Új rendszerváltók, akik a politika nélkül is képesek voltak jövedelmezővé tenni saját ötleteiket – Veiszer Alinda nem is tagadja, hogy a legsikeresebb magyar, úgynevezett startup alapítóival való beszélgetések az ő szemléletét is megváltoztatták. Az egykori tévés műsorvezető két éve nincs már a képernyőn, ám az öt évig sikeresen futó Záróra című műsorát hiányolva még mindig sokan állítják meg az utcán. Októberben jelenik meg a hazai garázscégekről és azok alapítóiról írt könyve.

 
„Nem tudtam, hogy ilyen nehéz elengedni dolgokat. El kellett fogadni, hogy másik fázisba lépett az életem, s ez megviselt az elején” – válaszolta Veiszer Alinda a kérdésre, ami a vele folytatott beszélgetésből kihagyhatatlan: hogy bírja tévézés nélkül? A Magyar Televízióban október végéig van státuszban. „Ez egy hosszú harc volt, sok tapasztalattal. Fájt is sokáig, de már túl vagyok rajta. De persze szeretnék még műsorokat készíteni. Ha netán nem jön össze, akkor másban találom meg a boldogságot” – meséli, majd sorolja, mi mindennel foglalkozik manapság: Pécsett a Zsolnay Szalonban vezet beszélgetéseket, a debreceni színházban is tervez egy sorozatot, Budapesten a KékSzobaHallban például „felcserélt életű” embereket mutat be, olyanokat, akik pont annak készültek egykoron, mint ami a másik beszélgetőpartnerből lett. Műsorvezetője a MüPában a Literáriumnak, ahol írókat mutatnak be, és a Katona Kamrában folytatja a 60 perc című sorozatát, ami már a harmadik évadját kezdi idén. Vagyis, ahogy Veiszer Alinda fogalmazott: pörgés van most is. (Fotó: Illyés Tibor, MTI)

– Na, megtudta a titkot?

– Melyiket a sok közül?

– A siker titkát. Könyvet írt a világhírűvé lett magyar startup vállalkozásról, a Preziről, a Ustreamről és a LogMeInről, a cégek alapítóiról. Gondolom, rákérdezett a nagy titokra, hogy ők mitől lettek sikeresek.

– Lehet, hogy nincs is titok, nincs általános érvényű, egyetlen sikerrecept. Ha valamiben hiszel és keményen dolgozol érte, akkor sikerülhet – ez van, ez mindegyik sikeres startup cég és az alapítóik közös története. Nem tagadom, hogy amikor ezekkel a srácokkal beszélgettem, kicsit engem is megváltoztattak. Például megerősítettek abban, hogy nem szabad benne ragadni olyanban, ami csak kényszer, de nem okoz örömet. Nem kell ragaszkodni helyekhez, feladatokhoz, amelyek nem is a tieid, meg kell találni a saját utadat és akkor nem mindig a másik lesz a hibás a saját sikertelenségedért. Tanultam tőlük a sikeres, hatékony cégépítésről, ahol a munka mellett jól is érzik magukat az emberek. Ők a példa arra, hogy működhet politika nélkül is egy jó ötlet.

– Pedig ahol a pénz, ott előbb-utóbb megjelenik a politika is.

– Ez igaz, ez lehet ezen cégek számára az egyik buktató. De mintha ők már túlléptek volna ezen: az ő újfajta gondolkodásuk lényege például a meritokrácia, a tudás alapú társadalom, amely sajnos nálunk még nem működik, de tanulható. Ez a gondolkodás- és szemléletmód erőteljesen hirdeti a transzparenciát, a szabad munkavégzést, a toleranciát, s abból indul ki, hogy mindenki elkötelezett egy célért, lelkes és kreatív. Lehetne ezt itthon is szélesebb körben művelni, csak nálunk egyelőre még tekintélyelvűség van, pozícióharcokkal díszítve…

– …és egyéni érdekek mentén, nem pedig csapatmunkában, ami szintén lényeges a sikeres startupok esetében.

– Már az iskolában ezt kapjuk, az oktatási rendszerünk is ilyen, hierarchikus szisztémában növünk fel: van a tanár, aztán a főnök, s ha tetszik, ha nem, be kell állnod a sorba, ehhez kell alkalmazkodnod, alig-alig építenek a közös munkára, tisztelet a kivételnek, persze. Azt mindenki érzi, hogy szemléletváltásra van szükség. Az a generáció, amelyik az enyém is, 8-10 éves volt a rendszerváltozás idején, sokan közülük nem szálltak be a multik világába, mert több szabadságot akarnak, mint amit ezek az uniformizált cégek nyújtani tudnak. Vicces példa Halácsy Pétertől, a Prezi egyik alapítójától hallott „seggfejmentes szabály”, amiről eleinte én is azt hittem, hogy kamu, de nem, valóban létezik. Lényege nagyon egyszerű. Az áskálódó, furkálódó munkatárs megmérgezi az egész rendszert, ezért célszerű a „seggfejek” kiszűrése. A startup cégek kultúrája markánsan különbözik a multik, vagy a nagy állami vállalatok kultúrájától, ilyen értelemben befejezik, amit a rendszerváltás elkezdett. Vagy maguk is rendszer váltanak.

