A koszovói parlament megtette az első lépést a saját hadsereg létrehozása felé. Ha végigviszik a folyamatot, annak komoly következménye lehet, azt ugyanis Belgrád nyílt konfrontációként értékelné. Ez aligha tenne jót a balkáni stabilitásnak.
Több mint tíz évvel a köztársaság függetlenségének kikiáltását követően a koszovói parlament három olyan törvényt is megszavazott, amely a katasztrófahelyzetre létrehozandó Koszovói Biztonsági Erőt reguláris hadsereggé alakítaná át. (A többségében albánok lakta terület 2008-ig Szerbia része volt. A függetlenség kikiáltását sok ország a mai napig nem ismeri el.)
Kadri Veseli, a pristinai törvényhozás elnöke arról beszélt, hogy a köztársaság az év végéig életre hívhatja új hadseregét. A szerb képviselők tiltakozásként elhagyták az üléstermet a szavazás idejére. A koszovói honatyák alighanem azon bátorodhattak fel, hogy a nemrég posztjáról távozott amerikai ENSZ-nagykövet, Nikki Haley a világszervezet főtitkárának, António Guterresnek írt levelében úgy vélte, hogy a koszovói ENSZ-misszió (UNMIK) teljesítette küldetését, ráadásul túl sok pénzt emészt fel, így nincs értelme fenntartani.
Fenyegetésnek veszik
Az ENSZ ideiglenes koszovói adminisztrációját még a Biztonsági Tanács 1244-es számú határozatával hozták létre azzal, hogy „békés és normális” életet biztosítson a koszovóiak számára, és gondoskodjon a Nyugat-Balkán stabilitásáról. Koszovóban időközben mindinkább az Európai Unió koszovói missziója, az EULEX vette át az irányítást.
Amint az várható volt, a koszovói parlament döntése éles reakciókat váltott ki Belgrádban. Aleksandar Vulin védelmi miniszter utalt arra, hogy az ENSZ 1244-es határozata a nemzetközi békefenntartó haderőn kívül semmilyen más hadsereget nem tesz lehetővé. Mint mondta, a koszovói hadsereget, amelynek nem lenne szerb tagja, Szerbia és a szerbek fenyegetésére hoznák létre. „A békét fenyegetné, ha az egykori terroristák kezébe adnák a fegyvert” – hangoztatta. Aleksandar Vucic szerb elnök figyelmeztetett arra, Belgrádot igen kellemetlen helyzetbe hozná a koszovói hadsereg létrehozása. Amennyiben ez valóban létrejönne, úgy Vucicra nagy nyomás nehezedne, hogy keményebben lépjen fel Pristinával szemben. Egyúttal az ország még inkább az orosz érdekszférába sodródna, ami az EU érdekében sem állna.
Amerikai hátszél
Még október elején a koszovói parlament belbiztonsági és védelmi bizottsága készítette el azokat a törvényjavaslatokat, amelyek révén a biztonsági erőket hadsereggé alakítanák át. Az egymással folyamatosan torzsalkodó Hashim Thaci államfő és a pristinai ellenzék is ezúttal egyetértett abban: létre kell hozni az önálló hadsereget. Előzőleg Ramush Haradinaj koszovói kormányfő azt közölte, hogy a köztársaság hadseregének ötletét az Egyesült Államok is támogatja. S ez nyilván kulcsmomentum.
A pristinai média már tavaly január elején azt közölte, Trump adminisztrációja (s itt nem magáról az amerikai elnökről beszélünk, hiszen neki azért nem voltak túlzottan kiforrott elképzelései a Balkán-félsziget jövőjéről) úgy véli, Koszovónak hadseregre van szüksége, illetve azt várják el Belgrádtól, hogy még az európai uniós csatlakozás előtt ismerje el a köztársaság függetlenségét. James Mattis amerikai védelmi miniszter a pristinai Klan televízió akkori tudósítása szerint Koszovót egyfajta mintának tartja arra, mi történik akkor, ha az Egyesült Államok vezetésével a nemzetközi közösségek „megvédik az emberi jogokat”. Trump adminisztrációja kezdettől fogva úgy vélte, nagyobb döntési jogkört biztosítanának a pristinai belbiztonságnak.
Daniel Server, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem professzora szerint az Egyesült Államok magatartását minden bizonnyal az magyarázza, hogy csökkenteni akarja a koszovói ENSZ-misszió költségvetését. Az UNMIK azért nem nevezhető szokványos missziónak, mert katonai erő nélküli, ez utóbbi a NATO kötelékébe tartozó KFOR hatáskörébe tartozik. Az ENSZ-misszió büdzséje egyébként 2017 júliusa és 2018 júniusa között 38 millió dollár volt.
Szabad kezet kapnak
A világszervezet missziójának jelentősége ugyan már messze nem a régi – az egykori 15 ezer munkatársból mindössze 380-an maradtak –, ugyanakkor a világszervezet esetleges kivonulásának nagyon veszélyes politikai üzenete lenne. Nevezetesen az, hogy a pristinai vezetés azt csinálhat, amit akar, nem kell tekintettel lennie sem Belgrádra, sem a koszovói szerb kisebbség további sorsára. Agon Maliqi koszovói elemző igyekezett hűteni a kedélyeket, szerinte az UNMIK-nak azért nincs semmi értelme, mert „nincs feladatköre vagy mandátuma”, munkatársai pedig „csak megkapják a pénzt és nem csinálnak semmit”.
FOTÓ: ROBERT ATANASOVSKI, AFP
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
