- Csak autoriter rendszerekben kérdés a vezető egészségügyi-pszichés állapota
- A legfőbb ügyész bebetonozását megakadályozó kezdeményezést mindenki elkaszálja
- Provokációról, miniszterelnök-pszichéről, kiválasztási bajokról beszélgettünk Fleck Zoltánnal
„Papírt kérni arról, hogy egy vezetőnek jelölt személy mentálisan egészséges, bizonyos értelemben provokáció, de érthető” – kommentálta lapunknak Fleck Zoltán jogász-szociológus Vágó Gábor javaslatát. Emlékeztetőül: a Korrupcióellenes Szövetség titkára kilenc népszavazási kérdést nyújtott be, ezek egyike szerint csak azt lehetne kormányfőnek javasolni, aki nyilvánosságra hozza az egészségi és pszichés állapotáról készült vizsgálati eredményt.
A demokráciák gyakorlatában nem tud ilyen típusú ellenőrzési módszerről – figyelmeztet Fleck –, hiszen a jogállamokban léteznek más megoldások az emberi gyengeségek kontrollálására. Valódi demokratikus kiválasztási folyamatban már a párt szintjén (értsd: a tisztségviselők kiválasztásakor) eldől a kérdés: alkalmatlan embert nem engednek a vezetőségbe, mert annak hosszú távú kárai lennének.
„Mentálisan alkalmatlanok olyan rendszerekben tudnak bent maradni a hatalomban, ahol nem működnek a belső, intézményes kontrollok. Ezek tipikusan az autoriter rendszerek” – magyarázza a szakértő. Szerinte Vágó azért próbálkozik ezzel a népszavazási kezdeményezéssel, mert „demokrácián kívüli intézményes utakat kell keresni. A javaslat olyasmit hoz szóba, ami benne van a levegőben, és nem várható, hogy az uralkodó párt vagy kormányzat vagy alkotmányos tényezők ezt tudják kontrollálni.”
Fleck egyébként úgy véli: önmagában az a tény, hogy közhatalmat gyakorló személyek alkalmasak- e feladatuk ellátására, nagyon fontos közérdekű adat. Arra pedig vannak szabályok, hogy mit kell tenni, ha fontos közfeladattal megbízott személy betegség miatt tartósan nem tudja ellátni a feladatát – például Vágó Gábor említett kilenc kérdése közül másik négy a posztjára bebetonozott jogállású legfőbb ügyésszel kapcsolatos.
Nem véletlen, hogy az egyik arról szól, ne lehessen több cikluson át betölteni ezt a hivatalt.
Fleck érthetőnek és jogosnak nevezte a felvetését. A legfőbb ügyészi jogállás szabályozása szerinte a jogrendszer egyik rákfenéje: ide csatornázódik be az összes korrupciós probléma, a hatalom korlátozhatatlansága, az igazságszolgáltatás pártatlanságának az ügye.
Csakhogy, mutat rá a jogászszociológus, a legfőbb ügyésszel kapcsolatos kérdések olyan alkotmánymódosítást igényelnének, ami miatt vélhetőleg nem engedi át sem a Nemzeti Választási Bizottság, sem a Kúria. Ám Fleck szerint Vágó kezdeményezése mégsem hiábavaló, mert akciójával a közbeszédben tartja a kérdést.
Időnként híresztelések kapnak lábra arról, hogy Orbán Viktor valamilyen gyógyszeres kezelés alatt állhat, vélhetőleg pszichés okokra visszavezethetően. Vannak, akik ennek tulajdonítják a miniszterelnök szokatlan száj- és nyelvmozgásait, illetve túlmozgását – minderről videofelvételek keringenek a neten. De ezek nem többek puszta feltételezésnél, amelyekre hivatalosan senki nem reagált.
SZERVILIS ÜGYÉSZSÉG
Nem bűncselekmény az ügyészség szerint, hogy Farkas Sándor kormánypárti képviselő nem tüntetett fel 1,5 milliárd forint mezőgazdasági támogatást vagyonnyilatkozatában – noha erre jogszabály kötelezi.
Viszont az ügyészség megengedő, a „nyilvánosságbűncselekmény” nem érdekli, mondván, az semmit nem számít, hiszen a honatya nem okozott vagyoni hátrányt sem a magyar költségvetésnek, sem az EU pénzalapjainak.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