– Ez jól hangzik, olyan, mint az amerikai álom, de ennek az öt alapítónak megvolt az a háttere, amivel megtehették, hogy évekig csak az ötletükre koncentrálnak, nem kellett közben a villanyszámlára gondolni.

– A beszélgetéseink során számomra kiderült, hogy egyiküknél sem volt biztos anyagi háttér. Árvai Péter minden spórolt pénzét a Prezibe fektette. Azt mondta, ha bejön, jó, ha meg nem, legalább hasznosan töltötte az időt, jó célért dolgozott. Fehér Gyula ugyan vállalkozó családból jött, de kezdetben senki nem támogatta anyagilag a Ustreamet. Anka Mártonnak néhány hónapnyi megélhetésre volt pénze, amikor előállt a saját cégével, a LogMeInnel. Ők tényleg self-made manek, nem kaptak a szüleiktől pénzt. Volt egy ötletük, amit nagyon meg akartak valósítani, ezért otthagyták addigi tevékenységüket. Tény, hogy a Bridge Budapest alapítói számítógép-mániákusok voltak gyerekkoruk óta. De ezek a fiúk mégsem azok a tipikus programozó külsejű, begyöpösödött figurák. Van egy fellépésük: nagyon határozottak, markánsak, de a srácok amúgy nagyon szerények, egyáltalán nem tolják előre magukat. Kreatív, széles látókörű emberek és végigcsinálták, amibe belekezdtek. Szerintem kultúraváltás is elérhető általuk, nem csak a cégeken belül. Japánban például a Ustreamnél dolgozni nagyon menő dolog.

– És itthon? Mi kell ahhoz, hogy valaki bekapcsolódjon ebbe a céges kultúrába?

– Ami a cégalapítókat is jellemzi: kreativitás és széles látókör. De a nyelvtudás is nagyon fontos. Anka Márton mesélte el, hogy a LogMeIn sales osztályát például át kellett tenni Budapestről, mert itthon nem találtak olyan mérnököt, aki elég jól beszélt angolul. Az ustreames Fehér Gyulát meglepte, hogy Amerikában mennyire másként kommunikálnak. Határozottabban és hangosabban kell beszélni, és tudni kell mások előtt szerepelni, el kell tudni mondani röviden, érthetően a célokat és a terveket. Sajnos mi nem erre vagyunk kondicionálva, ez is az oktatási rendszerünk egyik hiányossága. Hiába vannak itthon jó ötletek, a megvalósítás a rossz mentalitás miatt kétséges. De talán ez is megváltozik egyszer. Hiszen ez az egész egy új világ.


Meddig nőnek a startupok?

Divatossá vált a startup kifejezés, és lassan már minden kezdő vállalkozás így hívja magát. Az elnevezést olyan cégekre használják, amelyek sok felhasználót képesek kiszolgálni, és üzleti modelljük gyors növekedésre ad lehetőséget. Az informatikai cégek esetében érhető ez el a legkönnyebben, hiszen egy kifejlesztett okostelefon-applikációt vagy egy honlapot, ha egyre többen is kezdenek használni, az alig növeli a költségeket, viszont a bevételek dinamikusan növekednek. Ez teremti meg a lehetőségét a magas profitnak, és emiatt éri meg beszállni kockázatitőke-befektetőknek. Számukra nagyon fontos, hogy a befektetés lehetőleg hamar meg is térüljön. A befektetéseknek is kialakultak a lépcsői, az első, kezdeti befektetést magvetőnek hívják, ez néhány millió forinttól a 10 milliós nagyságrendig terjed. Ha sikerül ennek köszönhetően egy működő tesztverziót készíteni, és sikerül a fogyasztók érdeklődését felkelteni, akkor kaphat a cég további befektetéseket is.

Amennyiben a gyors növekedés megkívánja, főként a fejlesztési és marketingköltségek finanszírozását, a következő körben is vonhatnak be további tőkét. Egy ilyen gyorsan növekedő cég számára általában két út van. Az egyik, hogy eladják egy nagyvállalatnak. Több példa volt már erre hazánkban is, képekből és a szkennelt szövegekből a karakterek felismerésére a Recognita nevű cég fejlesztetett ki egy szoftvert, ami sokkal hatékonyabb volt, mint az addigiak. A vállalkozást 1997-ben vásárolta fel az amerikai Caere Corporation. A magyar fejlesztők szoftverét tovább tökéletesítették, és a cég már hangfelismeréssel is foglalkozik, és továbbra is fejlesztenek Budapesten.

