezte Lázár János, aki bevallotta, hogy maga sem lát tisztán az ügyben, és mindenkinek azt javasolta: ne használja az ingyenes wifit az, aki kilátogat a vizes vb-re.

Ha az informatikai csapdából ki is tudott ugrani a kormány, a vizes vb számvetése elől már nem tud olyan könnyen elsasszézni. Az alapkérdés nem is az, hogy lehet-e nyereséges a vizes vébé (nem lehet), hanem az, hogy a közszájon forgó számok köszönő viszonyban vannak-e a valósággal? A legutóbbi adatok szerint (Seszták Miklós fejlesztési miniszter szíves közlése) összességében 130,6 milliárd forint lehet a rendezvény teljes költsége.

Az elkészült fejlesztések kapcsán a miniszter kiemelte, hogy abból csaknem 85 milliárd forintnyi akkor is megvalósult volna, ha nem rendezünk világbajnokságot, „így ezek csak közvetve számítanak hozzá az esemény költségeihez”. (Azt nem részletezte, hogy a Batthyány téren épülő műugrótorony vagy a „semmibe vezető gyalogos-kerékpáros híd a Rákospatakon” közvetlen vagy közvetett költség-e. A 444.hu emlékeztet arra is, hogy a legnagyobb beruházást, a Duna Arénát a maga 41,637 milliárdos költségével nem sorolják a közvetlen kiadások közé.) És akkor még nem beszéltünk a versenyre megépült létesítmények jövőbeni működtetéséről – márpedig ez is milliárdos tétel.

A kiadások helyett a politikusok szívesebben beszélnek egy világesemény bevételeiről. A vizes vébé esetében a szervezők 7–10 milliárd forint közvetlen és közelebbről meg nem határozott közvetett bevétellel kalkulálnak. Előbbihez tartoznak a többi között a jegybevételek, turisták és sportolók költései, az utóbbihoz a felpörgő turizmus vagy a szállodákban eltöltött vendégéjszakák.

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint nehéz kiszámolni, milyen valódi gazdasági előnye származik egy országnak egy ekkora rendezvényből.

„A kormány szívesen állítja, hogy a 130 milliárdból 90 nem a vébé közvetlen kiadása, hanem olyan beruházás, amelyet amúgy is megcsinálták volna, mert szükséges. Ha viszont ez így van, akkor az ezzel kapcsolatos bevételek sem vetíthetők a versenyre magára” – mondja Dénes Ferenc, hozzátéve, hogy a politikusok mindenhol a világon a bevételekkel éppúgy szeretnek „maszatolni”, mint a kiadásokkal.

„A közgazdász persze szőrszálhasogató, mert ez a dolga. Én például megkérdezném, hogy ha egy nyíregyházi ember eljön Pestre, a vizes vébére, és itt költ, az bevételnek minősül-e, miközben tudjuk, hogy az ő pénze abban az időben hiányozni fog Nyíregyházáról. 
Közvetett vagy utólagos hatásokról beszélni pedig – közgazdasági szempontból – olyan, mintha én az mondanám a feleségemnek, hogy bár kerestem 100 ezer forintot, de elmentem a haverokkal sörözni, és elúszott az összes pénz, sőt még egy kis adósságba is vertem magam. Viszont közben nagyon jól éreztük magunkat, ami, lássuk be, minden pénzt megér.”

A vizes világbajnokság két kabalafigurájának önfeledt
mosolyt rögzítettek az arcára. Lehet szó túlárazásról, tré
kivitelezésről, ők garantáltan mosolyognak. Legalább ők.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!