Vlagyimir Putyin csütörtöki látogatása sokban hasonlított két évvel ezelőtti budapesti útjához: a fél város megbénult, de nagy bejelentések nem voltak az Orbán Viktorral folytatott megbeszélése után. A lényeg most sem a néhány aláírt dokumentum volt, hanem az, hogy megmutassák: Putyinnak még vannak európai barátai. Magyarország főleg gazdasági előnyöket remél, agrárcégek terjeszkednének az orosz piacon.
Putyin és Orbán találkozója után, a sajtótájékoztatón – ahol mindkét országból csak a kormánybarát média kapott lehetőséget kérdezni – szóba kerültek az Oroszország elleni szankciók is. Ezekről Orbán úgy nyilatkozott: gazdasági módszerekkel nem lehet megoldani nem gazdasági jellegű problémákat.
Hírértékű volt, hogy a magyar miniszterelnök bejelentette, a pletykák ellenére nem tervezik a paksi hitelszerződés újratárgyalását vagy kiváltását más, nyugati hitellel.
Putyin később ehhez azt tette hozzá: Moszkva hajlandó lenne a jelenlegi 80 százalék helyett az atomerőmű-bővítés költségeinek finanszírozására, hitelezésére száz százalékban.
Geopolitikai kérdésekben Orbán furcsa kijelentést tett: egy kis országnak tudnia kell, mi a súlya és hol a helye, és eszerint kell cselekedni. A polgárháború sújtotta Szíriában például a miniszterelnök szerint csak a keresztények segítéséhez tudna hazánk hozzájárulni, hiszen csak ahhoz ért.
Két kapura játszik
Vlagyimir Putyin számára ez a látogatás politikai okokból volt fontos – értelmezte a Vasárnapi Hírek kérdésére az eseményt Rácz András Oroszország-szakértő.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa szerint fontos a paksi szerződés is, de az orosz elnöknek most elsősorban azt kell demonstrálnia saját választói felé, hogy fogadják Európában, hogy az EU nem egységes, s hogy az unión belül is van, ahol hangosan kritizálják a szankciókat. Mindez az Európai Uniónak is üzenet: az orosz elnök azt demonstrálja, hogy itt is van olyan vezető, aki két kapura játszik. A szankciók kérdésében Moszkva konkrét lépéseket várna Budapesttől, ám Rácz szerint erre most nincs lehetőség.
Hosszú távon ugyanis Putyinnak az a célja, hogy Európa hagyjon fel a szankciókkal és jelenlegi politikájával Kelet-Európában. Ám Rácz András úgy véli, Oroszország nyugati irányban nem akar terjeszkedni. Ez a legstabilabb határa és nem is akar ezen változtatni, nem érdeke nyílt konfliktus a NATO-val. Főleg, hogy déli határai problémásak: az Észak-Kaukázus, Dagesztán és Ingusföld, valamint Közép-Ázsia is ingatag. Terjeszkedni tehát kizárólag a posztszovjet térségben akar, azaz az Európai Uniónak és a NATO-nak nem kell orosz támadástól tartania. Putyin a két szervezetet belülről gyengítené csupán, és ehhez nyújt neki Orbán is segítséget.
Előre szaladtak a magyarok
Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti moszkvai útja során azt mondta, Budapestnek az a célja, hogy az unió és Oroszország közötti gazdasági együttműködés újraindításának motorja legyen, azaz valamiféle közvetítőszerepet vállaljon. Rácz András szerint erre azonban a két nagyhatalomnak nincs szüksége, és minderre Magyarország nem is alkalmas önjelölt. „Közvetíteni az tud, akiben mindkét fél megbízik, ám Budapestnek nagyon sok konfliktusa van Brüsszellel, a másik oldalon pedig nem fogják elfelejteni Orbán Viktor két évtizedes oroszellenes múltját”, mondta Rácz.
A szakértő szerint figyelemre méltó, hogy Szijjártó Moszkvában hadiipari együttműködésről tárgyalt, és a héten Magyarországra jött az orosz védelmi miniszter helyettese. A Magyar Nemzet írta meg, hogy hazánk hosszú távon üzemben tarthatja a szovjet gyártmányú katonai helikoptereket, ezek felújítására ismét tendert írnának ki, és esélyes, hogy ezt is az oroszok nyernék meg. Ez pedig, Rácz szerint, „nem feltétlenül jó üzenet a NATO felé”.
