Hosszú interjú jelent meg Polónyi Istvánnal a friss Vasárnapi Hírekben, "Rabszolgákat az iparnak" címmel.
Ugyanebben a lapszámunkban interjút olvashat Sajgó Szabolcs jezsuita szerzetessel is a "Hegymenet" című kötetről, amelynek egyik tanulmányát Polónyi István írta az oktatáspolitika kudarcáról, "Rabszolgákat az iparnak" címmel.

 
Polónyi István - a fotó forrása: Pictorial Collective

A beszélgetés egy részletét kiemelve ajánljuk a teljes interjút, amely lapunkban megtalálható.

"F. SZABÓ KATA: – Két hete hagyta jóvá a kormány a Fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiájához tartozó cselekvési tervet, amelynek megállapításai szerint a szakképzésben és a felsőoktatásban is nagy a gond. Ebből a dokumentumból ki lehet olvasni valami biztatót?

POLÓNYI ISTVÁN– Ez az anyag is ugyanolyan, mint a Fidesz-kormány összes többi szakpolitikai koncepciója – meghamisított tényekre épített torz célkitűzések sora. Gyakorlatilag az államszocialista rendszer ötéves terveit idézi, a 2016–2020 közötti időszakra mintegy 130 intézkedést vetít elő. Mindez összesen 3-400 milliárd forintba kerülne, de az állam nem ad pluszforrást, a korábbi évekhez hasonlóan európai pályázati forrásokra épít. Ha visszamenőleg megnézzük a Fidesz-kormányzat felsőoktatási eredményeit, akkor azt látjuk, hogy körülbelül 30 százalékkal csökkent az évente felvett hallgatói létszám a tevékenységük nyomán, ezt pedig a csökkenő gyerekszámmal magyarázzák. Ez az egyik hamis tény, valójában az elmúlt hét évben csupán körülbelül 20 százalékkal csökkent a korosztály létszáma. A felsőoktatásba bekerülők számát a korosztályi létszámnál sokkal jobban meghatározza az érettségizettek száma, vagyis a merítési bázis.
Ha ezt leszűkítjük, akkor értelemszerűen kevesebben jutnak be az egyetemekre. A másik, ami szűkít: a bejutási pontszámok emelése. Mindezek teljes egészében a társadalmi mobilitás ellen hatottak, a hátrányos helyzetű tanulók jó része már kiszorult a felsőoktatásból. Pedig a fejlett világban konszenzus van arról, hogy a gazdasági fejlődéssel egyre több diplomásra lesz szükség. Az EU 2020-as stratégiája azt javasolja, hogy addigra a 25–34 éves korosztály 40 százaléka legyen diplomás, ebből a magyar nemzeti vállalás 34 százalék, de ezt sem tudjuk majd teljesíteni. Pedig az EU tagországai között ez az öt legalacsonyabb nemzeti vállalás egyike.

F. SZABÓ KATA: – A felsőoktatásban hogyan érhető tetten az újraiparosítási
szándék?

POLÓNYI ISTVÁN– A cselekvési terv egyértelműen leírja, hogy mely területeket részesíti előnyben: orvosi, műszaki, természettudományi, gazdasági, agrár- és pedagógusképzés.
Nincs felsorolva a jog, a társadalomtudomány, a bölcsészet és a művészet. Tehát az úgynevezett termelési rendeltetésű szakoknak ad mindenféle kedvezményeket, a többit pedig az önköltséges képzés felé szorítja, ha valaki ezeket akarja tanulni, fizetnie kell. Ez pedig ugyanarról szól, mint ami a szakképzésben megfigyelhető – az újraiparosítást szolgálja, ahhoz „gyárt” szakembereket. Mindennek meglesz az átka – a pályaelhagyók száma növekedni fog. Én például az első diplomám szerint vasútgépészmérnök vagyok, a 15 fős tankörből, ahol annak idején végeztem, mindössze ketten dolgoztak valaha a vasútnál. Ez egy kényszer volt, és most is ez lesz."


"Rabszolgákat az iparnak" - Polónyi Istvánnal F. Szabó Kata beszélgetett. Interjú a friss Vasárnapi Hírekben
- Az elmaradott, korszerűtlen magyar ipar számára „gyártana” utánpótlást a hazai oktatás a kormány célkitűzései szerint
- Az oktatáskutató intézmények megszüntetésével a gazdasági szereplők, közülük Parragh László iparkamarai elnök diktálják az új irányt
- Polónyi István kutatóval beszélgettünk a kormány friss terveiről és az átalakítások következményeiről


A Vasárnapi Hírek már szombaton megjelent, és következő lapszámunk megjelenéséig kapható.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!