Pilz Olivér a Vasárnapi Híreknek: Eddig megmaradtunk a szakpolitika síkján, de úgy látszik, hogy ez kevés

– Mivel készülnek a szombati tüntetésre?

– Összesen hat nagyvárosban tartunk „Bizonyítványosztó tüntetést”, a főváros és Miskolc mellett Békéscsabán, Győrött, Pécsett, Nyíregyházán, Debrecenben és Szegeden. Ezeknek lesznek közös elemei, és az üzenet is közös. Mindenkit várunk, aki nem ért egyet az oktatás nem jobbító szándékú átalakításával, mert sajnos úgy látjuk, hogy a józan ésszel és a szakma tanácsaival szántszándékkal megy szembe a kormány. Én személy szerint a miskolci tüntetésen leszek jelen, hiszen tulajdonképpen innen indult az egész történet, bár sok kis pataknak kellett összeérnie, hogy folyóvá duzzadhasson a tiltakozás. Nekem a helyi közösségben a helyem, hiszen az iskola mindig helyi ügy. Éppen ezért tartjuk tragikusnak a kormány teljes államosítási tervét: a helyi közösségektől elvennék az iskolák fenntartásának lehetőségét.

– Most úgy tűnik, hogy végül minden éppen ellentétesen sült el, mint tervezték. Ebben a helyzetben mit lehet várni még ettől a tüntetéstől?

– Ez a tüntetés azért lehet jelentősebb, mert nem csak hogy több városban zajlik, de tulajdonképpen az első, amely teljesen közös szervezésű. A Tanítanék és a szakszervezetek összefogtak, míg a korábbi akciókat hol az egyik, hol a másik szervezte. Szeretnénk megmutatni, hogy bár itt a tanév vége, mi nem állunk meg és nyáron is figyelünk, mert tudjuk, hogy a kormány kivárásra játszik, és valószínűleg a nyári szünetben, a szabadságolások alatt akarja átnyomni ezeket a törvénymódosításokat.

– Mire számít, milyen lesz a következő tanév?

– Még sokkal borzasztóbb, mint az idei. Ekkor válik majd sokak számára nyilvánvalóvá, hogy mit jelent a teljes államosítás. Eddig is sok iskolában volt gond, most majd még többen lesz. Nem tudom, honnan gondolják, hogy ha a KLIK eddig nem volt képes biztosítani a tárgyi eszközöket vagy a tanárt, most majd az épület fenntartása is menni fog. Eddig azokon a helyeken, ahol az önkormányzat volt a gazda, ripszropsz cselekedtek, ha elkezdett peregni a gyerek fejére a vakolat. Kíváncsian várjuk, hogy ez nagyobb távolságból hogyan fog működni. Elég csak a falusi iskolákra gondolni, eddig a tankerület a szomszéd kisvárosban volt, most sokkal távolabb lesz. Ráadásul a tankerületi felosztás nem igazodik semmilyen közigazgatási rendszerhez, nem fedi sem a megyéket, sem a járásokat. A szakképzésben pedig hatalmas meglepetések várhatók. Lesznek szülők, akik szeptemberben szembesülnek majd vele, hogy mit fog tanulni a gyerekük. A mai napig nincs meg a törvény, ami alapján készülhetnének ezek az iskolák, még tankönyvet sem tudtak rendelni.

– A kormány láthatóan semmit nem értett meg a követeléseikből. Kudarcként értékeli az elmúlt fél évet?

– Kudarc, amennyiben valóban nem sikerült a követeléseinket átnyomni a döntéshozókon. De abban az értelemben siker, hogy végre megszólaltunk mi, pedagógusok, és a társadalom is kinyilvánította a támogatását. Az is siker, hogy az első két hónap hallgatása után szépen lassan végül elismerte a kormány, hogy a problémák igenis léteznek. Minél többen kiállunk a véleményünk mellett, annál hangosabbak leszünk, így talán egy idő után nem lehet szőnyeg alá söpörni a szempontjainkat.

– Márpedig most pont ezt teszik.

– Igaz, a kormány elég fura játékszabályok szerint játssza ezt a játékot. Most is valahogy elkezdett terjedni a hír, hogy elmaradnak a tüntetések. Korábban megpróbálták besározni a mozgalom szereplőit, és még a véleményükért kiálló diákokat sem kímélték. A fair play egyáltalán nincs biztosítva a focipárti kormány oldaláról.

– Mintha éppen a pedagógusok hátráltak volna ki a tiltakozások mögül.

– Az a helyzet, hogy a tanárok nagyon félnek, és ennek éppen az államosítás az oka. Ha egyetlen munkáltató létezik, akkor az országban sehol nem dolgozhatok, ha elbocsátanak.

– Mindenkit kirúgni nem lehet.

– Persze, de a megfélemlítésnek több szintje van. A tankerületi igazgatók mellett ott vannak azok az igazgatók, akik adott esetben a tantestület véleményével szemben lettek kinevezve és lojálisak a rendszerhez, ők nem hagyják, hogy az iskoláikban tiltakozások legyenek. Az évek során sikerült elérni, hogy a pedagógusokban az öncenzúra is beindult, inkább nem is mondanak olyat, ami nem tetszik a vezetőknek. Ez elég elborzasztó.

– Akkor hát nem is olyan megosztott a pedagógustársadalom, mint kívülről látszik?

– Inkább rejtőzködnek, nem szólalnak meg. Ugyanez látszik a pártpreferencia-kutatásokban, a többség inkább meg se mondja, hogy kire akarna szavazni.

– Ha már itt tartunk: sokan gondolják, hogy ebben a formában már elmentek a falig, most a politika színterére kellene lépniük.

– A vége mindennek politika, mert a parlamentben végül a pártok nyomják meg a gombot. Mi eddig megmaradtunk a szakpolitika síkján, de úgy látszik, hogy ez kevés. Szerintem a pártoknak is az a nyári házi feladatuk, hogy dolgozzák ki, ők miképpen alakítanák át, újítanák meg az oktatási rendszert. Fontos lenne, hogy a választópolgárok lássák, ki képviseli leginkább az ő elképzelésüket ezen a téren.

– Önök hajlandóak lennének részt venni ebben a munkában?

– Információkkal bárkit segítünk, de a pártok közeledését nem mindig tudjuk hova tenni. Vajon tényleg úgy gondolkodnak, mint mi, vagy csak a társadalmi támogatottságunkra pályáznak?

– Ön még miben bízik, a kormány egyszer csak jobb belátásra tér?

– Ebben az országban akár ilyesmiben is lehet bízni. Így lett például a vasárnapi boltzárból egyszer csak vasárnapi boltnyitás.

– Milyen munka vár a Tanítanék mozgalomra a nyáron?

– Dolgozni fogunk, de a részletekről még nem nyilatkozhatok, ez lesz az egyik bejelentés a tüntetésen.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!