Lázár új őszödi beszéddel rukkolt ki.
- Kövér valószínűleg nem lesz államfő – csak Orbán „túlélési” kacsájáról volt szó.
- A háttérben a frakcióvezető és a Miniszterelnökség ura javában kaszabolja egymást.
Tétje van az őszi Fidesz-tisztújításnak: a kongresszus (és a rákészülés is) erőpróbává súlyosbodhat. A kormánypárt nagyemberei nem a papírforma megszokott magabiztosságával néznek a belső választások elé. A Miniszterelnökséget irányító Lázár János és az országgyűlési frakciót kommandírozó Rogán Antal a háttérben kaszabolja egymást – hogy melyikük marad állva, az dönti el, merre tolódik a Fidesz. Lázár és Rogán azért kakaskodik, mert Orbán Viktor ősszel kabinetfőnökévé emelné az utóbbit, így a fejlesztési pénzeken át a közigazgatásig minden felett diszponáló főminiszternek két főnöke lenne – és Lázár ezt aligha szeretné.
Pénzcentrum kontra klientúra
Személyükben két hatalomtechnológia is birkózik. Rogán a kormányfő feltétlen szolgálatában (és környezetébe való beépülésben) hisz, illetve egy már-már megkerülhetetlennek látszó körhöz csatlakozott. (A társaság főbb szereplői: a pénzügyi árnyékkormányzatként dolgozó Matolcsy György jegybankelnök; a miniszterelnök főtanácsadója – hivatalosan e tevékenységéért pénzt soha nem vett fel – Habony Árpád; továbbá Andy Vajna és végül a Századvéget – a kormányzati agytrösztöt – áttételesen megjelenítő Giró-Szász András.) Ezzel szemben Lázár „teríti” befolyását: egyrészt a pártszervezetekbe építette be klienseit (ebben segített például a trafikok „reprivatizálása”), másrészt a közbeszerzések és pályázatok helyi nyertesei (beleértve az agrárpályázatokat) tudják, mivel tartoznak. Azaz, ha úgy tetszik, Rogán a csúcsról próbálja akaratát ráerőltetni a Fideszre, Lázár pedig egyszerre támad felülről és alulról. Egyelőre az ő stratégiája tűnik menőbbnek (a miniszterelnök hiába akarta korábban elmozdítani), és Rogán is úgy döntött: gyökeret ereszt a pártban, és elindul egy alelnökségért.
Üzletfelek, nem szövetségesek
„Megnyúlt János arca, amikor ismertették, hogy ki hány vokssal lett alelnök”, idézi vissza egyik forrásunk a 2013-as Fidesz-kongresszust. Emlékeztetőül: az alelnökjelöltek közül Kósa Lajos 1236 voksot söpört be, Pelczné Gáll Ildikónak 1160 jutott, Pokorni Zoltánt 1082-en szerették, Lázár Jánost pedig 1005-en gondolták jó befutónak.
Az akkor már Orbán jobbkezének számító Lázár megdöbbenését az okozhatta, hogy kevesebb szavazatot kapott, mint amennyit ígértek neki. „Lázárnak csak üzletfelei vannak a pártban, barátai és szövetségesei elvétve”, állítja egy miniszterelnökségi forrásunk, „azaz, ha úgy érzi a Fidesz, hogy a főminiszter meggyengült, kongresszusi támogatói is kihátrálhatnak mögüle”. (Egy belső mérés szerint a főminiszter pont annyira népszerű a választók körében, mint Gyurcsány Ferenc DK-elnök.)
Kit utálnak jobban?
A kongresszusi küldöttek napról napra szembesülnek a kormánypárt népszerűségének erodálódásával – már helyben sem a kismutyikra buknak ki, hanem az országos balhékra. „A kérdés az, hogy helyreállítjuk-e a párt becsületét, vagy továbbra is mohó tolvajbandának tűnünk”, fogalmaz sarkosan egy középkáder. Aki úgy véli, a kongresszus arról is határoz, hogy lophatnak-e tovább a fejesek. A pártpletykák szerint leginkább Giró-Szászból, Rogánból és Lázárból van elege a Fidesznek – ebben a sorrendben. A főminiszter pedig azt a toposzt építi, hogy amíg ő vért izzad az állam működtetésével, addig a többiek – lobbiérdekeknek engedve – szétzilálnak mindent, és elütik a helyi vállalkozókat a kisebb munkáktól is.
