Titkosszolgálati játszmára hivatkozik Orbán Viktor, Lázár János pedig letartóztatási kényszert ismer be – a kormányfő és a Miniszterelnökség vezetője ugyanazt magyarázza, nevezetesen, miképp üzletelhetett Ghaith Pharaon Magyarországon, miközben az FBI körözi. A szereposztás a szokásos: Orbán „összeesküvés-elméletekkel” tolja el magától a problémát, Lázár pedig elismeri, hogy létezik. Az, hogy a kormány defenzívába szorult, egy októberi vizitnek köszönhető.
Szikár a hír, Pintér Sándor belügyminiszter Washingtonba látogatott, ahol tárgyalásokat folytatott Michael Rogers tengernaggyal, a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatójával és Jeh Johnson belbiztonsági miniszterrel. A hivatalos források annyit közöltek: a magyar belügyminiszter együttműködési megállapodást írt alá partnereivel a terrorizmus elleni küzdelemről, amely kiterjed a terroristák utazásainak megnehezítésére és a szervezett bűnözésre is. Az informális mondás szerint ugyanis Amerika megfeddte Pintért, egyrészt amiatt, hogy Magyarország (többek között a Magyar Nemzeti Kereskedőház hálózatán keresztül) egy olyan szaúdi milliárdossal üzletel, akit egyebek mellett terrorizmus támogatásával is vádolnak.
Másrészt azért, mert a letelepedési kötvények árusításával Magyarország gyakorlatilag ellenőrizetlenül ad EU-s állampolgárságot felderítetlen hátterű arab üzletembereknek. Vélhetően e dorgálás hatására kért a belügyminiszter levélben tájékoztatást a Szaúd-arábiai Királyság nagykövetétől, hogy további információkat szerezzen Pharaonról.
A nagyhatalmi mozgás a kormányt is kommunikációs kényszerbe hozta. Orbán egyszerűen amerikai titkosszolgálati játszmának minősítette az FBI által körözött és terroristák pénzelésével is vádolt „szomszédja” kapcsán terjedő híreket és találgatásokat parlamenti felszólalásában.
Azt mondta, a „szóban forgó úr” (akit ő csak Pharaon professzornak nevezett) magyarországi tevékenységét megvizsgálták a hatóságok, és nem találtak benne nemzetbiztonsági kockázatot. Orbán azt is furcsállotta, hogyan maradhatott 24 éven át szabadlábon, és utazgathatott többször is Európába, ha keresi az FBI.
Lázár szokásos kormányinfóján viszont elismerte: ha Pharaon ma belépne az országba, letartóztatnák. Szerinte a szaúdi üzletember 2014 októberében nyújtott be vízumkérelmet a bejrúti magyar nagykövetségen, ekkor Magyarország hat európai országot kérdezett meg, hogy sérti-e az érdekeiket a vízum kiadása.
Emellett azonosítást kértek az USA-tól és Szaúd-Arábiától, de válasz egyik helyről sem érkezett. Fél évvel ezelőtt, amikor „ügy lett” Pharaon hazai üzleteiből – vagyis amikor a Heti Válasz cikkezni kezdett az olajmilliárdos gyanús ügyeiről – Magyarország újra felvette a kapcsolatot az Interpollal, akik ekkor azonosították a körözött férfit.
És valószínűleg részben az is az amerikai nyomásnak köszönhető, hogy október végén Lázár bejelentette: megszűnik a letelepedési kötvény. A miniszter azzal finomított, hogy a kötvényrendszer felülvizsgálata már fél éve megkezdődött – és ezzel a mondással Lázár ki is takarta az amerikaikat a sztoriból, hiszen arra hivatkozott: a Jobbik nem zsarolhatja meg a kormányt azzal, hogy nem szavazza meg a bevándorlásellenes alkotmánymódosítást, amennyiben tovább árulják a letelepedési kötvényeket. Csakhogy a kabinetnek érdemben nincs oka tartani attól, hogy a Jobbik blokkolja az alkotmánymódosítást.
Ezt jelzi, hogy a párt nem rendelt el kötelező szavazást, a Jobbik képviselők szabadon voksolhatnak, lelkiismeretük szerint jövő kedden az Alaptörvény átírásáról. Nem csoda, hogy a letelepítési kötvény azonnali elkaszálásának kormány közeli cég mond ellent, amikor az Arabian Business nevű portálon továbbra is hirdeti azt, a reklámban pedig Orbán Viktort is idézik: „A magyar letelepedési kötvény él és jól van”. A hirdetés alján található információs telefonszám a kötvényekkel 30 országban üzletelő Arton Capitalnél „csörög”.
Ez az egyetlen Magyarországon bejegyzett cég a jogosult kereskedők közül, és áttételesen Rogán Antalhoz és Habony Árpádhoz köthető.
A bizonytalanságot tovább sűríti, hogy Varga Mihály szerint a Moody’s felminősítéstől (ez november 4-én, pénteken este megtörtént - a szerk.) teszi függővé a kormány a letelepedési kötvény jelenlegei konstrukciójának megváltoztatását, ám a papírok oroszországi forgalmazója úgy tudja: december 27-ével lejár a kötvények programja Magyarországon.
A fél világ keresi, de ő éppen Seregélyesen múlatja az időt. Ghaith Pharaonról (középen, barna kabátban) 25 év után készült kép, éppen a seregélyesi Kisbíró című lapban - Forrás: mno.hu
Nemzetközi sajtóinformációk szerint az algériai ügyészség szeptemberben 8-10 év börtönt és súlyos pénzbüntetést kért egy Ali Boumbar Koudil nevű cégvezetőre, akit a közbeszerzési szabályok megsértésével, sikkasztással, hatalommal való visszaéléssel és más bűncselekményekkel vádolnak. Ugyanebben az ügyben két embert keresnek még, az egyik Ghaith Pharaon Rashed.
A szaúdi mágnás
A kormánnyal és a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal üzletelő olajmilliárdost, Ghaith Pharaont 2008-ban a világ 10 legkeresettebb fehérgalléros bűnözője között emlegették, az FBI és az Interpol is keresi. A körzés tényét az USA budapesti követsége is megerősítette pénteken. A szaúdi mágnásnak a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal annak ellenére van közös cége, hogy az amerikai szenátus vizsgálóbizottságának egy jelentése már 1992-ben pénzmosással, terrorizmus támogatásával, vesztegetéssel, illegális bevándorlás elősegítésével és nukleáris technológiával való visszaéléssel vádolta. Pharaonnak a kilencvenes évek elején strómanként szerepe volt az USA egyik legnagyobb banki csalásában, ahol a kár elérte a 12 milliárd dollárt. Tavaly októberben egy hozzá köthető cég vásárolta meg a Kútvölgyi út és a Cinege utca közti 573 m2-es lakóterületű villát, ami éppen az Orbán Viktor házával szemben lévő telken fekszik. A kormánypárt kommunikációja finoman szólva is zavaros: legutóbb Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára mondta azt, hogy a Magyarországon üzletelő férfi nem azonos a körözött Pharaonnal.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
