Senki, de senki nem gondolja úgy, hogy a stadionépítéseknek bármi köze lenne ahhoz, hogy a magyar csapat kijutott az Eb-re. Felmérést készítettünk az NB I. és a kormányzati focimánia megítéléséről.
De akkor kinek épül? - A magyarok több mint 90 százaléka nem tervezi, hogy a közeljövőben kimenne magyar bajnoki meccsre, 70 százalékuk pedig a képernyők előtt sem követné a mérkőzéseket – ez derül ki a Vasárnapi Hírek és a Publicus Intézet felméréséből. Az eredmény azért is érdekes, mert mindeközben dübörög a stadionépítési biznisz, és a magyar válogatott 40 év után végre kijutott az Európa-bajnokságra is. Mégis: soha nem járnak olyan kevesen meccsre, mint manapság.
A múlt héten Dénes Ferenc sportközgazdásszal próbáltuk megfejteni a paradoxont, hogy minek épülnek stadionok, ha szinte üresek a lelátók, ezúttal pedig a Publicus Intézet segítségével kérdeztünk ezer embert arról, hogy mi lehet ennek az oka. Tanulságos, hogy még a Fideszszimpatizánsokat sem ülteti a lelátókra az Orbán-kormány stadionépítési programja – ha a pártpreferenciák oldaláról vizsgáljuk a kérdést, ebben mintha minden oldal szavazótábora egyetértene: nem járnának meccsekre.
A megkérdezettek 60 százaléka szerint a kormánynak sokkal kevesebbet kellene stadionépítésekre költenie, a ráfordított pénznek sokkal jobb helyen lenne az egészségügyben, a szegénység és az éhezés felszámolásában, az oktatásügyben és a munkahelyteremtésben.
Az elmúlt hét első osztályú magyar bajnoki mérkőzésein összesen 12 057 néző volt a stadionokban, ami 2010-es átlagnézőszámot jelent. És ez csak a harmadik legros?- szabb idei adat volt. A diadalmas magyar–norvég pótselejtező után 9555-en tekintették meg a 12 élvonalbeli csapat összecsapásait, ez volt az idei negatív csúcs. A tavaly átadott 20 ezres debreceni, Nagyerdei Stadion vagy a 22 ezres Groupama Aréna (FTC) szinte sosem telik meg; előbbiben 3-4, utóbbiban 6-8 ezer néző már jónak számít. A jövőre 5 ezres új stadiont építő MTK „hazai” meccsein (a Fáy utcában) inkább százasával számolják a nézőket, de ugyanez igaz a Vasas, a Honvéd vagy a Puskás Akadémia találkozóira is. S mivel a „csak egy meccset közvetíthet a tévé” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (hogy tudniillik ettől lesz majd több néző a stadionokban), a Fideszfrakció bejelentette: módosítaná a sporttörvényt olyan módon, hogy a csapatok maguk dönthetnék el, kötelezővé teszik-e az általuk rendezett meccseken a szurkolói kártyát.
A 2015/2016-os idényre 1,73 milliárd forintos támogatást hagyott jóvá a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ). Ezzel együtt a Felcsút mintegy 11 milliárd forintot gyűjtött be 2011 óta. Akkor indult el az a sportfinanszírozási forma, amikor a társasági adóból (tao) levonható az az összeg, amellyel a vállalkozások a látványsportágakat (labdarúgás,kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong) támogathatják. A Felcsút mögött a második helyen áll a Várda Sport Egyesület – 1,2 milliárd tao-forinttal.
Miközben folyvást épülnek, úgy tűnik, egyre több pénzből készülnek el az új stadionok. A legfrissebb hír szerint a szombathelyi és a diósgyőri stadion is drágább lesz, mint amennyire tervezték. A rangado.hu internetes portál szerint a Haladás stadionja 10 helyett 14 milliárd forintba, a diósgyőri aréna pedig 6 helyett körülbelül 9 milliárdból épül.
ÁBRÁK
Mint bizonyára hallotta, a magyar focicsapat hosszú idő után kijutott a 2016-os Európa Bajnokságra.
Ön szerint ez az eredmény kinek, minek köszönhető?
(Összes megkérdezett, %, több válasz lehetséges, így az adatok összege meghaladhatja a 100-at) 
Ön hogy gondolja, jelenleg a kormánynak többet vagy kevesebbet kellene költenie stadionokra? (%)
Pártpreferencia szerint; illetve Iskolai végzettség szerint
Ön hogy gondolja, jelenleg a kormánynak többet vagy kevesebbet kellene költenie stadionokra?
(Összes megkérdezett, %)
Ön tévén követi a hazai NB I-es bajnokságot?
(Összes megkérdezett, %)
Ön az utóbbi néhány évben volt hazai NB I-es focimeccsen?
(Összes megkérdezett, %)
És az elkövetkezendő időszakban tervezi, hogy kilátogat NB I-es focimeccsre? (Összes megkérdezett, %)
PUBLICUS
A válaszadók a kérdőív kérdéseire telefonon válaszoltak 2015. december 2–5. között. A nem, életkor és iskolázottság szerint reprezentatív mintába 1000 fő került. A teljes mintában a mintavételi hiba +/– 3,1 százalékpont.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!