Cseles statisztikusok, kozmetikázott szegénység. "Csökkent a szegénység Magyarországon – adta hírül a Központi Statisztikai Hivatal. - Tragikus mértékben nőtt a szegénység – állítják akadémiai kutatók az európai statisztikai hivatal,
az Eurostat adatai alapján. De hogy lehet ekkorra eltéréssel olvasni ugyanazokat a számokat?" - A Vasárnapi Hírek friss számában ennek jártunk utána.
"A csel a két kutatás feldolgozásának módszertani különbségeiben érhető tetten. A KSH ugyanis idén először, mind a nemzetközi, mind a saját, korábbi gyakorlatával szakítva, nem az adatfelvétel évét – tehát amikor megkérdezték az embereket – jelöli, hanem azt az évet, amelyről a kérdések szóltak (praktikusan az egy évvel korábbit). Ezért van csúszás jelenleg az Eurostat és a KSH számai között, pedig az adatbázis, amelyből dolgoznak, közös."
Hol a szegénységi küszöb? A lapunknak nyilatkozó szociológus még egy trükkre hívja fel olvasóink figyelmét.
A száraz adatok értelmezéséhez egy kis segítség: például, a "súlyos anyagi depriváció" azon személyekre vonatkozik, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző: hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralékuk van; a lakás megfelelő fűtésének hiánya; váratlan kiadások fedezetének hiánya; kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya; évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya, anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival; anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel; anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval; anyagi okból nem rendelkezik telefonnal.
Hányan nem engedhetnek meg magunknak egy váratlan, pár tízezer forintos kiadást?... A tartalékokat lassan, de biztosan feléljük, a „könnyítő intézkedések” pedig csak a vagyonosabbak zsebében tartják bent a forintokat...
A részletek friss lapszámunkban olvashatók, "Kozmetikázott szegénység" címmel.
Már előfizethet a Vasárnapi Hírekre, kattintson!