A hírre, hogy rendőrök jöttek, s lehet, elviszik a falu első emberét, Lakatos Dezsőt, rögtön összesereglettek a gadnaiak. Mintha a templom harangját félreverték volna, úgy jöttek. Tíz perc se kellett, a Fő utca végén lévő Lakatos porta előtt majd’ hiánytalanul ott tolongtak, többen jöttek, mint a választásoknál, pedig akkor sok volt az induló, a nyerni akaró önjelölt, és hozzá a voksolási akarat is megvolt.
Fő utca, írtuk feldicsérően. Pedig írhatnánk akár falu egyetlen utcájának is. Itt-ott elválik egymástól, tart balra és jobbra, kanyarog erre, arra, senki sem hinné, hogy ez ugyanaz az utca. De hogy ne legyen vita belőle, Fő utca ez is, meg a másik is. Van még egy utcácska az abaúji településen, annak eddig ki tudja miért, név nem jutott.
Úgy emlékeznek a helyiek, kellemes este volt tavaly szeptember 27-én, bár úgy fél kilenc felé járhatott, trikókban indultak az emberek, az asszonyok illendőség okán, magukra kaptak, tekertek még valamit.
– Eridjenek haza, emberek, nincs itt semmi néznivaló! – fogadták őket nem túl barátságosan a rendőrök. Nem voltak durvák, erre okuk se volt, legfeljebb előírásszerűen határozottak. Forró nyomon indultak, akkor pedig nincs apelláta. Azért tódítottak kicsit ezzel a „nincs itt semmi látnivaló” mondattal. Dehogy nem volt itt látnivaló, nagyon is volt. Izgalmasabb volt ez, mint bármely film az otthoni öreg televíziók, rosszul beállított antennájú, kicsit kásás képernyőjén. Gadnán ráadásul még az a veszély se fenyegetett, hogy a kései fekvés miatt másnap idő után ébrednek, és elkésnének a munkából. Ritka errefelé a „fizetős munkahely”, olyan ritka, nincs is talán arra megfelelő hasonlat. A 260 lelkes faluban többségében akkor fekszenek, amikor elálmosodnak, és kelnek, amikor éppen megébrednek.
Határozottan kérték őket az egyenruhások, ezért illőn, fegyelmezettséget színlelve hátramenetbe kapcsoltak, nagyjából egy métert tolattak, majd ügyesen, a sötétséget kihasználva centiket elcsenve, visszakeveredve maradtak. Olyan volt ez az egész, mint egy rendőrségi bemutató, kíváncsi tekintetektől kísérve.
Többségében ismerős rendőrök, nyomozók lepték el a polgármester házát. Kamerával azért mindent rögzítettek, mindent felvettek, és kitartóan, majd egy órát kerestek, kutattak. – Mit kerestek, Pistám! Áruld el, hátha segíthetek? – ajánlkozott Lakatos polgármester. De Pista nyomozó csak fejet csóvált, hümmögött, hogy hagyd el, Dezső, mi majd azt tudjuk!
Kerestek egy nagyalakú füzetet és találtak helyette egy füzetecskét, és két nem túl régi áfás számlát. Más, az „ügyben releváns dolgot” nem leltek, de ezeket lefoglalták.
– A Btk. 330/A. § (1) bekezdésbe ütköző és aszerint minősülő uzsora-bűncselekmény bűntettének és más bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt őrizetbe vesszük – mondták a rendőrök Lakatos polgármesternek. Ő szemét elkerekítette, belesápadva apellált: – Ne viccelj, Pista! Ártatlan vagyok, tudod jól, hát ismersz! – védekezett Gadna első embere.
– Dezső nem csinált semmit, ne vigyétek sehová! – kelt férje védelmére a polgármester asszonya. A falu népe is előbbre mozdult, még erősebben figyelte a történéseket.
– Nem viccelek, most velünk jöttök – mondta akkor a nyomozó. És akkor feltűnést kerülve, ahogy súgva kérték tőle, Gadna első embere búcsúzkodni kezdett. Nem egyszerű ez, nyolc gyerek, megannyi rokon, barát, érdeklődő, fogadkozó, hogy nem hagyunk magadra, kiszabadítunk, Dezső!