Ha sikeres egy szolgáltatás Magyarországon, és ezzel Európát és Amerikát is meg szeretnék hódítani, ahhoz annyi tőkére van szükség, amit a magyar piaci profitból képtelenség lehet megtermelni. Ilyenkor segíthet a másik megoldás, a tőzsdei bevezetés. A technológiai cégeknek külön szekciója van a New York-i tőzsdén, és a világ minden technológiai cége itt szeretne megjelenni. Ez egy hosszadalmas és drága folyamat, mivel teljesen más elvárásoknak kell megfelelni. Az informatikai biztonsági rendszerekkel foglalkozó Balabit például erre készül. Eddig magyar cégek közül csak a számítógépes eszközökre távolról is biztonságos belépést biztosító LogMeInnek sikerült az amerikai tőzsdén megjelenni.

Magyarországon a kockázati tőke még néhány évvel ezelőtt sem volt elterjedt befektetési forma, egy európai uniós programnak köszönhetően azonban robbanásszerű változások zajlottak le. 2012-ben az Európai Unióban hazánkban volt a GDP arányában a legmagasabb a kockázatitőke- befektetések aránya. Az EU olyan támogatást nyújt a magyar alapkezelőknek, hogy a befektetések 70 százalékát ők vállalják magukra, míg a magánbefektetőnek a maradék 30 százalékot kell csak állnia. Cserébe, amikor nyereség keletkezik, először a közösségi forrást kell majd visszafizetni. Az első ilyen program 2009-ben indult, és napokon belül a negyedik pályázat nyerteseit is kihirdetik. Összesen 130 milliárd forint áll majd a feltörekvő magyar cégek rendelkezésére, ez már egy olyan nagyságrend, ami több száz cég létrejöttét segítheti. Ezek többsége azonban szinte biztosan nem okoz majd átütő sikert, de remélhetőleg legalább egy-kettő nemzetközi nagyvállalattá növekedhet. (B. P.)

Mi micsoda?

Prezi:

Mások álmainak megvalósításában segít a Prezi. A magyar fejlesztők által 2008-ban létrehozott program lényege az, hogy bárki, a kreativitását szabadon engedve készíthet látványos, de könnyen érthető prezentációt egyszerű és gyors módon (az önéletrajztól az egyetemi előadásig), majd mások számára hozzáférhetővé teheti azt. Hogy miért van rá szükség? Árvai Péter, a cég alapítója egyszer így indokolta: „A világban ma kétmilliárd ember él, akiknek szükségük van olyan eszközökre, amelyek segítségével az ötleteiket megoszthatják.”

Ustream:

Élő műsor bárkinek – nagyjából ez az alapgondolata a 2007-ben alapított Ustream nevű szolgáltatásnak. Az internetes oldalon keresztül ugyanis csupán egy webkamera segítségével lehet azonnal élő adásba kerülni. Bárki közvetíthet bármiről, amiről csak szeretne, a szolgáltatásban rejlő lehetőséget pedig nem csak a világsztárok, de a lelkes amatőrök is hamar felfedezték maguknak – jelenleg havonta körülbelül 50 millió ember nézi világszerte a legkülönfélébb műsorokat. Nem is csoda, hiszen a Ustream megteremtette a lehetőséget arra, ami sokak álma: tehetségük, kreativitásuk megmutatását az egész világnak.

LogMeIn:

Magyar garázscégből lett világhírű startup cég a LogMeIn. Pedig maga az elgondolás első hallásra nem kifejezetten „barátságos”: ha nem tudunk elmenni dolgozni, otthonról is rá tudunk csatlakozni a benti számítógépünkhöz. Vagy az autónkból. Vagy bárhonnan, máshonnan. Távvezérlés, fájlmegosztás, rendszerfelügyelet – ma már nem szükséges közvetlenül a gép mellett ülnünk, hogy mindezt elvégezhessük, a helyfüggetlen munkavégzés pedig rengeteg ember életét könnyítette meg az elmúlt egy évtizedben. Bár a cég főhadiszállása Bostonban van, mára több mint 125 millió eszközön használják világszerte a LogMeIn szolgáltatásait.

Bridge Budapest:

Munkahelyteremtés – mi lehetne vonzóbb cél egy friss, fiatalok által létrehozott vállalkozásnak? A Bridge Budapest pontosan ezt a feladatot tűzte ki maga elé, méghozzá a fent említett három, jelenleg már nemzetközileg is elismert, gyorsan fejlődő vállalat együttműködésében. Tehetséges magyar fiataloknak ajánlanak 1-3 hónapos ösztöndíjat, akik így az egyetemi évek alatt, vagy közvetlenül utána szerezhetnek tapasztalatot olyan világméretű cégeknél, mint például a Facebook vagy a Twitter. Mindeközben pedig ők maguk is folyamatosan várják a külföldről érkező ösztöndíjasokat, hogy megmutassák nekik: az álmaik eléréséhez néhány egyszerű, de működőképes ötleten kívül csak tehetség, kitartás és szorgalom szükséges. Veiszer Alinda könyve a magyar startup cégekről például a Bridge Budapest ötletének megvalósulása.

Címkék: Interjú, Magyarország

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!