Az első, hogy katonai elnevezésű részlegekre oszlanak, katonai jellegű kiképzést és gyakorlatokat tartanak, vasfegyelmet követelnek, továbbá élükön általában olyanok állnak, akik a honvédségnél szerezték szakismereteiket. Esetenként engedéllyel (kispuskalövészet) vagy engedély nélkül gyakorlatokat tartanak, előfordul, hogy éles fegyvert találnak náluk, gyakran pedig hatástalanított, de megfélemlítésre alkalmas fegyverekkel vonulnak fel. (Ezeket az eszközöket szakember könnyen ismét alkalmassá teheti emberölésre.) Második jellegzetességük az, hogy alapításuk szélsőjobboldali célok és eszmények jegyében történt, és szoros szálak fűzik őket a Jobbik vezető garnitúrájához: a jelentősebb organizációk könnyen elérhetők a szélsőjobb párt honlapjáról.

Ami a Magyar Gárdát (MG) illeti, ezt Vona Gábor személyes kezdeményezésére hozták létre 2007-ben: a cigányellenes akciókra készülő gárdisták először Bencsik Andrásnak, a Magyar Demokrata főszerkesztőjének meghívására e lap udvarán sorakoztak fel. Az MG-t 2009 júliusában feloszlatta a bíróság. Ennél már korábban – 2008 szeptemberében – lemondott főkapitányi posztjáról Dósa István, volt honvédőrnagy. A gárdavezető lemondása után feltárta nézeteltérését Vonával, és azzal vádolta a Jobbikot, hogy vezetőivel az élen „elárulta a mozgalmat”. Az Új Magyar Gárda a Vona szoros baráti köréhez tartozó Kiss Róbert főkapitánysága alatt hanyatlásnak indult. A gárdavezető tavaly augusztusban váratlanul kénytelen volt lemondani posztjáról: egy baráti rendezvényen készült videó azt mutatta, hogy a Turán feliratú felsőt viselő parancsnok szenvedélyesen csókolózik egy fiatal hölggyel. A Kiss lemondását követő szakadáskor az egyik szervezet, a Magyar Nemzeti Gárda (MNG) nevet vette fel, főkapitánya Ináncsi József lett, akit a megyei szervezetek egy része langyosan fogadott, így a sorok ritkultak: ezt már a múlt esztendő vége felé maga Ináncsi is megerősítette. Azt, hogy a korábban ezres nagyságrendű gárdatagságnak csak mintegy tizede maradt meg, Ináncsi azzal is összekapcsolta, hogy Vona Gábor elnök immár nem támogatja őt – igaz viszont, Szegedi Csanád EP-képviselő bizalmát továbbra is élvezi… Legutóbb, amikor már­cius 21-én az MNG demonstrációra hívott a Teve utcai rendőrpalota elé, akkor a hazai illegális nyilas mozgalom osztaga, a Szálasi-emlékmű avatását szervező Pax Hungarica Mozgalom azonnal csatlakozott a felhíváshoz.

A legutóbbi időben új törekvés mutatkozik meg a lemondott gárdavezetők körüli „kis csoportok” újraegyesítésére, feltámasztásukra. A cél az etnikai feszültség kihasználása elsősorban ott, ahol ez a legerősebb, az északi és észak-keleti megyékben. Ennek nyomán jelentek meg a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület nevében (amelynek békéscsabai bejegyzése egyébként polgári védelmi és tűzoltói tevékenységre vonatkozik) színre lépők. Ezek a gárdisták vonultak fel a közelmúltban Gyöngyöspatán, áprilistól kezdve pedig Hajdúhadházán kívánnak járőrözni. A résztvevők ez alkalomból vadonatúj egyenruhákat kaptak az immár kompromittált gárdanevek helyett ezzel a felirattal: Szebb Jövőért Polgárőrség. Tény, hogy jelenleg a Jobbikhoz kapcsolódó polgárőrök mintegy harminc településen teljesítenek járőrszolgálatot. Az Origo hírportál tudósítója a „szebb jövős” polgárőrökkel Békésben járőrözve megírta: a járőrkocsi ablaküvegén levő felirat a Jobbik Békés megyei szervezetének internetes elérhetőségét mutatta, az autó ajtaján pedig a Magyar Gárda-fel­irat díszelgett…

Ami a szélsőségesekhez kötődő további „paramilitárisokat” illeti: Szeged környékén szerveződött a Betyársereg, amelynek „kizárólag életerős, lehetőleg valamilyen küzdősportban jártas, jó kiállású fiatalembereket, igazi harcosokat” hív soraiba. A szervezet honlapján közlik, „mivel a hatóság által különösen megfigyeltek”, nem tesznek eleget olyan kéréseknek, hogy valakit „nyuvasszanak meg”. Rokonítható ezzel Szabolcsban a Nemzeti Őrsereg tevékenysége, amely szakaszokra és kerületekre tagolódik, és saját magát legális önvédelmi szervezetként határozza meg. 2009-ben a szervezet akkori vezetőjének gépkocsijában a rendőrség fegyvereket talált és foglalt le. A Nemzeti Őrsereg alapításában és működtetésében kulcsszerepet játszik Gyüre Csaba nyíregyházi jobbikos képviselő, akinek felesége, önéletrajza szerint a megyei bíróság bírája. Hasonló szerepe lehet a félkatonai kiképzésre szakosodott és a nyilas Kitartás jelszóval operáló Véderőnek, amely a Gömbös Gyula-féle MOVE késői utódának tartja magát, és nem utolsósorban figyelmet érdemel a 64 Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Az ország több pontján tartanak a „vármegyések” katonai követelményeknek megfelelő teljesítménytúrákat. Gondolkodásukat híven tükrözik alelnökük, Turner G. László szavai: „Bajtársai vagyunk egymásnak… Olyan ez, mint a lövészárokban harcoló katonák kapcsolata… Mozgalmunk egyetlen mozgalomként nem ismeri el a trianoni határokat, sőt a jelenlegi illegitim közjogi berendezkedést sem…” Ugyancsak egyértelműen nyilatkozott a magyar szigeti epizód „vármegyés” főszereplője, Zagyva Gyula György, amikor közölte: jobbikos országgyűlési képviselői posztja csupán egy lépés számára, „a harc betetőzése a magyar apostoli királyság visszaállítása”.

A gárdák és más gyűlöletcsoportok veszélyességét nem egyszerűen a mennyiségi tényezők határozzák meg, tehát nem nyugtathatja meg a közvéleményt, ha csak pár száz személyről van szó. Bebizonyosodott az, hogy megfelelő szervezettséggel, infrastruktúrával és pártpénzzel, továbbá a „feszültségpontok” megfelelő kiválasztásával a zavarkeltők sokat el tudnak érni. A gárdák és más szélsőségesek visszaszorítása 2011-ben nem lehet pusztán rendőri ügy, noha az is, és a semmisségi törvény éppen nem a zavarosban halászó kődobálókkal és gyújtogatókkal szembeni határozott fellépésre ösztönzött… A gyűlöletcsoportoknak – mint az Athena Intézet legutóbbi vizsgálata is megállapította –, egész agresszív tevékenységét folyamatosan figyelemmel kell kísérni, ahhoz, hogy valóban kialakuljon a széles körű társadalmi fellépés velük – és a mögöttük állókkal – szemben.

 

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!