Az már Szijjártó korábbi szavaiból is kiderült, hogy Donald Trump amerikai elnökké választása nyomán a magyar kormány úgy érzi, immár nyugodtan barátkozhat Oroszországgal, nem fog ellenkező irányú nyomás érkezni emiatt Washington felől. Ám Rácz András szerint ezzel kicsit előre szaladt a magyar külügy, mert az új amerikai elnök kiszámíthatatlan, és még a kormány sem állt össze.
„Hazardírozás ebbe így beleállni”, véli a szakértő. Rácz kiemeli, hogy a felmérések szerint kétharmad ellenezné a szorosabb politikai kapcsolatokat a két ország között: „A belpolitikai hangulat, különösen így, a választások közeledtével, behatárolja, a kormány mennyire mehet el oroszbarát irányba.”
Az Orbán–Putyin
barátság története
2009. november 21.
Az addig hevesen oroszellenes Orbán Viktor miniszterelnök-jelöltként találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Szentpéterváron.
2010. november 5.
Orbán kijelenti, hogy új világpolitikai rend jön és meghirdeti a keleti nyitás politikáját.
2014. január 13.
Orbán váratlanul Moszkvába látogat és aláírja Putyinnal a szerződést, arról, hogy Oroszország 3000 milliárd forintért két új blokkot épít a paksi erőműhöz.
2014. tavasz
A Krím elfoglalására, illetve a kelet-ukrajnai szakadárok támogatására válaszul a nyugati hatalmat gazdasági szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, amelyek súlyos károkat okoznak az ország gazdaságának. Moszkva válaszlépéseket tesz, többek közt megtiltja az uniós élelmiszerek importját.
2015. február 17.
Putyin Budapestre látogat. Orbán szívességet tesz az orosz elnöknek, mert az ukrajnai beavatkozás miatt elszigetelődő Putyin megmutathatja, hogy még fogadják az Európai Unióban.
Lezárt város, kizárt tüntetők
Csúcsra járatott TEK, készültségbe helyezett Gripen-flotta, több száz, közterületre vezényelt rendőr, fokozott ellenőrzések, hermetikusan lezárt belvárosi utcák, légtérzár, parkolókból elszállított autók, korlátozott tömegközlekedés, órákra elzárt Csömör városa – mármár hadiállapotok uralkodtak Budapesten a csütörtöki Putyin-vizit idején. A rendkívüli készültségről sokat elárul egy apró momentum: az Andrássy utat nem egyszerűen lezárták a járműforgalom elől, de az elnöki konvoj útvonalát biztosító rendőrök még a gyalogosokat sem engedték átkelni egyik oldalról a másikra. A káoszt csak tetézte, hogy a 3-as metró épp a csütörtök délutáni csúcs idején adta meg magát. A korlátozásoknak az ellenzék is áldozatául esett: az Együtt politikusai saját tüntetésükre sem juthattak el. A rendőrség korábban tudomásul vette, hogy az ellenzéki párt a Parlament közelében tüntetne, onnan fütyülték volna ki Putyin elnököt és vendéglátóját, Orbán Viktort. Csakhogy időközben a TEK a biztonsági intézkedések részeként lezárta a tüntetés helyszínére vezető utcákat. Meglehetős cinizmussal a terrorelhárítás úgy érvelt, ez „nem jelenti egyetlen demonstráció megtiltását”, csak éltek a védett személyek biztonságát garantáló intézkedésekkel. Juhász egyébként másutt is rendőrsorfalakba ütközött. Később az Andrássy úton fütyülte volna ki társaival az elnöki konvojt, de különös időzítéssel éppen akkor vették körbe és igazoltatták a rendőrök, amikor elhaladt előttük Putyin limuzinja. Az Együtt végül késő délután új helyszínen, a Markó és a Bajcsy-Zsilinszky utcánál tartotta meg demonstrációját. Mindezek ellenére is több százan gyűltek össze: volt, aki „Nem leszünk orosz gyarmat” feliratú transzparenssel érkezett, egy idős asszony tábláján Hitlerként ábrázolta Putyint, más pedig – paksi bővítésre utalva – azt jelezte, nem kér a Roszatomból. Szinte mindenkinél volt síp vagy kürt, amiket fújtak is a tüntetők, például akkor, amikor Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke arról beszélt: nincs helye az országban egy olyan háborús bűnösnek, mint Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor szégyene, hogy ilyen embert fogad. Még nagyobb lett a hangzavar, amikor úgy száz méterre a tüntetőktől, elviharzott az elnöki konvoj: fülsiketítő sípszó, kürtölés és többtucatnyi demonstráló középső ujja búcsúztatta Vlagyimir Putyint.
BODA ANDRÁS
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
