Vlagyimir Putyin pénteki sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, az orosz gazdaság a szankciók ellenére stabil, és a valutatartalék elegendő arra, hogy akár két évig ellenálljanak a külső nyomásnak.
„Oroszország nem először van ilyen helyzetben, de az ország gazdasága most különösen törékeny – mondta Sz. Bíró Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára, a térség szakértője. – Nincs ma olyan ember, aki meg tudná mondani, hogy a következő hónapokban vagy félévekben hogyan alakul a kőolaj ára. Nyilvánvaló, hogy a rubel és az orosz költségvetés helyzete is ettől függ. De ellentétben a 2008- as globális válsággal, itt még egy nehezítő körülménnyel szembe kell néznie Moszkvának. Ez pedig az, hogy a nyugati szankciók elzárták a fejlett technológiáktól. Enélkül pedig – hiába nőne ismét az energiahordozók ára – aligha tud középtávon hozzáférni az északi vagy mélytengeri olaj- és földgázkincshez.”
Az orosz elnök az elmúlt hónapokban olyan helyzetbe lavírozta bele magát, amely alig enged neki mozgásteret. Ha a külföld felé nyit, saját választóit „támadja hátba”, ha viszont nem enged, Oroszország vélhetően egyre súlyosbodó válsággal lesz kénytelen szembenézni. Az orosz külügyminiszter egy francia televíziónak a minap azt mondta, hogy Oroszország nem ragaszkodik Ukrajna föderalizációjához, és az Ukrajna szuverén döntése, hogy milyen autonómiát biztosít a keleti, zömmel oroszok lakta területeknek.
„Ez fontos fordulat, és a kompromisszumok felé vezető út első állomása is lehet – állítja Sz. Bíró. – Másfelől viszont Putyint kötik a választói. A Krím visszaszerzésével olyan nemzeti érzelmeket korbácsolt fel, amelyeket aligha lesz egyszerű lehűteni.” Majd hozzátette: „Putyin pontosan tudja, hogy ebben a harcban, amit az egész világ ellen vív, nem győzhet, így azt gondolom, nincs más választása, mint valamilyen kompromisszum felé haladnia.”
A válság szemmel láthatóan nem ártott Putyin hazai népszerűségének, vagyis a belpolitikai feszültségek nemigen kényszerítik őt a kompromisszumkötésre. Az átmeneti áruhiány, a rubel zuhanása miatt az utazási irodák csődje és hasonló „kellemetlenségek” ellenére az elnök népszerűbb, mint valaha. „Baj akkor lesz, ha a Putyin erős bázisának számító vidéki Oroszország is megérzi a gazdaság megroggyanását, és kihátrál mögüle. De ez még odébb van” – fogalmaz a szakértő.
Az orosz válság egyik fontos magyar „szála” lehet a paksi beruházás. Orbán Viktor a minap Brüsszelben az Európai Tanács ülése után ismét kiállt Putyin elnök mellett, Szijjártó Péter pedig holnap Moszkvába utazik. Az elemző azonban óvatosabban fogalmaz.
„Nekem az az érzésem, hogy ha a következő hetekben, hónapokban megismétlődne, ami legutóbb, vagyis a rubel ekkorát gyengülne, akkor Oroszország nem lenne olyan anyagi helyzetben, hogy ezeket a vállalásait teljesítse. Ne feledjük, hogy Pakssal párhuzamosan Törökországban négy erőműblokkot építenek, 22 milliárd dollárért, ahol a teljes beruházási költség az orosz felet terheli” – emlékeztet Sz. Bíró Zoltán.
Semmilyen oka nincs a magyar kormányzatnak azt feltételezni, hogy a paksi atomerőmű bővítéséről megkötött szerződésekhez valamely fél ne tartaná magát – ezt a Kossuth Rádióban nyilatkozta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter jövő héten utazik Moszkvába, ahol a hírek szerint tárgyal az energetikai miniszterrel is. A miniszter hozzátette: a Roszatom atomenergetikai vállalat eddigi nemzetközi vállalásai arról tanúskodnak, hogy megbízható partner.
Közben az LMP felszólította Szijjártó Pétert, hogy hozza nyilvánosságra moszkvai útjának célját. Szél Bernadett, az ellenzéki párt társelnöke megjegyezte: a miniszter találkozását az orosz energetikai miniszterrel azért tartják veszélyesnek, mert „korábban mindig egy Magyarországnak káros megállapodás született, amikor egy kormánytag titokban Moszkvában tárgyalt”.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