Orbán a háttérben gyúr
Azt még nem tudni, hogy Lázárnak sikerül-e kellően kívánatosra csiszolnia imidzsét, de ha Orbánnak nem sikerül Rogánt kabinetfőnökké emelni, akkor ez a kormányfő gyengülését jelzi – akkor is, ha primátusát nyíltan senki nem kérdőjelezi meg. Ennek tudható be, hogy az őszi kongresszuson nemcsak pártelnöknek, de miniszterelnöknek is jelölte magát. Egyben azt is kijelentve, hogy a köztársasági elnöki poszt nem neki való. Alighogy ezt kimondta, fideszes vezetők szivárogtatni kezdték, hogy Kövér Lászlónak viszont nagyon is való lenne, és Orbán is szívesen látná a jelenlegi házelnököt államfőként.
Lapunk információi szerint azonban Kövér nem nagyon készül a Sándor-palotába. Egyrészt a hivatalos ceremóniákat nehezen viselő házelnöknek nincsínyére egy ilyen poszt. Másrészt a Vasárnapi Hírek tudomása szerint Áder újrázni készül, és ebben a Fidesz „veteránjai” támogatják, úgyhogy lecserélése komoly feszültségekhez vezetne.
A mondás szerint akkor költözne ki az elnöki rezidenciáról (minimális eséllyel), ha valamilyen nemzetközi szervezetnél érdemi posztra tudná belobbizni a magyar kormány. Harmadrészt pedig Orbán állítólag „nem kérte fel” informálisan Kövért, nevét pusztán azért dobta be, hogy pacifikálja a népszerűségvesztés és a folyamatos botrányok okán kiakadt pártot.
Az utolsó bástya
Másrészt, állítják forrásaink, Kövért azért sem lenne célszerű kiszerelni a pártból és a napi politikából, mert ő az, aki egyrészt védi a belső vitákban Orbánt, másrészt képes bármilyen korrekcióra rábírni. Viszonyuk bizalmas voltát jelzi, hogy egyedül a házelnök ordibálhat a kormányfővel. (Nem véletlen, hogy Hegedűs István, aki a Fidesz meghatározó tagja volt a ’90-es években, korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy Orbán akkor bukik el, ha két ember – Simicska Lajos és Kövér – kiáll mögüle. Nos, az előbbi, legalábbis látszat szerint, már odahagyta a Fidesz elnökét.)
Kövér pártbéli presztízsét részben az alapozza meg, hogy egyrészt ideológiai iránytűként működik, másrészt beéri a pozíciója biztosította előnyökkel, illetve azzal, hogy megkerülhetetlen hatalmi tényező (értsd: nem ragad a keze). És mindig kiáll Orbánért. Valószínűleg ennek tudható be, hogy a miniszterelnök mindenáron védeni próbálja, példának okáért nem veszi jó néven, ha az ellenzék vagy a sajtó támadja, illetve belső kritikákat kap. (Tény: a köteles beszéd óta érdemben senki nem repült rá, házelnöki „reformjait” legfeljebb szakmai kritikával illették, noha azok alaposan visszanyesték az ellenzék opponálási jogait.)
Az „őszödi taktika”
„Nehogy azt gondolják, hogy ez a jogszabálytömeg, amiben élünk, az véletlenül jött létre. Én azt tanultam meg egy év alatt, amióta miniszter vagyok, hogy ezeken a jogszabályokon keresztül érdekcsoportok érvényesítik a saját maguk szempontjait. Most nem a törvényekről beszélek csak, hanem ott is kézzelfogható, és a törvények talán a legtranszparensebbek ebből a szempontból, hanem egy kormányrendelet vagy végrehajtási rendelet az, amikor föláll egy építész Kecskemétről, és megkérdezi tőlem, hogy mondjam már meg azt, hogy kis téglából miért nem lehet kéményt építeni, három éve miért hozott a Fidesz-kormány olyan szabályt, hogy csak két meghatározott típusból lehet kéményt építeni ebben az országban. Hogy ez miért van? És kétnapi nyomozás után megtudtam, hogy ki volt az a két külföldi cég, akik ezt a jogalkotásban elérte. A pofámról égett le a bőr, a föld kinyílt a lábam alatt, hogy ilyen pofátlanságra képesek vagyunk” – mondta Lázár János június 8-án egy szekszárdi beszélgetésen
(amiből lapunk már a múlt héten közölt részleteket).
A kancelláriaminiszter nem véletlenül mondta el „őszödi beszédét”, egy belső harcban pozicionálja magát. És az időzítés tagadhatatlanul remek, hiszen a Miniszterelnökség vezetőjeként épp most készíti fel Orbánt a tárcavezetők értékelésére, minősítésére. Mivel a kormányfő az ő sorvezetőjéből dolgozik, érdemben gyengítheti a miniszterek és államtitkárok pozícióit, illetve visszaverheti a lobbiérdekeket.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!