Végül csak kocsiba huppantak. Dezső, tilos beszélgetni, mondták Lakatosnak és asszonyának, hát ültek, hallgattak, bámultak ki az autóablakon, hogy ekkor ez meg mi lehet?
Az encsi kapitányságra szaladtak, hogy mondják nekik, ma délután telefonon bejelentést kaptak, hogy a lakásukon illegális „boltocskájuk” van, az élelmiszert két-háromszoros áron értékesítik, így húsz deka párizsit kilencszáz, kiló kenyeret hatszáz forintot kérnek. De kölcsönt is adnak kamatos kamatra, uzsorára, aki vissza nem fizeti, azt veréssel fenyegetik.
– Ez hülyeség! – mondta akkor nagy tisztelettel Gadna első embere. Gyors szembesítések következtek. Hazudtok, mondta Lakatos a feljelentőinek. „Te hazudsz, Dezső!”, kiabálták a feljelentők. Akkor még Lakatos jegyzőkönyvbe mondta, a feljelentőkkel perben, haragban áll, éppen ma délelőtt volt egy tárgyalásuk Szikszón, ahol feljelentői ellen tanúskodott, amikor délben a busszal hazaértek, telekiabálták a falut, hogy egy baltát a hátába állítanak, majd kieresztik a belét. Ehelyett csak feljelentették. Változtatott ez a tényeken? Semmit, Lakatosék a rendőrségi zárkában éjszakáztak. Másnap mivel összebeszéléstől, szökéstől, elrejtőzéstől, bizonyítékok elrejtésétől, megsemmisítésétől kellett tartani, 30 napra elrendelték a letartóztatásukat.
– Tízen voltunk a zárkában, de nem barátkoztam, nem ismerkedtem, mindenkinek meg van a maga baja. Pörgött az agyam folyton, az egy dolog, hogy ártatlan vagyok, de Kaiserék is azok a móri gyilkosságokban, mégis életfogytiglanit kaptak.
Nekem is mondták: Dezső, ebből is kinéz öt év börtön. Azután enyhültek kicsit, hogy úgy fest, nincs bizonyíték ellenem, de vezető hír voltam a televízióban, most már végig kell vinni az ügyet. Aztán október 20-án délután szóltak, pakoljak, mehetünk haza. A gyerekek jöttek értünk az ügyvéddel, a falu népe a házam előtt állt. Ölelgettek, paskolták a hátam, a petíciót mutatták, amit majdnem mindenki aláírt, hogy engedjenek szabadon. Nem volt ünnepség, csak éjfélig cigarettáztunk, beszélgettünk egy jót.
– A feljelentőkkel találkozott már?
– Kerüljük a találkozást ők is, mi is. Visszavonták a feljelentést, aztán a visszavonást vonták vissza. Úgy volt, elköltöznek innen, mégis maradnak. Szanticskán betörtek egy parlamenti képviselő nyaralójába, gáztűzhelyt, gázpalackokat, 200 liter pálinkát vittek el, ezeket náluk megtalálták. Ettől ők szabadon járnak-kelnek. Igaz, ők nem is polgármesterek. Március 24-én végre kaptam egy pecsétes papírt, mivel a nyomozás során bár szakértőket, tucatnál is több tanút meghallgattak, minden kétséget kizáróan nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, a további nyomozástól eredményt nem várnak, ezért megszüntetik azt. A nyomozás elrendeléséhez volt muníciónk, vádemeléshez már nincs, felejtsd el az egészet, Dezső, kértek. Felejteném én nagyon is, de nem hagyják, amikor az uzsorásokról beszélnek a tévékben, még mindig én vagyok a képeken, mindenkit nem hívhatok fel, nem mehetek oda, hogy engem tisztáztak. Nem, nagyon nincs ez jól, ezt minél előbb helyre kellene tenni. Hogy kinek? Hát valakinek.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
