Publicus-VH-kutatás bizonyítja: Nem nyomnák víz alá a civileket

Elismerik és fontosnak tartják a civil szervezetek működését az emberek – legalábbis ez az „elemi” társadalmi beidegződésük. A Vasárnapi Hírek megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint viszont ez az alapvetés lassacskán módosul, a „civiltudatot” az utóbbi évek idegenellenességre építő kormányzati kommunikációja torzítja. Ami egyaránt szidja a menekülteket, Brüsszelt, a nemzetközi pénztőkét (lásd még burkolt zsidózás), egyszóval mindent, ami nem hazai és nem függ a kabinettől. Az idegenellenesség pedig hatékony hívószónak bizonyul, sikerrel ellensúlyozhatja a civil ethoszt. Következésképp amennyiben a kormány civilellenes kiszólásokkal akarja a jövőben is meghatározni a közbeszédet, fel kell pörgetnie a „külföldi háttérhatalmakat” ostorozó kommunikációt.

Ugyanis a válaszadók majdnem 80 százaléka szerint egy jól működő demokráciában erős civil szféra van, ami az emberek és a szakmák érdekeit közvetíti a kormány felé. Nem csoda, ha a társadalom mintegy 70 százaléka azt is gondolja, hogy a civileknek bizony feladata a kormány, a hatalom ellenőrzése. Éppen ezért meghökkentő, hogy az emberek 64 százaléka azt gondolja, a civil szervezetek legfeljebb szakpolitikával foglalkozzanak, belpolitikával semmiképp – hiszen így pont a fontosnak tartott „ellensúlyfunkciójukat” veszítenék el. Az persze megeshet, az átlagos választó nem tudja, hogy a „belpolitika” (értsd: a kormány feje) adja a megrendeléseket, azaz a szakpolitika is belpolitika, amiért szintén a kormány felel.

Az információhiányt valószínűsíti, hogy azt egy percig nem kétli az emberek többsége, miszerint a kormány a civil szervezetek működésének nehezítésével a demokrácia visszanyesésére törekszik.

És ezt a külföldi pénzekből gazdálkodó szervezetek esetében sem kétli a társadalom: 57 százalék hiszi, hogy „vegzálásukkal” a hatalom a kormánykritikus véleményeket szeretné ritkítani. (Félreértés ne essék, ezt még a Fidesz-tábor is világosan látja, több mint 40 százalék gondolja ezt.) Nem véletlen, hogy a többség szerint nem szabad a külföldről támogatott társaságokat felszámolni. (Megdöbbentő módon még a kormánypárti híveknek is csak a fele ért egyet azzal, hogy az „idegen civileket” be kellene szántani – ennek az álláspontnak még a radikális Jobbik szimpatizánsai között sincs többsége.)

A civilek elismerése és elfogadása részben annak köszönhető, hogy nem sikerült demonizálni őket, nem sikerült „rémarcot” adni nekik. Ugyan a kabinet mindent megtett, hogy Soros Györggyel azonosítsa a kormányt bíráló civileket, csak épp ember nem hiszi, hogy az amerikai politikus-üzletember meg akarja buktatni a kormányt. (Ez az összeesküvés-elmélet még a Fidesz hívei körében sem vergődött többségre.)

Az azonban gyengíti a civil szféra nyilvánosságának esélyeit, hogy az emberek több mint háromnegyede nem tudott megnevezni olyan szervezetet, amelyik érintett vagy érintett lehet a „kormányzati civilbalhéban”. A fideszes válaszolók közül a Magyar Soros Alapítványt nevezték meg a legtöbben (7 százalék), igaz, ennek nevében benne van a hívószó. A szocialista szimpatizánsok favoritja a Norvég Alap (szintén 7 százalék), de ezt is a politika tette ismertté, miután a Miniszterelnökséget vezető Lázár János személyesen rongyolt neki. A jobbikosok leginkább (5 százalék) a Helsinki Bizottságot ismerik. A kormány korrupciós ügyeit ízeire szedő Transparency International Magyarország viszont mindössze 1-2 százaléknak jutott eszébe – nem véletlenül: a kormány úgy tesz, mintha a szervezet nem is létezne.

Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!